Sütő P.: elemzés

Az állás általános értékelésénél szembeszökő tény, hogy sötét királya aktívabb pozíciót foglal el, ami nyerőesélyekkel bíztat számára, azonban a gyalogszerkezetében lévő gyengeség ezt némiképp kompenzálhatja világos részére az izolált „b” gyalog formájában. Ugyanis világos távoli szabadgyalogot próbálhat meg képezni a „b” vonalon, míg sötét csak közeli szabadgyalogot „h” vonalon.

Az állás érdekessége, hogy a két király szembenállásának köszönhetően a pozíció egy pillanatnyi egyensúlyban van, azonban ez az egyensúly nagyon törékeny. És mint a későbbiek mutatni fogják csak nagyon jól megtervezve szabad megbontani, különben a támadó fél a saját csapdájába eshet. Amíg az egyik szárnyon előnyhöz jut, addig a másikon utat ad az ellenfélnek a megmeneküléshez. A legtöbb változatban csak azon múlik világos megmenekülése, hogy hiányzik egy lépés sötétnél, amit azonban ha sötét korábban meghúzott volna, akkor pont emiatt a lépés miatt lenne világosnak egy másik lehetősége a menekülésre.

Először nézzük a partiban történt változatot, amit én a játszma közben nyerőnek gondoltam, de most itt kiderül, hogy mégsem volt tökéletesen az.

A.)

1.– h5 sötét terve egyszerű: ha világos passzív marad, akkor a h-vonalon szabadgyalogot képez, amivel kimozdítja világos királyt az oppozícióból és f4-en keresztül behatolva nyer a vezérszárnyon, ha pedig világos aktivizálja magát a vezérszárnyon, akkor aktívabb királyával átvonul oda magával húzva világos királyát is és a királyszárnyi gyalogtöbblete nyer. 2.k3! a későbbiekben kiderül, hogy ez egy nagyon fontos lépés, világos ellenjátékának alapja lesz ez az előretolt gyalog. Egyrészt mert közelebb van az átváltozáshoz, másrészt pedig az i3-k3 gyalogszerkezet, ellentétben az i3-k2 gyalogszerkezettel szét tudja szakítani sötét h-i-k gyalogjait, amikor sötét szabadgyalogot képezne. Továbbá világos nem is indulhat meg gyalogtöbbletével a vezérszárnyon, amíg sötét királyszányi gyalogjai túl messze vannak számára az egyensúly felborulása után. (például 2.d4? exd4 3.exd4 i5 4.c4 dxc4 5.dxc4 Ke5 és világos királynak túl távoliak még sötét királyszárnyi gyalogjai, tehát csak 6. Ke3 jöhet, amire 6.– i4, majd 7.– h4 után sötét a királyszárnyon nyer.) 2.– i5 3.d4 exd4 4.exd4 azért az e gyalog üt, hogy a királytól távolabb a „b”vonalon tudjon szabadgyalogot képezni 4.– i4 ütésre ingerli világost, hogy összekötve maradjanak a gyalogok és távolabb, a ”k” vonalon tudjon szabadgyalogot képezni. Persze világos nem teszi meg ezt a szívességet, hanem helyette megindul a vezérszárnyi gyalogroham, mivel sötét királyszárnyi gyalogok most már elég közel vannak világos király számára az ellenjátékhoz. 5.c4 dxc4 (5.– Kf6? Nem vezet eredményre, mert 6.cxd5 Kxd5 7.Kg4 Kxd4 8.Kxh5 Kxb3 9.Kxi4 Kc5 10.Kxk5 b5 11.Ki4 += után már világosnál az előny) 6.dxc4 természetesen nem a b gyalog üt, hogy távolabb maradjanak a gyalogok sötét királytól, illetve azért hogy mindkettő útjában álljon sötét b gyalogjának. 6.– k4 (6.– Ke5? most már nem jó, mert, ahogy az előbb láttuk sötét kirélyszárnyi gyalogok elég közeli célpontot nyújtanak világos királynak) 7.c5 h4 (7.– ixk3 is ugyanoda vezet.) 8.ixh4 most már kötelező ütni 8.– ixh4 (ábra)

