A Miskolci Egyetemen nagyon okos emberek tanulnak, és még okosabb emberek tanítanak.
Most egy érdekességet mutatok neked. Sokszor csodálkozva és irigykedve figyeled a felnötteket, mert ők olyan sokat tudnak.
Elárulok egy titkot! Néha a felnöttek elfelejtik azokat az egyszerű dolgokat, amiket gyerekként megtanultak vagy csak láttak a szülői házban, a nagymamánál vagy az udvaron.
Az általános iskolában tanítják az Univerzum kialakulását, a naprendszer kialakulását és a bolygók elhelyezkedését.
Később ezt a tudományt részletesebben tanítják a közép iskolákban és a legmagasabb szinten az egyetemeken.
A Miskolci Egyetem oktatási anyagát osztom meg veled kicsit egyszerűbben elmagyarázva, mint ahogy azt a felnöttek teszik.
Hartai Éva A Váltózó Föld című könyve , amit idézek, egy alap mű a szó szoros értelmében. Erről had idézzem magát az írónőt.
"Jelen könyv elsősorban a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karán zajló földtudományi alapképzés céljait szolgálja, az itt tanuló bánya- és geotechnikai mérnökök, eljárástechnikai mérnök, környezetmérnök, földtudományi mérnök, olaj-és gázmérnök, illetve geográfus hallgatók számára nyújt földtudományi alapismereteket."
Hartai Éva A Váltózó Föld -bevezető-
Az Univerzum kialakulása
"Az univerzum felépítésében két elem, a hidrogén és a hélium játszik fő szerepet. Ezek az elemek szolgáltatják a csillagok fűtőanyagát, beleértve a Napunkét is.
A két elem keletkezésére a jelenleg legelfogadottabb magyarázat az ősrobbanás (BIG BANG) elmélete. Eszerint körülbelül 15 milliárd évvel ezelőtt felrobbant az egész világegyetem anyagát magába foglaló, hihetetlenül sűrű kozmikus tömeg, anyagot és energiát lövellve a tér minden irányába. Az ősi univerzum egy táguló gázfelhőnek tekinthető, mely körülbelül 75% hidrogénből és 23% héliumból állt. Az összes többi elem körülbelül két százalékban volt jelen.....Körülbelül egymilliárd év elteltével az "ősköd" kisebb felhőkre oszlott, amelyek a galaxisok kialakulásának a kezdetét jelentették.Ezek a "protogalaktikus" gázfelhők még kisebb kozmikus felhőkből (más néven nebulákból) álltak, melyeket a gravitáció tartott össze. A nebulák egyre sűrűsödtek, majd összeomlottak, ami hatalmas hőt termelt a felhő magjában. A hőmérséklet elérhette a 10 millió C-ot is.Ez a hőmennyíség termonukreális reakciót indított el, melynek során a hidrogénatomból hélium jött létre. Így alakultak-és születnek napjainkban is-a csillagok, a galaxisok építőkövei.
Hartai Éva A Váltózó Föld 15.old.
Képzeld el a következőt. Valamikor nagyon régen volt egy hatalmas robbanás, ami az addig egyetlen pontocskában összepréselődött világegyetemet szétrepítette!
Ez a fénykép csak segít elképzelni, hogy mit is akarnak elhitetni velünk a tudósok.
Az állítólagos ősrobbanás előtt nem volt semmi. Sehol sem volt abszolút semmi! Most képzeld el, hogy a hatalmas Univerzum összes anyaga szétrepül a nagy semmibe. Mivel semmi sem akadályozza a mozgásukat, semmi sem befolyásolja a sebességüket, az irányukat, ezért egyre távolabb repülnek a robbanás középpontjától és egyre távolabb kerülnek egymástól!
A fizika törvényei szerint egy hatalmas gázfelhő kellett hogy kialakuljon. Egy olyan gázfelhő, ami egyre tágul és egyre többet veszít a mozgási sebességéből.
Nézd meg az Univerzumról egy részéről készült csodálatos fényképeket!
Egyáltalán nem hasonlít valami egyenletes gázfelhőre. Inkább egy hatalmas kakaós csigára. És ez okozza az egyik problémát az "ősrobbanás elmélet" magyarázatával.
Ugyanis a nagy semmi, ami a robbanás körül volt, nem tudja körbe forgatni az egyenletesen távolodó gázszemcséket! Ahhoz, hogy az egyenletes gázfelhő ilyen forgó mozgást alakítson ki, kellett egy külső erő, ami ezt segítette.
