Edzőtábor - kis segítség, annál nagyobb öröm

Post date: Aug 24, 2010 7:49:47 AM

2010. augusztus 19-től 22-ig a Galaxis NFE csapata Százhalombattán edzőtáborozott.

Az edzőtábor célja volt, hogy megfelelő kondíciót szerezzenek a csapattagok, technikailag, taktikailag fejlődjenek a játékosok, fejlődjön a csapatszellem, az új és régi csapattagok ismerjék meg egymást a pályán és azon kívül is. A 4 nap alatt úgy gondolom, hogy az említett célok teljesültek is.

Azonban amit még meg kell említeni, hogy olyan valamiben volt része a csapatnak ez idő alatt, amire figyelmet kell szentelni, és meg kell osztani az élményt. Ez nem más, mint az emberség, a kedvesség, a segítségnyújtás, az együttérzés, ezek azok az örömök, amikre nem számít az ember csak úgy egy idegen környezetben, mégis velünk mindezek megtörténtek.

Úgy érzem, meg kell említeni minden fontos momentumot, személyt, akik örömet, segítséget nyújtottak csapatunk részére.

Szer Mihály (Misi bácsi) az a kedves személy volt, aki az étkeztetésünk alatt mindig kedves volt hozzánk, sose ment el mellettünk úgy, hogy ne szólt volna pár kedves szót hozzánk, és mivel sok köze volt Neki is a sporthoz, ezért sok történetet mesélt életéből, és lelkesen mutatta meg azokat a fotókat, amelyen híres sportolókkal van együtt. Misi bácsi volt az, aki többször meglepett minket finomságokkal. Ezek olyan kedves pillanatok voltak, amelyek nagyon megédesítették napjainkat a táborban, és számunkra hihetetlen volt, hogy ismeretlenül is ennyi mindent kaptunk Misi bácsitól.

Ezúton köszönjük Neki, és aki Százhalombattán jár, keresse őt a Sze-Ba Csónakházban, hisz ott csupa kedves, segítőkész emberrel találkozhat.

Megemlítendő még az edzés helyszíne, a Széchenyi István Szakközépiskola és Gimnázium és az ott lévő kedves gondnok úr, Dobrádi Imre, illetve az igazgató úr, Horváth Béla.

Hogy miért is fontos a helyszínt és a két úriembert megemlíteni? Imre és Béla által segítséget kaptunk abban, hogy a tervezett napi egy termes edzés helyett két alkalommal sikerült megkapnunk a helyszínt, így a napi egy futóedzés mellett megfelelő helyszínen tudtunk fejlődni. Imre mindig lelkesedve nézett be az edzésekre, hisz nem minden nap történik az, hogy egy női futsalcsapat azon a helyszínen edz, ahol ő dolgozik. Így sokszor elegyedett velünk beszélgetésbe, és kedvessége mindig feltűnt számunkra. Az igazgató úr bár nem volt jelen egy alkalommal sem, mégis úgy éreztük, hogy a segítsége végig jelen van.

Tényleg nagy öröm, amikor az ember segítő kezekkel találkozik, és ha csak az, hogy egy-egy kedves szó, vagy egy apró kis ajándék, vagy egy kedves mosoly, gesztus van két ember között, már elgondolkodtató, hogy ez a kis segítség egy óriási örömmé válik, amely visszatükröződve hatalmassá válhat.

A találkozás a Százhalombattán megismert kedves emberekkel nem lett volna lehetséges, ha Damak Zsuzsi csapattársunk nem javasolta volna, és nem szervezte volna meg előre az edzőtábor minden momentumát. Nem kis fáradozásába került, hogy mindenki igényének megfelelően szerezzen szállást, edzéshelyszínt, és az étkeztetésben is a menü kiválasztásával is ő foglalkozott. Zsuzsinak én a csapat nevében megköszönöm ezt a szervezést és reméljük, hogy még sok ilyen embert ismer, akik színesítik, jobbá teszik mások életét ezekkel az apró, ám annál értékesebb örömökkel.

Emily