7. A jelenlegi és a jövőbeli, fejlettebb oktatás (plakátstílusban).

Az ábrákon a jelenlegi történelmi rendszer elnevezése: "Államkapitalizmus" . Be tudnám bizonyítani, hogy megfelelő e név, azonban itt nem szeretnék ezzel foglalkozni. Akinek nem tetszik az válogasson ezek közül: új-kapitalizmus, liberális fél-demokrácia. Vagy: deklaráltan többpártrendszer, alkotmányos rendszer, hatalommegosztás, piacgazdaság. Ha egyik sem tetszik, akkor úgy hívja, ahogy akarja. 

Ugyanakkor ez az elnevezés-káosz is jól mutatja mennyire zavarosak, kaotikusak manapság a társadalomtudományok és azok oktatása. Az oktatás problémája nemcsak a zavarosság, de a mérték, a fontosság hiánya is, legalábbis a közoktatásban (általános és középiskolákban). 

Van egy "plakát", melynek valami ilyesmi a szövege: sok részből, tényezőből áll a társadalmi (politikai, gazdasági) rendszer, de a legfontosabb az oktatás, nevelés, tájékoztatás. Ezt valóban így gondolom. 

Az oktatás fontosságát, nagyon egyszerűen is lehet vezetni: ahhoz, hogy pozitív változások jöjjenek létre, új, igazabb, tisztább gondolatokkal bíró emberek kellenek. Ilyen emberek pedig csakis az oktatás, nevelés, tájékoztatás által alakulhatnak ki. 

Ha az állam, a mindenkori vezetések, kiváltképp a diktatórikus vezetések nem hajlandók  (nem véletlenül érdekükkel ellentétes a tisztán-látó nép) jobban, igazabban, haladóbban oktatni, akkor tegyük meg mi, civilek. Én legalábbis megpróbálom, e webhely is erről szól.

Ki vagyok én hogy osztom az észt. Persze most dicsérhetném magam, hogy ilyen-olyan könyveket írtam, hogy mekkora tudós vagyok, hogy napi nyolc órában ezzel foglalkozom. Nem teszem, mert nem számít. 

Ami igazán számít, hogy az olvasó, a látogató, első elolvasás után azt  mondja: igen ebben van valami, visszajövök. Többszöri elolvasás után pedig azt mondja: igen ez nagyjából igaz, érdemes megjegyezni. 

Vagy, nem ezt mondja, sőt ellapoz, és a öt perc múlva el is felejti az egészet. 

Szóval ami igazán számít, az bizony az olvasó véleménye, mert a jövő társadalomtudományát, és annak gyakorlatát (a demokratikus életet) csak közösen sok ember részvételével lehet létrehozni. Szeretném, ha vége lenne a megmondó korszaknak - többek között erről szól az igazi demokrácia. Ugyanakkor legyen többségi megegyezés is, ne folytatódjon, a zavarosság, - erről is szól az igazi demokrácia.

Az első ábrák viszonylag bonyolultabbak, a társadalomfejlődéssel (rendszer-fejlődéssel) foglalkoznak.

Véleményem szerint, ha rendben lenne az oktatás, ilyesmi ábrák értelmezése egy átlagos középiskolásnak meg sem kottyanna. A jelen helyzetben már a nézegetés is dicsérendő, amúgy sem tankönyvről van szó. 

A fiatal is természetesen felteszi a kérdést: és mi a jó ebben, nekem?  Az én válaszom: a társadalomismeret, a megértéshez biztosan közelebb visz,  de közelebb vihet a boldog élethez is. Hogyan? Aki nagyjából végignézegeti, olvasgatja az összes oldalt, ő választ kap e kérdésre.