9.b4!? (meg voltam győződve róla, hogy sötéttel nyerésre állok és hogy világos a legerősebb védekezést választotta, pedig itt döntetlenre menthette volna a játszmát. (9.Kh2!! ha9.– h3 10.Ki3 h2 11.Kxh2 Kh4 12.b4 Kxk3 13.Kk1! Kh4 14.b5 Kf5 15.c6 Ke6 16.b6 Kc5 17.c7 Kxb6 18.cxb7V+ Kxb7 remi; ha 9.– Ke5 10.Kh3 Kd4 11.Kxh4 Kxb3 12.Ki3 Kxc5 13.Kxk4 b5 14.Ki6 = és mindkét gyalog beér, úgyhogy remi; lehet még próbálkozni a 9.– Kh5-tel is, de 10.b4 Ki5 11.b5 Kxk3 12.Kk1 h3 13.c6 h2 14.Kxh2 Kl1 15.b6 k3 16.c7 k2 17.cxb7V k1V+ += után már világos áll jobban.) (Világos mentségére legyen mondva, hogy időzavarban megtalálni ezt a 9.Kh2 lépést szinte lehetetlen, Még elemzés közben is csak sokadjára sikerült felfedezni ezt a mentő lépést. Az elsőre csábítóbbnak tűnő 9.Ki2 ugyanis Kg4 miatt egyszerűen veszít, míg a gyalogokkal való megindulás első ránézésre jó ellen esélyekkel biztat.)

Azonban a 9.b4 után sem olyan egyszerű sötét számára a nyerés, mint, ahogy azt a parti izgalmában gondoltam. 9.– h3+ 10.Kh2 Kh4 11.b5 Kxk3 12.c6 (12.Kk1 h2 13.Kxh2 Kl1 14.c6 k3 15.b6 k2 16.c7 k1V+ 17.Kg3 Ve10 –+ nyer) 12.– Kl1! (hogy ne sakkra menjen majd be világos b7-en) 13.b6 k3 14.c7 k2 15.cxb7V (ábra)

hiába ért be világos hamarabb és a másik gyalogja is csak egy lépésre van az átváltozáshoz, mégis a figurák különleges helyzete miatt sötét nyer, mert világos király nem tud úgy kilépni az átváltozó vezér sakkjából, hogy a sötét h gyalog ne sakkra lépjen. 15.– k1V+ 16.Kg4 h2+ 17.Kf6 Vf1+? nem végzetes hiba, csak koncepciótlan, ugyanis 18.Kg7-re az egyetlen folytatás, a vezérközbehúzások elkerülése végett, a visszatérés 18.– Vk1+ lenne. 18.Ke7? azonban világos egy azonnali vesztőt válaszolt 18.– Vi4+ 19.Kd8 Vxb7+ 20.Kxb7 h1V -+ után a már ismert módon sötét megnyerte a partit.

Azonban térjünk vissza a 17.lépéshez (ábra)

és lássuk a koncepciót, hogyan is nyer ebben a vezérvégjátékban sötét. Sötétnek olyan állást kell elérni, amelyben világos vezér nem tud jó sakkra kilépni a gyalogja elől, mert ekkor bevihetővé válik a h gyalog. Ez alapesetben négyféleképpen lehetséges: sötét vezér sakkra elfoglalja az f6, a c5, a g9, vagy a h9 mezők valamelyikét. Innen támadja ugyanis világos vezér potenciális sakkadó mezőit, a c6-ot és az f11-et. Mindezt úgy kell sötétnek elérnie világos királyt sakkoltatva, hogy világos ne tudja védett helyen közbehúzni a vezérét. Azonban világosnak a menekülés közben még arra is vigyáznia kell, hogy a királya nem léphet a vezérével egy vonalra (b7-l8), illetve egy átlóra (g1-b7, k7-b7) amennyiben sötét vezér is rá tud lépni. Valamint világos király nem léphet a h1-h8 és a h1-a3 vonalra, illetve a h1-c8 átlóra sem, mert sakkra bemegy a h gyalog.

