Műveiről

Munkássága sokrétű volt, önálló könyvein túl sok tanulmányt és cikket is írt, publikált. Magyar - történelem szakos tanárként dolgozott Dombóváron és Pécsen, de nemcsak a gimnazista ifjúságot okította, hanem az irodalomtanítás feladatairól is jelentős tanulmányokat publikált; ezt bizonyítja például az Irodalmi nevelés a tanórán kívül, A tanítás problémái vagy a Kortárs irodalom a középiskolában.

Szűkebb hazájáról, a Dél-Dunántúlról több könyvet is írt.

Apokrif napló (a Vigília cikke)

Ahogy a szerző is írja, 120 sorban ismerjük meg életének egy letűnt korszakát. A napló három évet ölel át, gimnáziumi éveinek utolsó időszakát. A tartalmas cikkben szinte magunk előtt láthatjuk a nagykanizsai piarista iskolában nevelkedő Tüskés Tibor mindennapjait, s a háború utáni Nagykanizsa életébe is betekintést nyerhetünk.

Részlet a Nagy Lászlóról készült monográfiából

 „A közelmúlt évek veszteségei közül az egyik legfájdalmasabb Nagy László korai távozása. A Versben Bujdosó egyike azoknak a legkiválóbb költőinknek, akiknél a háború utáni magyar lírában kifejeződik a Németh László megfogalmazta igény, irodalmunk »bartóki vonala«: a nemzeten át az emberiséghez szólni. Műve, élete példája nem múló erővel áraszt kihívást. E könyv íróját is »belső rendelés«, Nagy László értékeinek felismerése késztette arra, hogy életművét a maga lelkiismeretének és ízlésének mérlegére helyezze. A Deres majális óta kortársként olvastam verseit, egy-egy művéről korábban magam is írtam, most e könyv kedvéért az előzményeket is »hozzátanultam«, ifjúsága és élete tájait bejártam. Munkám kísérlet, az első könyv, amely elsősorban a költő vallomásai és a korabeli kritika tükrében kíván képet rajzolni Nagy László költői útjáról. Kényszerű fogyatékossága, a képek hiánya ellenére is a költő jobb megismerését szeretné szolgálni. Hiszem, hogy nem pótolja, legföljebb kiegészíti mások munkáját, s ösztönzi a megírandó műveket. E könyv olyan mértékben vitairat, hogy szeretné elkerülni mind a Nagy László költészetét lekicsinylők, alábecsülők, mind a nevét kisajátítók, személyének »vezéri« szerepet szánók magyarázatát. Nagy László egyetemessége a költészetével foglalkozót is megértésre, szolgálatra, a szélsőségek elkerülésére, az érték befogadására inti." 

Szülőföldünk, a Dunántúl

A Szülőföldünk… sorozat harmadik kötete a Dunántúlról szól. Ezt az országrészt nem is lehetne találóbban jellemezni, mint Keresztury Dezső szavaival: A Dunántúl „azért oly elragadó, mert egyszerre jelen és évmilliós múlt, természet és társadalom, növekedés és alkotás, sors és szabadság, otthon és nagyvilág.”

Ezt a sajátos világot tárja elénk ez a gazdag irodalmi olvasókönyv, amelyben dunántúli írók, költők, tudósok és művészek írásai találhatók. Megszólal itt a messzi történelmi múlt, régi krónikák lapjairól megelevenednek régi históriák; dicsőséges és vesztett csaták hősei, jelenetei vonulnak el szemünk előtt; kirajzolódnak a szemelvényekből apáink nehéz gondjai, ellentmondásos harcai, a közelmúlt sokszor hiábavaló, olykor eredményes küzdelmei; és megismerjük a Dunántúl változatos, sokszínű mai életét is. 

Pilinszky János alkotásai és vallomásai tükrében

Tüskés Tibor könyve életrajz és műelemzés. A szerző – részint új, eddig ismeretlen adatok alapján – nyomon követi Pilinszky legendákba burkolt, különös életének legfontosabb állomásait, ismerteti műveinek keletkezéstörténetét és hazai-nemzetközi recepcióját, értőn elemzi legnagyobb verseit. – A kötetet gazdag képanyag egészíti ki.

„[…] anélkül születtünk, hogy e létet akartuk volna, de nincs elég erőnk arra, hogy e létet megszüntessük. Pilinszky ezt így mondja: az ember drámai lény, számára a létezés egyszerre szenvedés és öröm, egyaránt átéli a létezés tragikumát és tragikus derűjét.”

(idézet a könyvből)

Tüskés Tibor emlékkönyv

A jubileumi kötetben a tíz esztendeje elhunyt József Attila-díjas íróra, szerkesztőre és kritikusra visszaemlékező írások, neki ajánlott versek, továbbá életének kronológiáját követő fotók elevenednek fel. Az írások szerzői között szerepel – többek között – Alföldy Jenő, Babus Antal, Bertók László, Monostori Imre, Kabdebó Lóránt, Kalász Márton, Pomogáts Béla, Marafkó László. A tizennyolc vers szerzője között ott található Csorba Győző, Fodor András, Nagy Gáspár, Pákolitz István, Szepesi Attila, Takáts Gyula. A könyv tartalmában és kivitelében egyaránt méltó emlékezés az elmúlt hatvan év jeles írójára.

