Veszprém vármegye

Veszprém megyei jogú város. Az azonos nevű megye székhelye. Népessége megközelíti a hatvanezer főt. Turisztikai szempontból fontos célállomás, hiszen innen könnyen megközelíthető minden fontos látnivaló, melyről oldalunkon részletesen szólunk. A  Séd-patak övező, hét dombra épült  települést előszeretettel  hívják királynék városának, István király és Gizella királyné szobor kettőse a vár mellvédjén látható. Veszprém püspöki székhely, és hosszú időkön át a mindenkori püspökök koronázták meg a királynékat. Az ide érkezőket sok látnivalóval várja a várnegyed. Mint például a főszékesegyház, a Gizella-kápolna, a Várkút, korábban püspöki, ma érseki palota és a XVIII. században készült Szentháromság-oszlop. 

Az állatkert Veszprém belvárosából rövid sétával, autóval a Balatontól mindössze 15 km-re érhető el. A méltán híres látványosság csodálatos környezetben várja látogatóit az év minden napján, így hétvégéken és ünnepnapokon is. Tervezhetünk egész napos programot, de egy néhány órás tartózkodás alatt is átfogó képek kaphatunk a Közép-Dunántúli Régió egyik  kedvelt turisztikai célpontjának kínálatáról.  Itt felfedezhetik az állatok csodálatos világát és találkozhatnak legújabb kedvencekkel is. A Veszprémi Állatkert Magyarország legnagyobb hagyományokkal rendelkező vidéki állatkertje. Kapuit 1958. augusztus elsején nyitotta meg, mely - hatalmas társadalmi összefogással épült fel - mindössze öt hónap leforgása alatt. 

A Balaton-felvidék  hazánk legnagyobb tavának északi oldalán elterülő fennsík. Felosztásuk szerint beszélünk Keleti részről, Középső szakaszról, a Káli-medencéről, és a Tapolcai-medencéről. Ez utóbbi fontos elemei a Tanúhegyek, ezek déli, a tó felé néző lankái fontos szőlőtelepeknek adnak otthont. Legismertebb képviselője a Badacsony. A Káli-medence a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. A hegyek kisebb méretű  vulkánkitörésekről mesélnek. Ezek csúcsairól fantasztikus kilátás nyílik a Balatonra. A  hegyek lejtőit szőlőültetvények, fehérre meszelt falu présházak, a völgyeket bájos települések foglalták el. Kékkúton fakadó forrás vizét Theodora néven palackozzák és forgalmazzák. Jellemzően a Balaton-felvidék bármelyik településéről rövid autózással elérhetőek a látványosságok és strand szezonban a Balaton.

A Káli-medence falvainak szinte mindegyike meglátogatásra érdemes. Jellemző rájuk, hogy ahol tehették megőrizték a népi építésze, a Balaton-felvidékre jellemző épületeit. Ahol pedig új építésére vállalkoztak, igyekeztek megőrizni a fontosabb látványelemeket. Köztük a vakolatdíszeket.  Mint például Szentbékállán, ahová azért vitt az utunk, mert határában látogatható a híres Kőtenger. Azt állítják a hozzáértők, hogy ez a gyógyító rezgésű Szent György vonalon fekszik.  A talajból kiemelkedő kisebb, nagyobb sziklák az egykoron itt hullámzó Pannon-tengerből emelkedtek ki. Ilyen látványosság több is van a térségben, de ez a legnagyobb. És itt pedig a tíz tonnás Kelemen-kő nyeri a versenyt. A terület a község határában kijelölt parkolóból rövid sétával érhető el. 

A Hegyestű a  Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik kedvelt látványossága. Zánkától kell Tapolca felé kanyarodnunk, majd a jelzéstől egy szűk út vezet fel a fizető kapuig és parkolóig. A Hegyestű 337 méteres magasságával kiemelkedik társai körül. Aki veszi a fáradságot és a felkapaszkodik a legfelső szintig, nos őt egy hihetetlenül lenyűgöző körpanoráma fogadja. De nem csak ezért érdemes ellátogatni ide. A Hegyestű a Balaton felől egy kúp alakú sipkát mutat, ám a Káli-medence több pontjáról mutatja meg igazi arcát. Kőbánya volt ez, ahol az ezerkilencszázas évek elején bazaltot termeltek, melyek elengedhetetlenül szükségesek voltak az utak és vasutak építéséhez. Az utókorra maradt 50 méter magas kőfal viszont mint egy metszet, mutatja meg egy vulkán belsejét.

Salföld a Káli-medence egyik legismertebb települése. Területen mintegy 5 négyzetkilométer. Lakosainak száma nem éri el a százat. Az ide zarándokoló turistákról statisztikát nem vezetnek. A történészek szerint itt már 900-ban telepedtek le a honfoglaló magyarok. A törökök teljesen elpusztították a falut. Csak 1711-ben kezdődhetett újra itt az élet. Itt van alkalmunk írni a Klastrom-túráról, mely  a közeli erdőben megbújó Pálos-kolostor megkapó látványt nyújtó romjaihoz vezet. Autóval a faluból Ábrahámhegy felé kell kihajtani. a Kőtenger és a temető környékén kell leparkolni és  a piros turistajelzést keresni, az vezet el célunkhoz. A távolság 1,4 km, ami 18 perc sétát jelent. Megéri! Lásd videónkat Romtemplomok címen. 

Dr. Folly Gyula, pécsi orvos több mint száz évvel ezelőtt határozta el az arborétum telepítését. A Balaton partjáról kell felgyalogolni, vagy aki autóval érkezik, felkanyarodni a bejárat előtti parkolóba, A belépőjegy árának leszurkolása után léphetünk be a parkba. Melynek részei a szőlőbirtok, a játszótér, az Öreg arborétum és a természetes erdő. Ezek felett magasodik a kilátó.  Az úton sok-sok nyíló kerti virággal, megközelítően 400 fenyőfélével és 200 lombos fafajtával találkozhat a látogató. A részletesebben érdeklődőket művészi képekkel illusztrált táblák segítik az eligazodásban. A kellemes környezetben megtett sétánk során új és új szögből tűnik fel a csillogó vizű Balaton. A fáradt vendégeket étterem várja, míg emlékül megvásárolható egy kiváló üveg, helyben termett bor. 

Egyre nagyobb az érdeklődés, hogy a látogatók felfedezzék a Balaton-felvidék  romtemplomait. Ám néhány esetben ez nem tűnik egyszerű feladatnak. Ugyanis mi használható útmutatót, térképet, összefoglaló leírást nem találtunk. A templomromok több esetben rendkívül jó állapotban láthatók, míg egyesekből néhány kőhalmazon kívül nem sok maradt az utókorra. Tehát egy ilyen felfedező túra komoly előkészítést igényel. Elsőnek ki kell választani a szálláshelyünktől elérhető célpontokat.  Megtalálni a romhoz vezető legközelebbi parkolót, eligazító táblák hiányában az oda vezető utat. Persze aki rendelkezik egy arra alkalmas GPS-sel , annak sokkal könnyebb a dolga. Aki rászánja magát erre a programra, nem bánja meg.

Tihany a Balaton -felvidék egyik meg felkapottabb teleülése. A déli parton nyaralók hajóval elérhető kirándulóhelye. Fekvése utánozhatatlan, hiszen a tóba benyúló félszigeten fekszik. Aki nem autóval érkezik ide, az a hajóállomástól egy emelkedőt megmászva jut fel a falu központjába. Itt áll a Tihanyi Bencés Apátság, melynek meglátogatása szinte kötelező. A templom mellvédjéről csodás a kilátás a tóra. Innen indul az a sétaút, mely eredeti állapotban megőrzött házak között vezet tovább. Érdemes benézni Barth Lídia keramikusművész műhelyébe. A következő megálló a Visszhang-domb és a  Kálvária. További érdekesség a Tihanyi Belső-tó. Tihany környéke hazánk leghíresebb levendula termőhelye. Az ebből készült termékeket mindenhol kínálják.

