Téli álom
Életjelek "takarékon"
Megtudhatjuk, hogy egy állat elpusztult-e, ha a fő életjeleit ellenőriztük, úgy mint légzés, pulzus, testhőmérséklet, mozgás stb.
A dolgok nem ilyen egyszerűek egy hibernáló sünnél, amikor a biológiai folyamatok nagyrésze alig mérhető üteműre lassul, így tartalékol az egyed elég energiát egész télre.
• A hibernáló sün ritkán és felületesen lélegzik.
• A szívverés két összehúzódásra csökken percenként.
• A testhőmérséklet 5 és 10 Celsius-fok közé esik vissza.
Így a hagyományos életjeleket vizsgálva nem lehetünk biztosak a dolgunkban. A hibernáló sün hideg tapintatú, pulzusa nem vagy alig tapintható, még sztetoszkóppal sem, és a légzése is nehezen vehető észre!
Értelemszerűen nem akarunk elpusztult sünit a kertünkben hagyni, azonban a hibernáló sünök bolygatása is veszélyes!
De akkor mégis: honnan tudjuk megmondani, hogy él-e?
1. A sünök általában összegömbölyödve hibernálnak! szóval, ha nincs kiterülve, de mozdulatlan, nagyobb esélye van annak, hogy hibernál, mint hogy elpusztult!
2. Az összegömbölyödött sünt meg lehet óvatosan érinteni, a kisebb érintés nem ébreszti fel, de reagálni fog, apró összehúzódással, esetleg szusszan egyet.
Mi a teendő, ha hibernáló sünit találunk?
Normál esetben egyáltalán nem szabad zavarni őket, mert a tél folyamán többször is felébredhetnek, viszont ha ez túl sokszor történik meg, akkor rengeteg energia szabadul fel, amit utána nem tud pótolni, és nagyobb eséllyel pusztulnak el.
Nem ébrednek fel azonnal a zavarásra, így, ha felfedezünk egyet, akkor óvatosan vissza kell takarni és hagyni, hadd aludjon! A területet hagyjuk lehetőleg háborítatlanul tavaszig!
Vannak persze olyan esetek, ahol az egyedek mozgatása feltétlenül szükséges, de ebben az esetben se vigyük túl messzire, és óvatosan, halkan szállítsuk, anélkül, hogy felébresztenénk, minél több alomanyaggal, amit összehordott.
Ilyenkor jó szolgálatot tehetnek a süngarázsok, ha nincs, egy kupac szalma is megfelelő. Ki lehet készíteni neki a biztonság kedvéért némi ennivalót és vizet a számára, így ha felébred talál enni-innivalót a közelében.
Nyári alak, picit másképp
A sünök esetében a nyár a feltöltekezés időszaka, amikor tekintélyes mennyiségű zsírt halmoznak fel a testükben, hogy a téli álom során túléljék a szűkös hónapokat.
Mi a zsírszövet?
A zsírszövet legnagyobbrészt zsírsejtekből felépülő állati szövet. Legfontosabb szerepe az energia-raktározás, a szervezet védelme fizikai hatásokkal (hideggel, mechanikai behatásokkal) szemben, valamint egyes szervek kipárnázása.
A zsírszövet tehát minden szervezetben egyforma?
Nem egészen. Két típusa különíthető el: a sárga (más néven fehér) zsírszövet (javarészt ez található az emberben is) és a barna zsírszövet, amely a téli álmot alvó állatokban fordul elő nagyobb mennyiségben, a test elégetése során jelentős hőt termel.
Miért jobb a barna zsírszövet?
A barna zsírsejt a sárga zsírsejtnél kisebb méretű, szögletes sejt. Benne több kis zsírcsepp látható, a sejtmag középen vagy a szélen helyezkedik el, tehát multilokuláris (azaz többrekeszű) zsírsejt.
Mi ennek a gyakorlati haszna?
A barna zsírszövet vérellátása a sárga zsírszöveténél jóval gazdagabb, a barna zsírsejtek kötőszövettel határolt le-benykékbe (másnéven lobulusokba) rendeződnek, melyen belül már elenyésző a kötőszövet mennyisége.
Így egy tömör szövet jön létre, amelybe sokkal több energia raktározható el.