Hiszem, hogy a Teremtő Isten alkotta meg a csodálatos világot.
A Miskolci Egyetemen erre is van válasz, volt egy másik "ősrobbanás" is , ami oldal irányba elforgatta az egyenletes gázt!
" A nebulák (csillagközi gázfelhők ) nagy része stabil, nem alakulnak csillagokká, csak abban az esetben, ha valamely külső hatás éri őket. Ilyen hatás lehetett egy körülbelül 5 milliárd évvel ezelötti szupernova -robbanás. (ezt is szokták "BIG-BANG" ként emlegetni) , ami a Naprendszer elődjének tekinthető nebula forgását és összehúzódását eredényezte, ugyanakkor nehéz elemeivel hozzájárult annak anyagkészletéhez.
Hartai Éva A Változó Föld 16.old.
Egy kis játék, amit a felnőttek már teljesen elfelejtettek.
A fürdőkádba tegyél egy szivacsot, valahova a közepébe. Most oldalról nyisd rá a zuhanyzó rózsát és nézd meg hogy mi történik.
Az addig mozdulatlan szivacs elindul a vízsugár mozgásával egyező irányba.Oldalt mozdul, de nem forog. Forogni csak akkor fog, ha a közepét vagy valamelyik részét oda rögzítem. Forgó mozgás csak akkor alakul ki, ha van egy pont, amihez képest az anyag elfordul!
Az egyetemen nem szoktak játszani a zuhanyrózsával, ezért ezt elfelejtették.
Az egyenletesen távolódó gáz részecskék csak akkor kezdenek forgó mozgást végezni, ha van egy pont, amihez képest elfordulhat. De mivel gáz, és egyenletes, ezért nem alakulhat ki forgó mozgás!
Hartai Éva is beismeri, hogy kellett egy külső hatás.
De ez a külső hatás nem lehetett egy második "ősrobbanás".
A Nap kialakulása.
A kép a Nap szerkezetét ábrázolja.
"Ilyen hatás lehetett egy körülbelül 5 milliárd évvel ezelötti szupernova -robbanás. (ezt is szokták "BIG-BANG" ként emlegetni) , ami a Naprendszer elődjének tekinthető nebula forgását és összehúzódását eredényezte, ugyanakkor nehéz elemeivel hozzájárult annak anyagkészletéhez. Az összehúzódás hőt termelt, ami a központi részben elindította a fúziós folyamatot. Az "ős -Napot" körülvevő gáz és porfelhő a növekvő forgási sebességnek köszönhetően diszkosszerűen szétlapult, de a gravitáció megakadályozta, hogy anyaga szétszóródjon.
Hartai Éva A Változó Föld 16.old.
A semleges gáz nem kezd el a saját tengelye körül forogni, maximum oldalt elmozdul és másfele terjed. Ezt mi már tudjuk. A másik ellentmondás, amit minden iskolás gyerek is megérthet, az az, hogy a Nap gázokból jött létre!
A Miskolci egyetem szerint a gáz összehúzódása hőt termel.
Megint játszunk egy kicsit.
Fogj egy bicikli pumpát, és fogd be a tömlő végét majd pumpálj vele, ahogy tudsz. Mit fogsz tapasztalni? A pumpa melegszik, mert az összenyomódó gáz hőt termel!
Amikor anya főzi az ebédet, és rotyog a leves a fazékban, akkor a fedő mozog és a finom illatok kiszöknek a fazékból. Ez pedig azért van, mert a felmelegedő gáz kitágul!
Visszatérve a Miskolci Egyetem tananyagához, egy gáz nem fog magától összehúzódni.
"A nebulák egyre sűrűsödtek, majd összeomlottak, ami hatalmas hőt termelt a felhő magjában. A hőmérséklet elérhette a 10 millió C-ot is.Ez a hőmennyíség termonukreális reakciót indított el, melynek során a hidrogénatomból hélium jött létre. Így alakultak-és születnek napjainkban is-a csillagok, a galaxisok építőkövei.
Hartai Éva A Váltózó Föld 15.old.
" A nebulák (csillagközi gázfelhők ) nagy része stabil, nem alakulnak csillagokká, csak abban az esetben, ha valamely külső hatás éri őket.
Hartai Éva A Változó Föld 16.old.
Az állítólag táguló Univerzum körül nem volt semmi, szó szerint a nagy semmi. A semmi pedig semmilyen hatással sem lehet az anyag mozgására, ugye?
