A termékhez szükséges alkatrészeket kell alapanyagfajtánként táblázatokba rendezni.
A táblázatok készméretet és szabásméretet is tartalmaznak mm-ben.
Minden alapanyagfajta külön táblázatba kerül!
Minden táblázatot (alapanyagot) külön kell összegezni, hulladékot számolni, mert így jön ki, hogy mennyi anyagot kell venni!
Alkatrészek:
Össze kell írni, hogy milyen alkatrészekből áll a termék, melyik miből készül, hány db alkatrész kell (pl. a fiók bal és jobb oldalát nem kell külön felvenni, elég "fiókoldal 2 db", mivel szabásméretük egyforma).
Egyes alkatrészekhez több fajta alapanyag szükséges (pl.: furnérozott asztallap élléccel)
Elnevezések:
Az alkatrészeknek megfelelő nevet kell választani (asztal élléc hosszú, ... asztal furnér1, ...)
Táblázatos formában készül Excelben vagy más táblázatkezelőben.
a fűrészáru (azon belül is az egyes fafajok külön táblázatban),
lapanyagok (minden fajta külön táblázatban),
furnérok (minden fafaj külön táblázatban).
Betűtípus, betűméret: Times New Roman 12 pt. A faanyag megnevezése lehet 14 pt.
1. sorban az alapanyag neve a (B oszloptól a J oszlopig) egyesített cellákban van.
A megnevezés oszlopát (B) szélesebbre kell húzni, az alkatrészek neve 1 sorban elférjen.
A sorszám, a megnevezés, a darab, és a m³ vagy m² celláit egyesíteni kell az alatta lévő cellával.
A Készméret és Szabásméret 3-3 egymás melletti celláját kell egyesíteni.
A begépelt szöveget vízszintesen és függőlegesen is középre kell igazítani
Az oszlopok szélességét úgy kell beállítani, hogy azok tartalma jól olvasható legyen!
Ezeket kell feltölteni az alkatrészekkel.
Mivel nem tudjuk előre, hogy melyik táblázatban hány sorra lesz szükség, készítsünk elő 3-4 sort.
ha kevés a sor, akkor később is lehet még sorokat beszúrni.
ha sok az üres sor, akkor törölni is lehet sorokat. (A lap alján van kép segítség.)
A hulladék %-a külön cellában van, hogy számolni lehessen vele!
A megfelelő cellákban a végösszeg ill. a hulladék előtt egyesíteni kell a sorokban lévő cellákat.
A (6,29), B (29,5), C, D, E, F, G, H, I (5,57), J (11,14)
6 tizedesjegy m³ esetén
4 tizedesjegy m² esetén
Beállítás: ki kell jelölni a megfelelő cellá(ka)t, jobb kattintás, Cellaformázás..., Szám fül, kategória: szám, tizedesjegyek száma.
Ha a fentieket mind elkészítettük, akkor az összes cellát kijelöljük, ami a táblázathoz kell, és egyszerű külső és belső vonalazást állítunk be.
az egymás alá kerülő táblázatok között 1 sort hagyjunk üresen!
annyi táblázatot másoljunk egymás alá, ahány fajta fűrészáru (fafajonként külön), lapanyag (anyagonként külön), furnér (fajtánként külön) szükséges a termék elkészítéséhez.
Csak ekkor kezdjük el az üres táblázatok kitöltését!
Az előkészített táblázatban a sorszámokat, megnevezéseket és a darabszámot gyorsan ki lehet tölteni.
Ha kevés sor van előkészítve az alkatrészeknek, akkor új sort kell beszúrni. (Kép a lap alján.)
A Készméret a rajzokról leolvasható (számolható).
A Szabásméret a lapalapanyag esetében megegyezik-, a tömörfa és furnér esetén nagyobb, mint a Készméret:
hosszméret: 20 mm-rel
szélesség: 10 mm-rel
vastagság: 5-10 mm-rel
A 3 szabásméretet és a darabszámot össze kell szorozni (m3), a lapanyagoknál a vastagsággal nem kell számolni (m2), valamint a mértékegységeknek is stimmelni kell.
Abba a cellába kell állni, ahova az eredményt kérjük. Írjunk = jelet, majd kattintsunk a megfelelő adatot tartalmazó cellákra és a kattintások között írjunk * (szorzás) jelet. Mivel a méretek mm-ben vannak megadva:
m³ esetén még osztani kell 1 000 000 000-dal. Az osztás jele a / jel. (A lap alján képsegítség!)
m²-nél 1 000 000-val.
A ∑ jel segítségével összegezni kell az adott alapanyag-szükségletet. Az üres sor is legyen benne a számításban, így bővíthető a táblázat anélkül, hogy elromolna a számítás. (A lap alján képsegítség!)
A Hulladék %-át és az Összes felhasznált anyagot össze kell szorozni. (A lap alján képsegítség!)