Most nézzük mindezt a gyakorlatban. (17.– Vi3 18.Ke5! /19.Kf5? h1V+ –+; 19.Kg6? v. Kf7? v. Ke7? Vi4+ –+; 19.Kd5? Vf9+ –+/ 18.– Vc3+ 19.Kg5 /19.Ke6? v. Kf5? h1V+ –+; 19.Kf4? v. Kd6? Vf6+majd 20.– h1V –+/ 19.– Vg2+ 20.Kf6 /20.Kf5? v. Kh4? v. Kh5? V. Kh6? h1V+ –+; 20.Kf7? Vi4+ –+/ 20.– Vf4+ 21.Kg7 /21.Kd5? Vf3+ –+; 21.Ke6? v. Kh5? h1V+ –+; 21.Ke7? v. Kg6? Vi4+ –+/ 21.– Vk4+/21.Vg4+? Vg6 miatt/ 22.Kg8 /22.Kh7? h1V+ –+; 22.Kg6? v. Kf7? v. Ke7? Vi4+ –+; 22. Kf9 Vk7+ –+/ 22.– Vi6+ (ábra)

és itt világos 3 úton is folytathatja /ezek amik nem jöhetnek szóba: 23.Kh9? h1V+ –+; 23.Kg9? h1V –+ mert világosnak nincs jó sakkja; 23.Kf7? Vi4+ –+/. I. 23.Kf8 Vh6+ /23.– Vf6+ 24.Vf5 Vxb6+ 25.Ke8 h1V után sötét fölénye vitathatatlan, de nehezen bizonyítható, hogy nem tudja világos tartani az örökös sakkot/ I. 24.Kg9 /24.Kd7? v. Ke6? h1V+ –+; 24.Ke7? Vg6+ –+; 24.Kf9? Vf6+ majd 25.– h1V –+; 24.Ke9? h1V! nyer egy érdekes motívum miatt, mert a vezérsakkra ellensakkot lehet adni 25.Vc6+-ra V1h4+ –+ míg 25.Vf11+-ra Vh7+ –+;/ I. 24.– Vg7+ 25.Kf10 /25.Kh9? h1V+ –+, 25.Kf11? v. Ke9? h1V –+ nyer, mint az előbb; 25.Ki8? Vi6+ majd 26.h1V –+/ I. 25.– Vi7+ 26.Kg10 /26.Kd9? Vh9+ majd 27.– h1V –+; 26.Ke9? h1V! –+; 26.Kf9? Vk7+ –+; 26.Kf11? Vh9+ majd 27.– h1V –+/ I. 26.– Vg8+ 27.Kf11 /27.Ke10 Vg9 majd 28.– h1V –+/ Vh9+ 28.Ke9 h1V –+. Ha világos a II. 23.Kf10 úton folytatja akkor az I. változat 25. lépésétől látható úton nyer sötét. Marad még világosnak a védekezés III. útja 23.Ke8 Vh6+ 24.Kd9 /24.Kc7? v. Kd7? v. Ke7 Vg6+ –+; 24.Ke9? h1V!; 24.Kf9? Vf6+majd 25.– h1V –+/ 24.– Vh9+ 25.Ke9 /a király bármely lépésre/ h1V –+ Tehát ez a vezérvégjáték sötéttel megnyerhető.