Egy feltételezett második "ősrobbanás" nem kezdi el forgó mozgásra késztetni a semleges és táguló gázfelhőt.
Ha egy gázt külső erővel összepréselek, akkor valóban hő keletkezik, ezért melegszik a bicikli pumpa. De a keletkező hő miatt a gáz automatikusan tágulni kezd, ezért emelkedik a fedő a fazékon és ezért emelkedik fel a magasba a hőlégballon!
Tehát a Nap nem alakulhatott ki természetes körülmények között!
Hát akkor hogyan alakult ki a Nap?
Kellett egy az emberi szem számára láthatatlan külső erő, ami a mai napig összepréselve tartja a gázokat, amik a természet törvényei szerint nem lennének együtt. És ennek a külső összepréselő erőnek köszöhetjük a Nap melegét! Ez az erő csak a Teremtő Istentől származhat!
Az Univerzum tágulása
Minden tudós állítja, hogy az állítólagos "ősrobbanás" óta az Univerzum folyamatosan tágúl.
Ezt mérésekkel is próbálják igazolni.
Megint egy kis játék.
Emlékszel még a szódás szifonra? Nagymamáéknak biztos hogy volt, talán még a szüleid is használják.
Arra kellett vigyázni, hogy amikor a patront becsavarták, nehogy kiszökjön a gáz. Ugyanis a hirtelen kiszökő gáz miatt odafagyott az ember keze a szifonhoz!
Ez szintén fizikai törvényszerűség.
Egy gáz összenyomása növeli a hőmérsékletét, egy gáz tágulása pedig csökkenti a hőmérsékletét. A hirtelen kitáguló gáz pedig hirtelen hőmérséklet csökkenést okoz!
Ugyanez érvényes az Univerzumra is.
Egy gázfelhő összeomlása növelné a hőmérsékletét és a nyomását, ami kiterjesztené a felhőt! Ha a gázfelhő térfogata növekedne, hőmérséklet csökkenést eredményezne, ami az abszolút zéró fokban nehezen elképzelhető. Ha a térfogat csökkenne, az hőmérséklet emelkedéssel járna, ami azonnal megakadályozná a további térfogat csökkenést!
Az Univerzum hőmérséklete az abszolút zéró fok, azaz 0 Kelvin fok.
A Celsius hőmérsékleti 0 °C a 273,15 kelvinhez tartozik.
Lord Kelvin vagy első Kelvin báró (született William Thomson, 1824. június 26. –án született és 1907. december 17. halt meg) ír születésű brit matematikus, mérnök, a 19. század meghatározó fizikusa.
Ha az Univerzum tágul, akkor a táguló gáz miatt folyamatosan csökken a hőmérséklete. De az Univerzum hőmérséklete az abszolút 0 , tehát nem csökken!
Ha az Univerzum tágul, akkor újabb és újabb galaxisok jönnek létre, és nem igaz a hat napos teremtés. A Bibliában azt olvasod, hogy az Úr hat nap alatt teremtette a világot és a hetedik napon megpihent.
1Móz. 2,1
Így készült el a menny és a föld és minden seregük.
1Móz. 2,2
A hetedik napra elkészült Isten a maga munkájával, amelyet alkotott, és megpihent a hetedik napon egész alkotó munkája után.
Mikor az Úr teremtette a csillagokat, szétfeszítette az Univerzumot.
Ez a tágulás okozta a hihetetlen hőmérséklet csökkenést, és ezért van a világegyetemben annyira hideg, az abszolút 0 fok.
Jób. 9,8
Egymaga feszítette ki az eget, lépdel a tenger hullámhegyein.
Jób. 9,9
Ő alkotta a Nagymedvét és a Kaszás-csillagot, a Fiastyúkot és Dél csillagait.
Jób. 9,10
Hatalmas dolgokat művel, kikutathatatlanul, csodás dolgokat, megszámlálhatatlanul.
Zsolt. 104,2
világosságot vettél magadra, mint egy köpenyt. Ő az, aki sátorként feszítette ki az eget,
Ha az Úr, a Teremtő Isten a mai napig végezné ezt a munkát, akkor folyamatosan csökkenne az Univerzum hőmérséklete.
De az Úr a hetedik napon megpihent.
2 Móz. 20,8
Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt.
2 Móz. 20,9
Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat;
2 Móz. 20,10
De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belől van;
2 Móz. 20,11
Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt.