Sünök a világ körül

A sünfélék családja

A hazánkban honos keleti sün (Erinaceus roumanicus L.) a sünfélék családjába (Erinaceidae) tartozik, amely egy igen népes család.

A család két alcsaládra oszható: tüskés és szőrös sünökre, illetve létezik egy kihalt, ún. fosszilis nemzetség is.

Manapság Európa, Ázsia és Afrika területein élnek, viszont egyes fosszilis nemek észak-amerikai előfordulásról is tanúskodnak. Főleg éjszaka mozognak és általában magányosak. A mérsékelt övön élők téli álmot alszanak. A sünök elsősorban rovarevők, de megeszik a csigákat, a férgeket, a madárfiókákat és a tojásokat is. Ha alkalmuk adódik, az egerek kölykeit, dögöket, gyíkokat és akár kígyókat sem vetik meg.

Ugyanúgy az emberek házi kedvenceik táplálékát is megdézsmálhatják. Habár kisméretű emlősök, a családon belül nagy a változatosság, a 10-15 centiméteres és 40-60 grammos törpe szőrössüntől (Hylomys suillus) egészen a 26-45 centiméteres és 1000-1400 grammos nagy szőrössünig (Echinosorex gymnura).

Az egyes fajokról találtok további képeket, melyet a tablóra kattintva érhettek el!

A sün neve- nyelvészkedjünk!


Mióta sün a sün itthon?

A sünféléket – különösen a keleti sünt és az európai sünt – leggyakrabban csak a sün névvel jelölik. Főleg a mesékben szerepel gyakran a régies sündisznó elnevezés. Egyéb népies nevei a sül, a tüskésdisznó és a sünkutya.

A régi magyar nyelvben a sül vagy a tövises-borz, tüskés borz alakot használták, a sün forma a XIX. században terjedt el. A mai tudományos szóhasználatban viszont a sül szó már a rágcsálók közé tartozó Hystricidae család fajait jelöli, amelyeknek semmi közük nincs a sünfélékhez.


Honnan eredhet a szó?

A szó ősi örökség a finnugor korból, a magyar nép vándorlása során több törzssel is találkozott, ahol a sünt az alábbi neveken illették:

-manysi (vogul) soule,

-mari (cseremisz) šüle, šulo,

-mordvin (erza) šejeľ

Kiszely István szerint a szó kínai eredetű, mandzsu nyelven a szó szintén 'sün' alakban található. De mi a helyzet Európában?

Lássuk a teljesség igénye nélkül:

Angol: hedgehog

Skócia: Gràineag

Írország: Gráinneog

Német nyelvterületen: der Igel

Hollandia: egel

Franciaország: hérisson

Spanyolország: erizo

Portugália: Ouriço (urriszu)

Olaszország: rizzio

Románia: arici

Albánia: iriq (irizs)

Lengyelország: Jėz (jezs)

Szlovákia: ježko

Szlovénia: jež

Csehország: ježek

Horvátország: jež

Szerbia: јеж (jezs)

Ukrajna: Їжак (jizsak)

Oroszország: еж (jezs)

Macedónia : Еже (ezse)

Fehéroroszország: Вожык (vozsik)

Bulgária: таралеж (taralezs)

Görögország: Σκατζόχοιρος (szkadzohiros)

Norvégia: pinnsvin

Dánia: pindsvin

Svédország: igelkott

Lettország: Ezis (ezisz)

Litvánia: Ežiukas (ezsukasz)

Észtország: siil

Finnország: siili

Izland: Broddgöltur

(Forrás: Wikipédia és saját gyűjtés)