Pilismarót
PILISMARÓT
A község története az õskorig nyúlik vissza: határában mintegy negyven helyen kerültek elõ értékes leletek, amelyek közül a legjelentõsebbek a római korból származnak.
A települést a rómaiak Ad Herculemnek hívták, és nagy kolóniának számított, komoly erõddel, õrtornyokkal.
A III-IV. század katonai táborának alapfalai ma is láthatók a Rákóczi út fölé magasodó Kis-hegyen.
A község késõbbi története több helyütt összefonódik a szerzetesrendekével: IV. Béla a bencéseknek adta, késõbb Zsigmond király az esztergomi prépostságnak adományozta, majd 1493-tól - egészen a rend eltörléséig - a pálosok birtokában volt.
A pilismaróti Malomvölgyi-patak - amely az itt õrölt malmokról kapta a nevét - a hagyomány szerint Mátyás király kedvelt pihenõ- és lakomázó helye volt a Visegrád várából induló nagy, udvari vadászatok után. A Miklósdeák-völgyben csörgedezõ patak környékét pedig állítólag Mátyás íródeákja kereste fel gyakran és szívesen.
A településen álló, 1860-ban romantikus stílusban épült Heckenast-kúriában dolgozta ki Deák Ferencaz osztrák uralkodóházzal történõ Kiegyezés szövegét.
A Pilis dunai oldalán fekvõ településen áthalad a 11-es út. A túlpart felõl a szobi rév van a legközelebb.