Irodalomkutatás

Legelőször az adott téma, feladat megértése a fontos. Az első cél egy összefoglaló írása cikk címeivel, és azok lényegének kifejtése pár sorban. (Erre a Mendeley program is remek eszköz, mellyel saját kereshető adatbázist építhetünk a cikkekből és hozzájuk írt megjegyzéseinkből; a kiválogatott hivatkozásokat is kívánt formátumra formázza). Ebből a kommentezett cikkgyűjteményből lehet eljutni a szövegszerű, összefűzött kész irodalomkutatáshoz. Először célszerű megtervezni a felépítését nagyvonalakban, pl. altémákat adni egy-egy megírandó bekezdésnek. Meg kell határozni, pontosan milyen tág és szűk körben akarunk szólni a téma feldolgozása során a lehetséges alpontokról. Ez alapján tudjuk a későbbiekben eldönteni, hogy egy cikket hivatkozunk-e vagy sem.

A kutatói, tudományos igényességű irodalomkutatásnak szigorú szempontrendszere, követelménye, protokollja van. Ezen végighaladva a kapott eredmény elfogadottsága nagyságrendekkel jobb, mint egy önmagunknak végzett irodalmazás. Ennek megfelelően sokkal nagyobb munkát is igényel. Az ilyen, úgynevezett szisztematikus irodalomkutatásról (systematic literature review) készítettünk és közzétettünk egy prezentációt segédlet gyanánt.

A keresés megkezdése előtt előnyös összegyűjteni, hogy milyen kulcsszavak segíthetnek a témába illő cikkek megtalálásához (angolul, mivel a cikkek idegen nyelvűek). Gyűjtsünk össze minél több kulcsszót és azok szinonimáit is, ezek mindenféle kombinációira keressünk rá. A kulcsszavak alapján tudományos cikkeket tartalmazó honlapon célszerű keresni. Ilyen például a Science Direct, Web of Science, IEEE Explore, Google Scholar, Scopus, Springer. Ezek mindegyike rendelkezik egyetemi hozzáféréssel, így sok cikk ingyenesen letölthető. Keresés folyamán a címek alapján hasznosnak tűnő cikk absztraktját érdemes elolvasni. Az absztrakban a cikk témája és legfontosabb eredményei kerülnek összefoglalásra. Ha ez alapján a cikk releváns irodalomkutatásunkhoz, akkor a cikket érdemes letölteni. Ekkor ajánlott a bevezető rész (Introduction) elolvasása, mivel az maga is egy irodalomkutatás, amit a cikk megírásához végeztek. Itt további saját témánkhoz kapcsolódó írásokra lelhetünk (hólabda effektus). sőt a legfontosabb eredmények is megtalálhatók. Ha az adott cikk kapcsolódik a témánkhoz és az absztrakt alapján számunkra új módszert használtak vagy új eredményre jutottak, akkor, mindenképp nézzük át a Methods fejezetet is és a Results, hogy lássuk milyen módszerekkel milyen eredményre jutottak, hiszen ez maga az információ, amit hivatkozni fogunk az adott cikkből. Ha semmi új nincs benne, akkor is írjuk le magunknak, mert egy konkrét módszer vagy eredmény hivatkozásánál több művet is hivatkozhatunk. Ha egy cikk releváns és fel akarjuk használni az összefoglaló írásához, mentsük le (fájlnévnek adjuk meg a cikk címét), így a későbbiekben könnyű megtalálni az elolvasáshoz.

Irodalomkutatásunk második legfontosabb forrása a kulcsszavas keresés során rálelt cikkek hivatkozásai/referenciái. Itt természetesen csak a számunkra érdekes cikkek a lényegesek. Előzőekben íródtak alapján (Bevezetés elolvasása) e cikkeket is keressük meg (szerzők, cím alapján, vagy DOI alapján).

Egy cikk annál értékesebb, minél többen hivatkoztak rá, vagy minél újabb. A honlapok, amiket keresésre használunk, minden cikknél jelzik, hányan idézték és az idéző cikkekre is linket kínálnak (Times cited vagy Citing articles). Ez az előre felé keresés, melynek eredményét szintén célszerű az előbbiek alapján feldolgozni.

A letöltött meglévő cikkek feldolgozásához az előre megtervezett felépítésnek megfelelően először a cikkcímeket és azok lényegi összefoglalóját írjuk meg. Ezután, ha szükséges további keresés, akkor az előzőknek megfelelően lehet folytatni. Miután a talált cikkek összefoglalása lefedi az adott témánkat, meg lehet írni az irodalomkutatáshoz tartozó rész. Ez hasonlítani fog az olvasott cikkek bevezetőihez.

Tipp 1. : ha van olyan cikk, amit nem tudunk letölteni ingyen (csak az abstractot elolvasni) a fent említett holnapok valamelyikéről, célszerű a sci-hub.cc tudományos kalózoldalon rákeresni a címére vagy DOI számát beírni, ez akkor is működik, ha nem egyetemi hálózaton vagyunk. Hasonlóképpen szakkönyvek letölthetőek a http://gen.lib.rus.ec oldalról (Erről bővebben: https://sites.google.com/site/themetalibrary/library-genesis).

Tipp 2. : keresés otthonról egyetemi hozzáféréssel

Böngésző beállítása

Érdemes Firefoxot használni, mert itt egyszerűen be lehet állítani a proxyt. Nyisd meg a Beállításokat, itt Haladó, azon belül Hálózat, itt pedig a Beállítások gomb. Itt kattints a Manuálisra, hagyj mindent üresen, kivéve a SOCKS részt, itt a hoszt: 127.0.0.1, port: 1234.

Firefox beállítások

Kapcsolat létrehozása

Az ural2 felhasználót érdemes használni a kapcsolathoz, az van mindenkinek. Ez a login, amivel be kell lépni a hszk-hoz. Akkor is ez használandó, amikor telefon meg laptop mac címet állítotok be a BME wifihez.

Windows alatt

Először is szükséged lesz egy ssh kliensre, a legegyszerűbb a PuTTY használata, a linkelt oldalról le kell tölteni a putty.exe-t (telepíteni nem kell). Elindítjuk a letöltött futtatható fájlt, a Host Name-hez beírjuk, hogy usernev@hszk.bme.hu, a port maradhat 22. Ezután az oldalsó menüben az SSH / Tunnels alatt a Source porthoz 1234, átváltunk Dynamicra és rákattintunk az Add gombra, ezek után Open és meg is vagyunk. A beállításain a save gombbal mentsük el, így legközelebb csak duplakattintással indíthatjuk ezt a configot. Amíg a kapcsolatot használjuk, addig maradjon megnyitva a putty.

PuTTY tunnel

Linux alatt

Itt nincs sok dolgot, egy egyszerű ssh usernev@hszk.bme.hu -D 1234 a parancssorba és meg is vagy.

A beállítási opciók és képek forrása: https://wiki.sch.bme.hu/