(Moduláris mosópor-reklám, az antik dráma szigorú mértékrendje szerint)
A színpadon vészjósló, nehéz sötétség. A háttérben egyetlen, vakítóan fehér, tökéletes lepedő lebeg, ám közepén egy megváltoztathatatlan, vérvörös folt éktelenkedik: az Első éjszaka jogának nyoma. A Kórus (egy átlagos háztartásukban dolgozó nőkből álló, arctalan tömeg) egyhangú, rekedt mormogással kezdi a dalt:
KÓRUS: Ó, jaj a halandónak, ki a hétköznapok porába lépett! Ki a fehér lepedőre gyermeki kézzel pecsétet éget! A folt nem mosható le földi vízzel, emberi szóval, A mélyülő mocsok elnyel minket a sors hatalmas szavával! A vérnek nyoma ránk szárad, a szenny örökös pecsét, Melyet nem töröl le többé az időnek rohanó széllel seprő seprűje se!
Előrelép a Főhős (az Édesanya / a Háztartás Tragikus Alakja), arcán a meg nem érdemelt szenvedés ráncaival. Felemeli a doboz mosóport – melynek neve: ASTRAL-X –, de nem mint árut, hanem mint a pythia által megjósolt, végzetes eszközt.
FŐHŐS: Miért mértétek reám e terhet, ó, hajnalcsillagok? Miért e makacs folt, ha a lelkem tiszta és ragyog? Megvívom a harcom a makacs molekulákkal! Megkötöm a szennyeződést a vegytiszta enzimek hatalmával! Ha kell, a harmincfokos poklokon is átgázolok, Mert én legyőzöm a sorsot, vagy itt e porban elpusztulok!
Bedobja a terítőt a dobba. A gép felbőg, mint egy ókori szörnyeteg. A feszültség a végletekig fokozódik; a zene morajló, mély basszusokkal lüktet, miközben a hab megindul, mint a Delphoi sziklák alól feltörő habzó forrás.
KÓRUS: Lám, forog a henger, a végzet kereke! A habok között megsemmisül a földi eleve! De jaj, ha a kémia elbukik e szent peremen, Akkor nincs többé kegyelem e sötét peremen! A molekula törvénye keményebb, mint az acél, Aki e harcban elbukik, a semmibe vész és elvész s félelmetes jégbe ér!
A gép megáll. A zene egyetlen, mindent elöntő, mennydörgő akkorddal elhallgat. A Főhős remegő kézzel kinyitja az ajtaját. Kiemeli a szennyest.
A folt nemcsak eltűnt: a terítőből olyan vakító, isteni, túlvilági fény árad, amely betölti a szobát, az utcát, majd átlépi a sztratoszférát. A fény kiterjed a Tejútrendszerre; a csillagok meghajolnak a fehérség fensége előtt, a vérfolt eltűnt, a mindenség entropikus halála egyetlen pillanat alatt visszájára fordul, és a kozmosz tiszta, tökéletes, hófehér kristályhalmazzá csendesül.
A Főhős lassan felemeli tekintetét az ég felé, miközben a háttérből a Mindenség Kórusa zengi az abszolút feloldozást:
KÓRUS: Íme! A bűn eltöröltetett a csillagok rendjében! A folt mélybe zuhant az örök semmiségbe! A mindenség tisztább lett egy mikronnyival e szent napon – Astral-X: Mert a Megváltás ára most akciósan kilencszázkilencvenhat forint a biopiacon.