A badacsonyiak úgy tartják, hogy településük névadója a hegyek fejedelme.  Tengerszint feletti magassága  437 méter. Mégis, ami hírüket viszi a világba az az itt termett szőlő és bor. A kikötő környéke és a sétány a szocialista időket idézi. Van itt minden mi az éhes és szomjas vándor megkíván. De ez nem a Badacsony. Aki vállalkozik rá, nos az gyalog induljon fele-fele a szőlőkkel övezett úton. Főbb látnivalók a Rodostó -turistaház, a Szent Donát-kápolna, a Kisfaludy -kilátó, Szegedi Róza-ház és a Kisfaludy-ház. Ezek bemutatásával még mi is adósok maradtunk. Feltétlenül térjünk be egy helyi borászhoz és termőhelyén kóstoljuk meg a Badacsony leghíresebb borait. A koccintáshoz pedig gyönyörködjünk a Balaton páratlan panorámájában. 

A Szigligeti vár a Balaton-parti 230 méter magas Szent György hegyen épült  1260-tól két éven át. Az építettek a pannonhalmi bencések voltak. Később IV. Béla királyunk megszerezte magának.  Ennek az építmények komoly szerep jutott amikor a török seregek megszállták hazánkat. A török hódoltság után I. Lipót ezt a számára veszélyesnek ítélt várat is felrobbantatta.  Már a huszadik század elején megkezdődött az állagmegóvás. Mármint azokkal az anyagokkal, amiket a falu lakossága nem hordott el innen. A Nemzeti Várprogram keretében napjainkban is folynak a munkálatok. Így előbb- utóbb hajdani fényében fog tündökölni a Balaton-felvidék e gyöngyszeme. A településnek van saját hajókikötője, így Szigliget a déli parton nyaralóknak is elérhető célpont.

Tapolca az azonos nevű földrajzi értelemben használt medence fővárosa. A bájos település közigazgatási központ, de turisztikai célpont is egyben. Egykoron bányászati tevékenységéről volt híres. Ám ez a múlt. Az ide látogatók a Malom-tó szép környezetében tett séta után a Tapolcai-tavasbarlang Látogatóközpontot keresik fel. Ide főszezonban érdemes előre belépőjegyet váltani. Hogy miért? Mert a fogadóépületben található kiállítás megtekintését követően jön az igazi szenzáció! Az a csónakkal bejárható 300 méter hosszú mészkő barlangrendszer,  melynek felfedezéséről, feltárásáról sok fennmaradt dokumentum is megismerhető a kiállításon. A járat néhol olyan szűk, hogy csak a kézzel lehet hajtani a csónakot. 

Csizmadia Vízimalom

Bartos Erika: “Zakatoló” 

Nemeshanyban van egy malom,

Ott jártam egy nyári napon. 

Ott jártam és be is mentem,

Csuda finom cipót ettem! 

Odabenn a régi gépek

Őrzik még a mesterséget. 

Ha a molnár búzát őröl,

Liszt pereg a malomkőről. 

Kint a kertben birka béget,

Simogathatsz kiskecskéket! 

Gyere el egy vidám napra

Vízimalmos Nemeshanyba! 

Sümeg városa a Déli-Bakony legnyugatibb nyúlványán megtelepült város. A kirándulók elsősorban szépen felújított fellegváráért látogatnak el ide. Ez az építmény a város legeredményesebb marketing eszköze, hiszen a Sopron - Balaton főközlekedési út több pontjáról is jól látható, ami feltétlen megállásra csábítja a nem sietős autósokat. A felújított püspöki palota, a szomszédságában Kisfaludy Emlékmúzeum, a települést ketté szelő Kossuth Lajos utca túloldalán látogatható Római katolikus plébániatemplom mind az itt eltöltött idő kötelező programpontjai. Utóbbit Maulbertsch Antal által festett freskók emelik európai szintű értékek közé. Aki több napot is eltöltene itt, azokat néhány minőségi szálláshely is fogadja.

A város nevét viselő Sümegi Vár egy a környező síkságból kiemelkedő hegy tetején épült. Története a XIV-XVI. században kezdődött.  Elnyúló alaprajza kihasználja a fennsík alakját.  A látogatóknak a hegyet félig megkerülő, jól kiépített, ám meredek kaptatón kell feljutni a főbejárati kaputoronyig. Az elmúlt évtizedekben gondos kezek által megújult falak sok látnivalóval jutalmazzák meg az érdeklődőket. De ez még nem minden. A rendszerváltás hajnalán az üzemeltetést egy vállalkozó család kapta meg. Innentől datálható, hogy részben a vár, másrészt annak környéke a napjaink programturizmusának egyik kiemelkedő kínálatává vált. A társaság honlapján lehet tájékozódni a lehetőségekről, az időpontokról és az árakról.

