A műszaki rajz is egy közlésforma, ami nem írásban, hanem képi formában tartalmazza az információkat!
A szerkesztett műszaki rajzok fontos információkat tartalmaznak egy termék előállításához:
szerkezeti megoldások (hol és milyen fakötéseket kell alkalmazni),
méretek (alkatrész méretek, szerkezeti kötések, visszaállások, működési hézagok, ...)
anyagok (tömörfa, furnérozott forgácslap, ...)
vasalatok, ...
Műszaki rajz készíthető:
szerkesztett, kézzel készült rajz
számítógéppel, megfelelő tervezőprogrammal (pl.: AutoCAD) készült rajz.
Az első elgondolás a termékről, amelyet szabadkézzel készül. Lehetőleg axonometrikus formában. (A látvány hasonlít a tervezet termék megjelenésére, tartalmazza minden jellegzetességét.)
Tartalmazza még:
a fő méreteket,
Egyéb adatokat szöveges formában:
alapanyagok (fenyő fűrészáru, ...)
a szerkezeti megoldások pl.:
kávaszerkezet - fecskefark alakú fogazás (fiók),
keretszerkezet - sarokkötés - ollós csap, egyik oldalon 45°-os, 1/3 aljazással (ajtó), ...),
a kivitelezési adatok (furnérozott, olajozott, ...),
a tervezett költség.
Csak szabadkézzel készülhet!
M1:10 vagy M1:20 méretarányú rajz.
Bemutatja legalább 3 fő nézetben a termék külső megjelenését (szerkesztve), valamint a 3 fő méretet (mm-ben).
Kézzel készült
AutoCAD programmal
M1:10 vagy M1:20 méretarányú rajz.
A termék szerkesztett axonometrikus rajza. (A vázlatrajz szerkesztett formában.)
Kézzel készült
AutoCAD programmal
M1:10 vagy M1:20 méretarányú rajz.
A formaterv továbbgondot/rajzolt formája. A metszősíkokkal a belső felépítés mutatható be (szerkezeti kötések helye, fiók, polc, ...). A metszősíkokkal elvágott anyagot anyagjelöléssel látjuk el. Szerkezeti kötéseket nem tartalmaz (nincs szaggatott vonal)!
A szerkezeti kötéseket csomóponti rajzokon mutatjuk be. A jellegrajzon körökkel jelöljük meg a szerkezeti kötések helyét!
Mindig annyi metszősíkot, csomópontot kell tervezni, hogy a termék minden része (belső rész, szerkezeti kialakítás) bemutatható legyen.
Kézzel készült
AutoCAD programmal
A metszősíkokat betűkkel látjuk el (A, B, ...). A csomópontokat számozzuk (1, 2, ...).
Olyan méretek helyezhetők el rajta (mm-ben), ami a csomóponti rajzokra nem fér rá, mivel az alkatrész adott mérete túl nagy (pl.: fiókelő vagy polc szélessége, láb hossza, ...).
M1:1 méretarányú rajz.
A jellegrajz megfelelője, amelyen a szerkezeti kötések is látszanak.
Méreténél fogfa csomagolópapírra rajzolják.
M1:1 vagy M1:2 méretarányú rajz.
A jellegrajz körrel jelölt részeinek kinagyított, szerkezeti kötésekkel kiegészített rajza (szaggatott vonalak).
Méretezés: (mindent kell méretezni!)
alkatrészek látható méretei (anyagvastagság, ...)
visszaállás
fontos távolságok (fiók helye, aljazás-, árkolás mértéke, működési hézag, ...)
M1:1 méretarányú rajz.
Egyetlen alkatrészről készül. Annyi nézetet (esetleg metszetet) tartalmaz, amennyivel az alkatrész minden része bemutatható. (pl.: fiók oldala árkolással, fogazással, saját esztergált fogantyú ...)
Mindent be kell méretezni! A rajz és a méretek alapján az alkatrész pontosan legyártható legyen!
M1:1 méretarányú rajz.
Ha intarzia is található a bútoron, akkor szerkesztett, lehetőleg fafajokat, szálirányokat is bejelölő furnérteríték rajz is mellékelhető a rajzokhoz.
Ha a teríték szimmetrikus, akkor elég a felét, negyedét ábrázolni. Körintarzia esetén az ismétlődés cikkjét kell ábrázolni.
A számítógépen, vektorgrafikus programmal rajzolt teríték könnyen konvertálható, így lézervágóval is elkészíthető.
Javasolt programok:
AutoCAD (geometrikus - vonalas, íves,... ábrákhoz)
Inkscape (íves, lendületes vonalas mintákhoz, amik nem vezethetők vissza körökre, ellipszisekre)