Ha AutoCAD-ben sikerült készre rajzolni 2D-ben a jellegrajzot, akkor már nem sok munka belőle csomópontokat készíteni.
Mindenképpen gyorsabb, mint újra megrajzolni M 1:1-ben!
A jellegrajzhoz még a szerkezeti kötéseket kell hozzárajzolni, de a vastag vonalakat, sraffozást már nem kell mégegyszer elkészíteni!
Videó a készítés menetéről:
A jellegrajzot lemásolni, és 10-szeresére felnagyítani.
A sraffozás léptékét visszaállítani.
Megrajzolni a szerkezeti kötéseket szaggatott vonallal. (Keretszerkezet - ajtó, kávaszerkezet - fiók, ...)
Szögek, csavarok, köldökcsap (saját rajz jele van, vagy pontosan méretre kirajzolni)
Ha a tengely vagy a szaggatott vonalak mérete nem egyezik az M 1:10 rajzzal, akkor a Nézet/Regenerálás paranccsal a probléma megoldódik,
Az első fülön meg kell csinálni az oldalbeállítást. (PDF, papírméret, álló vagy fekvő, acad.ctb)
Keretet átmásolni. (Minden fülön a szöveget aktualizálni kell!)
Nézetablakot nyitni a papíron. Az ablakot üres fóliára tenni, hogy később lekapcsolható legyen.
Az ablak léptékét M 1:1-re beállítani. (zárt ablak)
A csúszkával megkeresni a csomópontot. (nyitott ablak)
A fület lemásolni, átnevezni, megkeresni a következő csomópontot. (nyitott ablak)
Törésvonalat húzni a megfelelő oldalon az ablakra. (zár ablak)
Mindent méretezni. (Anyagvastagságokat, visszaállást, hézagot, két elem távolságát, dőlésszöget, ...) (zárt ablak!)
A formatervet, axonometrikus rajzot is be lehet ide másolni a modelltérbe, hogy minden 1 helyen legyen!
3 új fület kell tenni az elejére. Itt meg kell keresni az ablakokban a megfelelő rajzot (a keretük nem kell a modelltérben, mert a papírtérben kapnak sajátot.
Így minden rajz a füleken fog látszódni, és onnan (nyomtatási előnézet) segítségével bármelyiket ki lehet nyomtatni. Nyomtatás csak egyesével, és nem egyszerre!