A gyalogvégjáték azonban, amiből kiindultunk, sötét A jelű stratégiájával, azaz a királyszárnyi gyalog előrenyomulással és szabad gyalog képzéssel nem nyerhető meg, ha világos megtalálja a 9.Kh2 lépést. Tehát másik terv után kell sötéttel néznünk, ha nyerni akarunk. (ábra)

B)

1.– d4!! ez a gyalogáldozat alkalmas arra, hogy felborítsa úgy az egyensúlyt, hogy sötét királyának aktívabb szerepe előtérbe kerüljön. Világos 3 lehetőség közül választhat:

I. elfogadja az áldozatot és üt kétszer d4-re,

II. csak egyszer üt d4-re,

III. nem üti le a gyalogot.

I. 2.exd4 exd4 3.cxd4 (ábra)

és sötét gyaloghátrányát bőségesen kompenzálja a dupla, illetve izolált gyalogok tehetetlensége a vezérszárnyon 3.– b5 4.k3 (4.d5 Ke5 5.Kh4 Kxd5 6.Kg6 b4! /6.– Kd4? nem jó, mert 7.Kf6 Kxb3 //7.–Kxd3 8.Kd5!// 8.Ke6! b4 9.d5 Ka4 10.d6=+ ellenjátékot biztosítana világosnak, mert mindkét gyalog beér/ 7.Kxh7 Kd4 8.Kxi6 Kxb3 9.Kxk5 Kd4 –+ sötét gyalogja hamarabb beér; próbálkozhat világos királya a vezérszárnyon is, de a gyalogszerkezete miatt az még reménytelenebb: 4.Ke3 Kf6 5.Kc2 Kd5 majd 6.– b4 –+ után sötét gyalogok megindulhatnak a királyszárnyon/ 4.– b4 5.i4 Kf6 6.Kh4 /6.Kf4 i5 7.k4 ixk4 8.ixk4 h5 9.d5 /9.Kg3 Ke6!/ Kxd5 10.Kf5 Kc5 11.Ke5 h4 12.d5+ Kxb3 13.d6 Kc5 -+/ 6.- Kd5 7.Kg6 Kxd4 8.Kxh7 Kxb3 9.Kxi6 Kd4 10.Kxk5 b3 11.Ki7 b2 12.k5 b1V –+ Egyértelmű tehát, hogy világos nem fogadhatja el a gyalogáldozatot, mert a gyalogszerkezetében kialakuló gyengeségek miatt veszít. Nézzük mi lesz, ha csak egyszer üt:

II. 2.exd4 (2.cxd4 exd4 3.Ke3 Ke5 4.b4 /4.k3 b5 5.k4 b4 6.exd4+ Kd5 7.Kf5 i5 8.i4 ixk4 9.ixk4 h5! 10.Kg6 Kxd4 11.Kh6 //11.Kxh5 Kxb3 12.Ki4 Kd4 13.Kxk5 b3 –+// 11.– h4 12.Kxk5 h3 –+/ 4.– b5 5.k3 dxe4 6.dxe4 Kd5 7.Kf5 Kxb4 8.e6 Kc6 –+) exd4 3.c4 (3.Ke3? dxc3 4.dxc3 Kh3 majd 5.– Kxi3 után a h gyalog gyorsabb világos próbálkozásainál; ha 3.k3 Ke5 4.Ke3 b5 5.cxd4+ Kd5 6.Kf6 b4 (ábra)

