Rólam

Marosvásárhelyen élő, immár frissen nyugdíjazott mérnök vagyok. Egész életemet a precizitás, a technikai összefüggések keresése és a strukturált gondolkodás jellemezte , ám a reál hivatásom mellett mindvégig jelen volt az életemben egy mélyebb, belső világ is.

A mesék, történetek iránti rajongásom egészen a gyerekkoromig nyúlik vissza. Számomra a mese jelentette a legnagyobb jutalmat: ezért édesanyám, ha gyermekként néha rossz fát tettem a tűzre, azzal büntetett, hogy lefekvéskor elmaradt a meseolvasás. De aztán egykettőre önműködő üzemmódra váltottam, és nagyon hamar megtanultam olvasni.

Ez az olvasás iránti olthatatlan szomjúság felnőttként sem hagyott el, a mai napig aktív és szenvedélyes olvasó vagyok, havonta átlagosan 7-9 könyvet olvasok ki, a legváltozatosabb témákból – de a kedvenceim a szépirodalom, a romantikus regények, a sci-fi és a kaland.

A negyvenes éveimtől kezdődően a figyelmem egyre inkább a láthatatlan összefüggések, a spiritualitás és az ezotéria felé fordult. Ez az érdeklődés nem maradt meg a felszínen: a tudatos megértés vágya vezetett oda, hogy 2015-ben beiratkozzam a budapesti székhelyű Metafizika és Szellemtudományi Akadémia marosvásárhelyi tagozatára. Az ott szerzett ismeretek, a filozófiai és metafizikai tanulmányok jelentik azt a szellemi gyökeret, amelyből a regényeim témái és világképe táplálkoznak.

A nyugdíjas évek eljövetele a szabadidő bőségét hozta el számomra. Ebben a letisztult, kiegyensúlyozott életszakaszban éreztem meg, hogy elértem egy fordulóponthoz: a betűk, illetve a történetek iránya megfordult. Sok évtizeden át a történetek, a tanítások és a mesék befelé áramlottak a lelkembe, mostanra azonban a felhalmozott élettapasztalat és szellemi muníció megérett, és elementáris erővel kívánkozik ki belőlem. Mikor leülök a számítógép elé, és elkezdem hagyni, hogy a kutakodásaim, illetve a történetek magukkal ragadjanak, őszintén mondom, valósággal transzba esek. Sokszor észre sem veszem az eltelt órákat, mindössze a megmacskásodott derekam-lábaim, vagy a korgó hasam jelzik az elmúlt időt.

Alkotóként leginkább a spirituális fikció, a filozófia és a misztikus irodalom határvonalai foglalkoztatnak. Történeteim hátterét minden esetben kőkemény, stabil és reális technikai, tudományos, valamint történelmi alapokra helyezem. Ez az oka annak a kiterjedt és mély kutatómunkának, amely minden egyes írásomat megelőzi. Dokuregény-szerű alapossággal ügyelek arra, hogy miközben a szereplőim és az ő cselekményeik kitaláltak, a tetteik semmilyen formában ne befolyásolják vagy torzítsák el a való világ valós eseményeit és történelmi tényeit. Nem szeretnék hamis vagy torz képet mutatni. Nem csupán szórakoztatni akarok: célom, hogy a történeteimmel egy olyan belső, megnyugtató, mégis elgondolkodtató utazásra hívjam az olvasót, ahol a hiteles, valós háttér előtt a lélek és a mindenség mélyebb titkai bontakoznak ki.

     Szerzői szárnybontogatásként írtam egy mélyebb mondanivalójú felnőttmesét (spirituális példázatot) is “Végtelen szerelem” címmel.

Azt követte:   „Az idők Tanítói” , majd a „Csepp az Óceánban”.  

Jelenleg befejeztem ezt a mostani regényem, a „REZI”-t,és közben megszületett a fejemben a folytatása is.

🪷

Azt kérded, hogy hol kaphatóak publikusan a könyveim?   😂

Egyelőre sehol.....

Bár ha minden igaz, december elejére megjelenik a magyar könyvesüzletek egy részében a "Csepp az Óceánban".

De addig is olvasd el ezt a néhány gondolatot a kiadás nehézségeiről....