KI TUDJA, LÁTSZ-E MÉG?
(KO ZNA DA LI ĆEŠ ME PONOVO VIDETI?)

AZ ELŐADÁSRÓL:

Karády Katalin a múlt évszázad harmincas-negyvenes éveinek egyik legkedveltebb filmszínésznője és énekesnője volt. Első filmje, a Halálos tavasz, azonnal népszerűvé tette. Az erotikus kisugárzása valamint szokatlanul búgó hangja a korszak szexszimbólumává, végzet asszonyává tette a dívát.

Karády viharos, és látszólag ellentmondásos életet élt. Magyarország szövetséget kötött a náci Németországgal, és a háború alatt Katalinnak egy magasrangú kormánytisztviselővel volt viszonya (aki titokban az ellenállás tagja volt), ugyanakkor pedig halálra ítélt zsidókat mentett. De tovább filmezett. A nemzet jelképévé vált. A nácik végül betitották a munkáját.

A történet egy fiktív esemény kereteiben játszódik. Karády utolsó magyarországi fellépése során, az emigráció előtt állva emlékezik vissza életére, és enged belelátni sorsába, ami arra kényszerítette, hogy elhagyja az országot, amit továbbra is teljes szívével szeret... és közben néha kiszakad belőle egy-egy örökzölddé vált dal vagy annak foszlánya. A keserédes előadás olykor kacagtató, mégis húsbavágóan aktuális kérdéseket feszeget, a hovatartozásról, a hazáról, a hontalanságról, művészetről, szerelemről a sikerről és a hatalomról.

O PREDSTAVI:

Katalin Karadi je bila jedna od najpopularnijih filmskih glumica i pevačica 1930-ih i 1940-ih. Njen prvi film „Smrtonosno proleće“, učinio ju je popularnom istog trena. Njeno erotsko zračenje i neobičan glas učinili su divu seks simbolom epohe, fatalnom ženom.

Karadi je živela burnim i naizgled kontradiktornim životom. Mađarska je sklopila savez sa nacističkom Nemačkom, a Katalin je tokom rata imala aferu sa jednim visokim državnim funkcionerom (koji je u tajnosti bio član otpora), a istovremeno je spasavala Jevreje osuđene na smrt. Ali je nastavila da snima. Postala je simbol nacije. Nacisti su na kraju ugušili njen rad.

Radnja se odvija u okviru izmišljenog događaja. Tokom njenog poslednjeg nastupa u Mađarskoj, suočavajući se sa emigracijom, ona se priseća svog života i pušta nas da vidimo njenu sudbinu, koja ju je naterala da napusti zemlju koju još uvek voli svim srcem... a u međuvremenu ponekad iz nje izbije poneka evergrin pesma ili njen deo. Gorko-slatki performans bavi se ponekad zabavnim, ali i vrlo aktuelnim pitanjima o pripadnosti, domovini, apatridiji, umetnosti, ljubavi, uspehu i moći.