Sirályinvázió - avagy hajóút a Kornati Nemzeti Parkba

A Kornati Nemzeti Parkot minden Zadar és térségében nyaraló turistának kötelező megnéznie. Igaz, én ezúttal nem turistaként vagyok itt, de ennek a kötelességnek is eleget tettem 😊

Ezúttal (végre) nem a túrázás volt főszerepben, a park területén rengeteg sziget található, a kirándulás legnagyobb részét hajókázással töltöttük. Nem muszáj éppen Zadarban felszállni a hajóra, ha valaki délebbre tartózkodik, onnan is szoktak hajóutakat szervezni. Ezúttal viszont a reggel 8-as indulás miatt jobb volt, hogy a mi hajónk innen indult a városból, az apartmanból így is minimum 1 órával előbb el kell indulni, ha gyalog akarok menni. Márpedig a biciklivel való közlekedést a GTA-s sofőrök miatt kerülöm, amennyire csak tudom...

A hajón nem az én csoportom volt egyedül, rajtunk kívül sok turista is velünk utazott. Aznap nagyon hideg volt és a hajón fújt a szél, mindenki a napos oldalon ült. Amikor felszálltunk, kezünkbe nyomtak egy parizeres zsemlét reggeli gyanánt, ami kifejezetten finom volt.

Az itt található szigetek nagyrésze lakatlan, viszont mindegyiken vannak kis világítótornyok, amelyek segítenek a hajósoknak a tájékozódásban. Micsoda nagy munka lehet ezeket mind karbantartani!

Pontosan nem emlékszek, mennyi időt töltöttünk a hajón, de 2-3 óra alatt kiértünk a szigetek közül a nyílt tengerhez. Innen fél óra alatt elértünk első megállónkhoz, Kornat-szigethez.

A sziklák útvesztőjén felmászva megnéztünk egy bizánci korszakban épült erődöt (horvátul "Utvrda Tureta") és egy középkori templomot (horvátul "Crkva Gospe od Tarca"). A kilátás az erőd mellől hihetetlen volt.

Miután visszaszálltunk a hajóra, megkaptuk az ebédünket. Ilyenkor mindig figyelni kell környezetünkre, mert az itteni sirályok már megtanulták, mikor van az ebédidő és tömegestől követik a hajót. Ez annak köszönhető, hogy sokan az ebédjük maradékát ledobálják a hajóról, hogy megetessék őket. Egyik évben, amikor részt vettem ezen a kiránduláson, egy sirály kivette az egyik csoporttársam kezéből a szendvicset, szóval tényleg nem árt vigyázni 😂

Nemsokára megérkeztünk a Telašćica Természetvédelmi Parkba, ami a Dugi otok nevű szigeten van. Itt található a Mir-tó, ami sós vizéről híres, és a Telašćica-öböl, amelyről a nevét kapta a park.

A többiekkel elmentünk körbesétálni a tavat, félúton viszont észrevettük, hogy megváltozott a táj. A fák eltűntek, helyettük köves vidék fogadott minket. Érdekes, hogy itt a kövek nem össze-vissza fekszenek, hanem kis tornyokként vannak egymásra pakolva. A velünk haladó horvát kirándulóktól hallottunk egy legendát, miszerint az, aki leborít egy ilyen kőtornyot és nem építi azonnal vissza, egész hátralévő életében szerencsétlen és boldogtalan lesz.

Miután körbeértünk a tó körül, elmentünk megnézni az öblöt. Annak ellenére, hogy még indulás előtt azt mondták, nem fogunk hegyet mászni, elkellett a sportcipő! A Telašćica-öböl megérdemli, hogy egy természetvédelmi parkot nevezzenek el róla, ha valaki Dugi otokon jár, érdemes ezt a helyet is felvenni a bakancslistára!

Újabb 1,5-2 órás hajóút után visszaértünk Zadarba, ahol megnéztük a naplementét is. Azt hiszem, hogy rájöttem, mitől olyan szép itt a naplemente: minden nap változik; nincs két olyan nap, amikor egyforma lenne.

Szeretettel Zadarból:

-Rita

2021.10.24.

(posztolva: 2021.12.31.)