és létrejött megint egy tipikus kényszerhelyzet, amikor egyik király sem indulhat meg az ellenfél gyengeségei felé, mert azzal utat nyit az ellenfél királya előtt és hátrányba kerül. Ugyanis ha világos elindul a királyszárnyi gyalogok lenyerésére, akkor sötét d4-b3-on keresztül utat nyit a b gyalogja számára és nyer, míg ha sötét indul el a b gyalogot lenyerni, akkor világos király támogatásával erőre kap a d4 gyalog és biztosítja a döntetlent. Azonban sötét még rendelkezik tartalékokkal a királyszárnyi gyalogtöbblete révén, ahhoz, hogy kimozdítsa tartható állásából a világos királyt. 7.k4 i5 8.i4 h5 9.ixh5 ixh5 10.Kg6 Kxd4 11.Kh6 h4! –+) 3.– Ke5 4.Ke3 h5! 5.c5 világos esélye, hogy a b és c gyalogok előrenyomulásával eltávolítsa sötét királyt aktív helyzetéből 5.– b6 Meg kell akadályozni a c gyalog további előrelépését 6.b4 Kc4 7.k3 (7.k2 Kxb4 8.Kxd4 i5 9.Ke6 i4 10.d5 h4 11.d6 h3 12.d7 h2 13.d8 h1V+ –+) i5 8.Kc2 (8.Kf5 Kxd3 9.b5 Kc4 10.c6 Kxb5 11.cxb6 Kxb6 12.Kxd4 Kd7 13.Kf5 Kf8 14.Kh4 Kh7 –+) 8.- i4 (8.- Kxb4 is nyer) 9.Ke3 ixk4 10.ixk4 h4 11.Kf5 h3 /11.– Kxd3? 12.b5 Kc4 13.c6 Kxb5 14.cxb6 Kxb6 15.Kxd4! = / 12.Kg4 Kxb4 13.Kxh3 Kxc5 –+ és sötét b gyalogja bevihető. Ez alapján tehát világos egyáltalán nem ütheti le az áldozott d gyalogot.

III. 2.c4 /ha 2.k3 k4! és világos kénytelen a vezérszárnyon kezdeni valamit, ami ütés esetén az előzőekben már elemzett változatokhoz vezet/ 2.- h5 3.b4 (ábra)

világos esélye, hogy megpróbálja eltávolítani sötét királyt a b és c gyalogok előrenyomulásával 3.– Kf6 sötét királynak el kell indulnia, hogy szemmel tartsa világos b és c gyalogjait 4.Kf4 a hátramaradt d gyalogja miatt világos király védekezésre szorul és nem indulhat meg a királyszárny felé a későbbiekben sem 4.– i5 5.c5 /ha 5.b5 k4 6.b6 i4 7.c5 Kd5 8.c6 dxe4 9.dxe4 Kxc6 10.Kxe5 Kxb6 11.Kd6 Kc8 –+/ Kd5 6.b5 dxe4+ 7.dxe4 Kxc5 8.Kxe5 Kxb5 9.Kf7 Kc7 10.e6 b5 11.e7 Kd8 –+ és sötét nyer. Tehát ha sötét nem üti le az áldozatul kínált gyalogot, hanem más játékot keres, akkor sem tudja megmenteni a partit sötét pontos játéka esetén.

Ez a végjáték több szempontból is tanulságos. Egyrészt megmutatja, hogy a tiszt nélküli végjátékok is mennyi csapdát rejthetnek és nem szabad sablonok alapján megítélni őket. Az aktívabb király szerepe döntő lehet, azonban a gyalogok helyzetétől függ, hogy ezt ki lehet e használni. Sok esetben ez mindössze csak annyit jelent, hogy a passzívabb király helyhez van kötve, nem kezdeményezhet, mert akkor veszítene és aktívabb kartársa erre tud rájátszani megfontoltan lépéskényszerbe hozva, vagy a megfelelő pillanatban kezdeményezve, azonban ez nem mindig kivitelezhető. Mint ebben az állásban is az aktívabb király mellett szükség van az ellenfél esetleges ellenjátékának megtorpedózására is azáltal, hogy gyengeségeket kényszerítünk ki a gyalogszerkezetében azon a szárnyon, ahol ő áll jobban és ellenjátékra lenne esélye.

Másrészt pedig tanulságul szolgált, hogy egy ilyen kiélezett állásban, ilyen kevés gondolkodási idővel nem feltétlenül az ellenfél összes ellenjátékának megkeresése és kiküszöbölése, azaz a legjobb lépések megtalálása vezet eredményre, hanem sokkal inkább egy jó terv magabiztos és következetes végig vitele.

Debrecen, 2013.04.22. Sütő Péter

Az oldalt készítette: ©BoSa Utolsó módosítás:2013.04.23.