Kötetei

A folyamatos publikációk után 1976-ban a Nagykanizsai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága kiadásában megjelent első verseskötete, a Rapszódia a reményről. Ez a karcsú, ízléses könyv 46 verset tartalmaz. A második kötet: Nyár füstje. Megjelenési éve 1984, kiadója a Szépirodalmi Könyvkiadó. Az új kötet 39 művet tartalmaz, s ezekből 10 már ott volt az első kötetben. (Ezt a szerkesztési technikát majd később is alkalmazza, hiszen mindegyik könyvében találunk korábbi műveket is, amelyek az új környezetben némiképp módosult jelentéssel bírnak). Harmadik verseskötete, a Holtág 1990-ben jelent meg. A rendszerváltás alatti társadalmi mozgások hatottak Pék Pál szellemiségére, irodalmi munkásságára is, s mindennek számos jelét láthatjuk a Holtágban. Természetesen a „holtág” jelentheti a megállapodottságot, a költő életében bekövetkezett olyan állapotot, amely alkalmas az elmélkedésre, a dolgok tisztázására, a számadásra. A korábbiaknál még erőteljesebb a filozofikus hajlam, a bölcselettel, a hittel való kapcsolat kifejeződése. A negyedik kötete Az idő metszetei 1994-ben jelent meg. Ebben korábbi művei jelentek meg új szerkesztésben, kiegészülve néhány újjal. Mintegy három évtized lírai termésének a sűrítménye, s kétségkívül hiteles összképet ad a költő teljesítményéről. Az ötödik kötete az 1997-ben megjelenő Havak tánca, melyben érezhető, hogy felgyorsult az idő Pék Pál és költészete körül. Ez a kötet a Széphalom Könyvműhely és az Orpheusz Kiadói Kft. közös gondozásában jelent meg a Zala megyei Pannon Tükörnél.

Pék Pál költészetének megvannak a romantikus vonásai. Az alkotó képzelet jegyei is föllelhetők verseiben, s tudjuk, ezek a romantika elsődleges jegyei közé tartoznak. A fölfokozott érzékenység, az érzelmek elsődleges szerepe hasonlóképpen. Hatodik verseskötete, A Bárány kiűzése (1999) a Széphalom Könyvműhely gondozásában jelent meg. Pék Pál költészetét gyakran illették a „fájdalmas és termékeny pesszimizmus” jelzővel. A Pannon Tükör szerkesztőjeként azonban meglehetősen optimista és dinamikus gondolkodás jellemezte. 

Pék Pál úgy ajándékoz meg bennünket egyéni hangjával, hogy mindeközben igen szervesen kapcsolódik az egész magyar költészet természetéhez, hagyományaihoz és újításaihoz. Igaz persze az is, hogy nem tartozik a legnagyobb újítók közé, ám ezzel szemben nagyon kifinomultan, és egyáltalán nem tolakodva és erőszakosan, azonban nagyon tudatosan írja tovább a nyolc évszázad magyar líráját.

 2001-ben kiadott válogatott verseskötete az Arccal a semminek címet viseli, benne új művekkel. Kiadója a Pro Pannónia Kiadói Alapítvány. A költő ezt a kötetet az édesanyjának ajánlotta:  Az Arccal a Semminek rendkívül tudatosan megszerkesztett verseskötet. Fölismerjük benne az eddigi könyvek anyagát, ám a költő nem feltétlenül követi az időrendet. Kétségtelen tény, hogy Pék Pál költészete a kilencvenes években tudott kibontakozni igazán. Ebben az időben sikerült bebizonyítania, hogy lírája beérett, megtalálta saját egyéni útját. Pék Pál verseiben is megfigyelhetjük a ritmust, a lüktetést, az évszázadok hosszú sora alatt kiérlelt művészi forma biztonságát. Tárgyaiban, legfontosabb témáiban sem tér le a tradicionálisnak nevezhető útról, hiszen a természetélmény éppen úgy jelen van költői világában, mint az ember magányossága, az istenkeresés, a szerelem s helyenként a közéletiség is. Például az 1956-os forradalom és szabadságharc élménye gyakran megjelenik nála. 2004-ben a Szodoma címet adja új verseskötetének. A bűnös város pusztulását megidézni ilyen hangsúlyosan, s főként azok után, hogy a korábbi kötetekben inkább az újszövetségi lelkület uralkodott, némiképp meglepő hangsúlyeltolódás.

Nagy igazsága Pék Pálnak, hogy a sokszor emlegetett negatív értéktartomány mellett mindig megvan számára (és ezen a módon olvasói számára is) a fény, a megoldás, a föloldozás szép lehetősége. Elmondhatjuk róla, hogy valóban a Biblia sugallta szellemiség az igazi kulcs számára a nagy és gyötrő kérdésekre adandó válaszok esetében.

A pálya fölgyorsult jellegét igazolandó 2006-ban újabb, ezúttal a kilencedik Pék Pál-verseskötet jelenik meg Szélcsönd és újra szél címmel a pécsi Pro Pannónia Kiadói Alapítvány kiadásában, a Pannónia Könyvek sorozatában. Erő és a romolhatatlan hit jellemzi Pék Pál habitusát. Valóban: viszonylag szűk a Pék Pál használta szókincs, hiszen változatlanul megvannak azok a nyelvi értelemben is vett tájékozódási pontjai, amelyek a kezdetektől meghatározzák költői érdeklődését. A kerttől a forradalomig. A gyermekkor élményeitől a mai kor benyomásaiig. A széthulló világ, az emberi kapcsolatok dermedtté válása, a távlatok hiánya, a társadalom kiábrándultsága is fontos teret nyer Pék Pál költői hangjában. Azok közé tartozik ő is, akik csalatkoztak álmaik szertefoszlása miatt, akik újabb válságokat kell, hogy átéljenek.