Berze, G., & Csíkos, C.: Parents' and teachers' views on the distinct role of mathematics as a school subject.

In B. Kaur, W. H. Ko, T. L. Toh, & B. H. Choy (Eds.), Proceeding of the 41st Conference of the International Group for the Psychology of Mathematics Education. Vol. 2. (pp. 161-168). Singapore: PME

Kónya E., Kovács Z.: Can teacher trainees use inductive arguments during their problem solving activity?

CERME10 Proceedings, Dublin, 2017

Gosztonyi, K.: Understanding didactical conceptions through their history: a comparison of Brousseau’s and Varga’s experimentations,

CERME10 Proceedings, Dublin, 2017

Ambrus, G., Vancsó Ö.: Der komplexe Mathematikunterricht von Tamás Varga im 21. Jahrhundert - Förderung des mathematischen Denkens nach neusten Forschungsergebnissen,

Mitteilungen der GDM, 2017

A mellékletben egy felmérés és annak eredményei olvashatók angol nyelven a tanárok eszközhasználatáról, a fizikai eszközökre vonatkozóan. A felmérés eredményeiből kiderül, hogy az iskolában meglévő klasszikus régi eszközöket használják a tanárok és főleg az idősebb korosztály. A fiatalok kevesebb eszközt használnak, és azok jóval szélesebb körből kerülnek ki.

Gergely Wintsche, György Emese: The Changing Usage of Teaching Tools in Hungary. CADGME, Coimbra, 2018

A Kalkulus oktatása első éves, nem matematikus hallgatóknak mindig nagy kihívás. Az idő rövidsége, az anyag bősége, a tanulók nem megfelelő felkészültsége is probléma. A poszteren vázolt javaslatunk egy lehetséges utat mutat Varga Tamás matematikatanítási elveit alkalmazva.

Munkácsy Katalin, Stettner Eleonóra: Analysis for Non-Mathematician Students, poszter a Varga100 Konferencián, Budapest, 2019

A szemléltető eszközök használatát Varga Tamás is nagyon fontosnak tartotta. Térgeometriai feladatait a Játsszunk matematikát! 2. című könyvében a Babylon készlettel szemléltette. Mi a koreai 4D Frame eszközre alapozva építettünk fel egy tanórát. A szabályos síklefedésekből kiindulva építették meg a tanulók az 5 szabályos testet. Az előadásban az óra folytatásaként különféle interdiszciplináris kitekintésekre is javaslatokat tettünk.

Stettner Eleonóra, Emese György: The tools for developing a spatial geometric approach, Varga100 konferencia, Budapest, 2019

An important task is for the future teachers to teach their students for the use of their mathematical knowledge even in everyday (real) situations. This task requires often from the students a change of view - according to our tests. Last year we started to work out a program in Hungary which can (may) help them to develop in this subject. Now we show some details of this program and discuss our first experience.

Ambrus, G & Kónya, E.: Solving of real situations based problem – experience with teacher training students, Problem Solving in Mathematics Education: Proceedings of the 19th ProMath conference from August 30 to September 1, 2017 in Budapest (Szerk. Ambrus A; Vásárhelyi É.) Haxel kiadó, 2018, 7-19,

Several investigations have revealed that students tend to exclude their real-world knowledge when solving simple, routine-like mathematical word problems. The current research is a cross-sectional developmental analysis with students from grade 2 to 10 (N=1346). Other than describing the development (or lack thereof) in students’ realistic answers, connections with math-related background variables and possible class-level effects have been investigated.

Ambrus, G., Herendiné Kónya, E., Kovács, Z., Szitányi, J., & Csíkos, C. (2019). A Cross-sectional Analysis of Students’ Answers to a Realistic Word Problem from Grade 2 to 10. International Electronic Journal of Mathematics Education, 14(3), 513-521. https://doi.org/10.29333/iejme/5753

A szöveges feladatok megoldásánál számos tényező okozhat gondot a tanulóknak. Mi a helyzet, ha a szituáció könnyen elképzelhető, a matematikai tartalmon se kell sokat töprengeni, és a kivitelezés se igényel komoly matematikai ismereteket, de az eredményt feltétlenül meg kellene gondolni az adott valós szituációt is figyelembe véve?

Korábbi években végzett felmérések – magyar és német, különböző korosztályú tanulók és tanárszakos hallgatók esetében – elég megdöbbentő eredményeket hoztak ezen a téren egy egyszerű feladat megoldása kapcsán. A szakmódszertani pályázat keretén belül működő kutatócsoportunk az előbbiekhez hasonló felmérést végzett el, ezúttal több mint ezer magyar tanuló körében a 2.-10. évfolyamon. A felmérés körülményeiről és első eredményeiről szól az előadás.

Ambrus Gabriella: Hogyan gondolkodnak a tanulók, ha a valóságot is figyelembe kell venni? Rátz László Vándorgyűlés, 2017, Székesfehérvár

A hagyományos matematikai tartalmat „beöltöztető” feladatokkal szemben a valós tartalom a feladatot életszerűvé teszi és ennek révén a matematikai és köznapi ismeretek közvetlenül is összekapcsolódnak a megoldás során, lehetőséget adva a problémamegoldó gondolkodás további fejlesztésére is. Bár ilyen jellegű valós problémák iskolai alkalmazása már Varga Tamás oktatási elképzeléseiben is szerepelt, a hazai gyakorlatban ezek még mindig csak ritkán fordulnak elő. Vizsgálataink alapján nemcsak különböző évfolyamokon az iskolában, de tanárszakos hallgatók körében is gondot okozott a „nyitott” gondolkodáson alapuló, valós tartalmat figyelembe vevő (realisztikus) feladatmegoldás. Hogyan illeszthető be tehát a tanár(tovább)képzésbe, valamint az iskolai oktatásba olyan fejlesztő foglalkozás, melynek eredményeképp javulást érhetünk el ezen a területen?

Ambrus Gabriella: Valós tartalmú szöveges feladatok - iskolai használatra, Rátz László Vándorgyűlés, 2019, Gödöllő