Össze kell adni az Összes felhasznált anyag és a hulladék mennyiségét. (A lap alján képsegítség!)
A számításokat érdemes a táblázatkezelővel elkészíttetni és nem csak beírni kézzel az eredményt, mert ha változik valamelyik méret, akkor nem kell újra számolni, mert a táblázatkezelő újraszámolja az összes táblázatot.
A termék elkészítése (a munkafolyamat) időt vesz igénybe: kézi és gépi munkaórákat számolunk fel.
Az eddigi munkatapasztalatok alapján az elején meg kell saccolni, hogy várhatóan mennyi idő alatt lehet elkészíteni a terméket.
A szabásjegyzék alapján össze lehet írni, hogy melyik alapanyagot (alkatrészt), milyen módon kell előkészíteni, megmunkálni, ...:
tömörfa: szélezés, darabolás, ..., (géppel) szerkezetei kötések kialakítása (géppel/kézzel),
Furnér: furnérteríték készítés, ragasztás, préselés, .... (géppel/kézzel)
A kész alkatrészeket:
csiszolni, felületkezelni, összeépíteni is kell (géppel/kézzel(
A termék készítése közben módosítani lehet a táblázatot!
A tervezettel ellentétben a másik módszerrel készül (gépi/kézi).
Több vagy kevesebb idő kellett a tervezettnél.
A Munkanorma táblázatot a táblázatkezelő újabb fülén készítjük, ugyanabban a fájlban, mint a szabásjegyzéket! (A lap alján képsegítség!)
Egyszerű táblázat! A Gépi (h), Kézi (h) Összesen szöveg után már lehet szegélyezni.
A (48), B, C (14,14)
A megfelelő munkafolyamatokkal és számokkal fel kell tölteni a táblázatot.
Az oszlopokat külön-külön összegezni kell. (A lap alján képsegítség!)
Ebben a táblázatban összegezzük az alapanyagok, a segédanyagok és a munkadíjak költségét, így kapjuk meg az összes költséget.
A Anyagnorma, költségkalkuláció táblázatot a táblázatkezelő újabb fülén készítjük, ugyanabban a fájlban, mint a szabásjegyzéket és munkanormát! (A lap alján képsegítség!)
az alapanyagokat a szabásjegyzékből,
a segédanyagokat a műszaki rajzokból, technológiai leírásból szedhetjük össze,
a gépi és kézi megmunkálás idejét a munkanorma táblázatból kapjuk.
A Mennyiség mértékegységei!
a segédanyagok egységei a vásárlásnál adódnak. Valamit db-ra veszünk vagy literre, kilóra, ...
A többi egység a szabásjegyzékből és munkanormából adódik.
A tervezetben az internetről keressünk árakat. Ha már megvettük az anyagot, akkor pontosíthatjuk az értékeket!
Ha akciósan vettük, azt ne úgy számoljuk! Nem lesz mindig akciós!
Ha a nagyapa sufnijából van az anyag, és így ingyen van, akkor is fel kell számolni a megfelelő árat!
Mennyiségi érték = Ft/Mennyiségi egység
A részösszegek kiszámítása után végre megtudjuk, hogy mennyibe is kerül a termék, vagyis az összes költség.
A 4. sorban lévő szövegek úgy kerülnek egymás alá, hogy a cella Sortöréssel több sorba gombbal van megformázva!
Az eddig elkészített táblázatokhoz hasonlóan járjunk el a készítésnél!
A (29,3), B (11,6), C, D, E, F (10,7)
A megnevezés oszlopában = jelet nyomunk a megfelelő cellában, alul a fülön átmegyünk a szabásjegyzék fülére, és rákattintunk az alapanyag nevét tartalmazó cellára. Ezután Entert kell nyomni.
A mennyiséggel is ugyan így kell eljárni, csak az Összes bruttó anyag mennyiség: számértékére kell kattintani.
A mennyiségi egységet is megtaláljuk a szabásjegyzék megfelelő cellájában.
A segédanyagok nevét és megmunkálás típusait (gépi, kézi) írjuk be kézzel.
A megmunkálások idejét a Munkanorma táblázatból hozzuk át a fent leírt módon. (= jel!)
A többi adatot az Érték (Ft) kivételével töltsük ki.
A Mennyiséget és a Bruttó egységárat össze kell szorozni. (= jellel kezdünk, rákattintunk a megfelelő cellákra és közé * (szorzás) jelet rakunk.
Össze kell adni a táblázatban lévő árakat. (A lap alján képsegítség!)
A végösszeget érdemes 14-es betűmérettel, félkövéren formázni! (A sormagasságot is lehet növelni, de akkor függőlegesen középre kell igazítani az utolsó sort.)
Sor beszúrás, törlés
Jobb kattintás a sor számán!
Alkatrész anyagszükséglet számítása:
Összeg:
Hulladék:
Bruttó:
Excel fülei: