Sünök a világ körül
A sünfélék családja
A hazánkban honos keleti sün (Erinaceus roumanicus L.) a sünfélék családjába (Erinaceidae) tartozik, amely egy igen népes család.
A család két alcsaládra oszható: tüskés és szőrös sünökre, illetve létezik egy kihalt, ún. fosszilis nemzetség is.
Manapság Európa, Ázsia és Afrika területein élnek, viszont egyes fosszilis nemek észak-amerikai előfordulásról is tanúskodnak. Főleg éjszaka mozognak és általában magányosak. A mérsékelt övön élők téli álmot alszanak. A sünök elsősorban rovarevők, de megeszik a csigákat, a férgeket, a madárfiókákat és a tojásokat is. Ha alkalmuk adódik, az egerek kölykeit, dögöket, gyíkokat és akár kígyókat sem vetik meg.
Ugyanúgy az emberek házi kedvenceik táplálékát is megdézsmálhatják. Habár kisméretű emlősök, a családon belül nagy a változatosság, a 10-15 centiméteres és 40-60 grammos törpe szőrössüntől (Hylomys suillus) egészen a 26-45 centiméteres és 1000-1400 grammos nagy szőrössünig (Echinosorex gymnura).
Az egyes fajokról találtok további képeket, melyet a tablóra kattintva érhettek el!
A sün neve- nyelvészkedjünk!
Mióta sün a sün itthon?
A sünféléket – különösen a keleti sünt és az európai sünt – leggyakrabban csak a sün névvel jelölik. Főleg a mesékben szerepel gyakran a régies sündisznó elnevezés. Egyéb népies nevei a sül, a tüskésdisznó és a sünkutya.
A régi magyar nyelvben a sül vagy a tövises-borz, tüskés borz alakot használták, a sün forma a XIX. században terjedt el. A mai tudományos szóhasználatban viszont a sül szó már a rágcsálók közé tartozó Hystricidae család fajait jelöli, amelyeknek semmi közük nincs a sünfélékhez.
Honnan eredhet a szó?
A szó ősi örökség a finnugor korból, a magyar nép vándorlása során több törzssel is találkozott, ahol a sünt az alábbi neveken illették:
-manysi (vogul) soule,
-mari (cseremisz) šüle, šulo,
-mordvin (erza) šejeľ
Kiszely István szerint a szó kínai eredetű, mandzsu nyelven a szó szintén 'sün' alakban található. De mi a helyzet Európában?
Lássuk a teljesség igénye nélkül:
Angol: hedgehog
Skócia: Gràineag
Írország: Gráinneog
Német nyelvterületen: der Igel
Hollandia: egel
Franciaország: hérisson
Spanyolország: erizo
Portugália: Ouriço (urriszu)
Olaszország: rizzio
Románia: arici
Albánia: iriq (irizs)
Lengyelország: Jėz (jezs)
Szlovákia: ježko
Szlovénia: jež
Csehország: ježek
Horvátország: jež
Szerbia: јеж (jezs)
Ukrajna: Їжак (jizsak)
Oroszország: еж (jezs)
Macedónia : Еже (ezse)
Fehéroroszország: Вожык (vozsik)
Bulgária: таралеж (taralezs)
Görögország: Σκατζόχοιρος (szkadzohiros)
Norvégia: pinnsvin
Dánia: pindsvin
Svédország: igelkott
Lettország: Ezis (ezisz)
Litvánia: Ežiukas (ezsukasz)
Észtország: siil
Finnország: siili
Izland: Broddgöltur
(Forrás: Wikipédia és saját gyűjtés)