Úny

ÚNY

Úny honlapja

Úny a Dunántúl északkeleti szögletében elhelyezkedõ Dunazug-hegységhez tartozó Gerecse-hegység Gete csoportjának délkeletre húzódó löszborította dombsági tájának déli szegélyén, az Öregárok-patak egyik ágát vezetõ völgyben húzódik meg.

A község Esztergomtól déli irányban 19 kilométerre, Budapesttõl északnyugatra 35 kilométerre, a megyeszékhelytõl, Tatabányától keletre 45 kilométerre, Dorogtól délre 11 kilométerre fekszik. Közvetlen településszomszédai: északnyugaton Dág 2,5 kilométerre, délnyugaton Máriahalom 2,5 kilométerre, délkeleten Tinnye 4 kilométerre, északkeleten Pilisjászfalu 4,5 kilométerre helyezkedik el.

Története

A régészeti leletek arra utalnak, hogy az õskortól lakott hely volt Úny és környéke: rézkori, bronzkori, kora vaskori cserepek egyaránt elõkerültek. A Baráthegyi-dûlõben római és Árpád-korilakóházat és gödröket találtak. A régészeti leletek az Esztergomi Balassa Múzeumban láthatóak.

Figyelemre méltó négy nemesi kúriája, amelyek megõrizték eredeti állapotukat. Érdemes megtekinteni a Deák Ferenc u. 22. sz. alatti, 200 éves lakóházat, amely hûen tükrözi a kor paraszti lakóház-modelljét. A község hosszú idõn keresztül a közbirtokosoké volt, így katolikus temetõjében több Esztergom megyei jeles család síremléke, sírköve megtekinthetõ. Ugyancsak értékesek az Öregtemetõ és a zsidó temetõ megmaradt sírkövei.

Érdekes élményt jelent a „község polihisztora”, Varga László ásvány és kõzet magángyûjteményének a megtekintése.

A település határában néhány régi pince a korábbi szõlõkultúrára és gyümölcstermesztésre (szilva, körte) emlékeztet. A Tabán felett és a Rezsõ-hegyen telepített akácos, valamint feketefenyõ erdõk vannak. A Páskomban és a Rezsõ-hegyen erdõsztyeppés liget található. A patakvölgyek mélyebb részét nádas borítja és fûzfabokrok kísérik.