Dömös

DÖMÖS

Dömös honlapja

Dömös a Dunakanyar „kis kanyarjában”, a Pilist és a Börzsönyt elválasztó Duna jobb partján fekszik a Pilis köldökeként, melyet Dunazugnak neveznek. Környéke már az õskorban kedvelt emberi tartózkodási hely. Jelentõsége nõtt a rómaiak, a hunok és az avarok idején. A Szer-kövek és a Szent fa nevek õsvallásaink áldozati helyeire utalnak. Fontos folyami és szárazföldi kereskedelmi utak találkozása közelében fekszik.

A Pilis vadregényes tájai számos középkori királyi vadászkastély, palota maradványait õrzik. Az Árpádok királyi központjának fontos része volt a Pilisi-erdõ. A ma még láthatatlan – föld alatti – és a látható – föld feletti – mûemlékek, okiratok bizonyítják, hogy Dömösön országos dolgokban döntöttek királyaink, hercegeink és a kormányzó, a prépost és a kanonok urak egészen Mátyás király uralkodásának idejéig, a XV. század második feléig.

Földtörténeti korokban Dömös és vidéke a Visegrádi-hegység és a Börzsöny déli nyúlványának karéjában alakult ki a dunai áttörésnél, a folyókanyarulat csúcsánál. Az áttörés keletkezésérõl tudósaink mind a mai napig vitatkoznak. Annyi bizonyos, hogy földtörténeti korokban jelentõs vulkáni tevékenység zajlott Dömösön és környékén: a felsorolt hegyek erõsen letarolt vulkáni tömegei szeszélyesen helyezkednek el a Dunazugban. Kõzetanyaguk is vulkáni eredetû: andezit és tufa. A laza vulkáni anyagok lepusztultak, a szétdarabolt hegység lekopott, majd újra kiemelkedett. A kéregmozgások, vízfolyások erõsen feldarabolták. A völgyeket és medencéket, valamint a lankásabb lejtõket vastag lösztakaró borítja.