A sümegi Afrikárium egy kuriózumnak számító látványosság. Továbbá remek példája annak, hogy egy üzemen kívüli mozit miként lehet turistacsalogató hellyé varázsolni. A nem túl drága belépőjegy leszurkolása után egy hihetetlenül izgalmas afrikai  utazásra  viszi a látogatókat egy magángyűjtemény letétbe helyezett kollekciója. A bemutatott állat preparátumok száma meghaladja a kétszázat. De itt nem csak egy  egyszerű kiállításról van szó. A rendezői elképzelés megvalósult kivitelezése nyomán a látogató egy szafarin érezheti magát. A kiállításnak egy pazarul megfestett diaporáma adja a keretet.  A kitömött oroszlánok, antilopok, vízilovak, az orrszarvú, a  majmok csapa karnyújtásnyira mutatják magukat, segítve jobb megismerésüket.

A Sümegi Művésztelep újraálmodója Capári Róbert, aki a Vár tövében működő Lovasiskola és Lovarda vezetője egyben. Az általa fenntartott éves rendezvény Darnay Kálmán által megalapított művésztelep újragondolása. Az egykori Darnay - művésztelep fogadta többek között Csók Istvánt, Rudnay Gyulát, Vaszary Jánost, Tornai Gyulát. A mai, itt vendégeskedő és dolgozó kortárs festők az ő nyomdokukban haladva, egymást inspirálva alkotják meg új képeiket. Melyekből eggyel-eggyel gyarapítják a házigazda egyre értékesebb gyűjteményét. A munka mellett persze jó alkalom ez hét, hogy az esti beszélgetéseken áttekintsék művészeti életünk gondjait, örömeit. Beszámoljanak egymásnak az elmúlt tizenkét hónap sikereiről,  eredményeiről.

A sümegi videók forgatásával egyidejűleg volt látható a Kisfaludy Sándor szülőházából kialakított múzeumban egy igencsak különleges kiállítás. Ezek az egykori művésztelep emlékét idéző paletták. Melyekre az itt dolgozó ismert és neves művészek alkottak egy egy festményt. A részletek a videóban.

Zirc a Bakony elővárosa. III. Béla király egy híres francia példa nyomán alapított itt egy ciszterci apátságot. Ám azt nem kímélték az itt is dúló háborúk. A tizennyolcadik században megtörtént az épületek rendbe hozása. Az új templom és kolostor ekkortól mutatja mai állapotát. A szocializmus éveiben a szerzeteseknek el kellett hagyniuk Zircet, és csak 1990-ben térhettek vissza ide.  A Nagyboldogasszony Bazilika fő éke a Maulberts-oltárkép és Wagenmeister freskók. A Monostor ad helyet a Reguly Antal Műemlék Könyvtárnak, mely a kolostor legnagyobb látványossága. Itt 60 ezer nagy értékű könyvet őriznek és gondoznak. A könyvtár legnagyobb kincsei a ősnyomtatvány-, könyv- és folyóirat-ritkaságok. 

Sokak számára  Csesznek vára az 1947-ben itt forgatott "Valahol Európában" film lehet ismerős. A mára szépen rekonstruált  romok a látogatók nagy örömére belülről is megszemlélhetők. A közeli parkolóból néhány perces sétával, kis kapaszkodóval érjük el a pénztárat, ahol a belépőjegy árának leszurkolása után léphetünk be a vár területére. Az első köveket a tatárjárás után  tették it le az építők. Erre utal egy 1281-ből fennmaradt oklevél. Számtalan tulajdonos váltotta itt egymást, miközben gyorsan teltek az évszázadok. A kővárat az Esterhazy család kastéllyá alakítatta át, és lakták az 1780-as évig. Ezt követően az épület földrengés és tűzvész martalékává vált. Csak a XX. Században kezdődtek meg a feltárások és a felújítási munkálatok. 

Bakonybélhez közeli Borostyán-kút kápolnájának környéke Veszprém megye hét természeti csodájának egyike. A később vértanúhalált halt Szent Gellért  e hely közelében töltött remeteségben néhány évet. Három forrás fakad a kápolna előtt, amelyeket medencével foglaltak kútházba. A Bakonybél Tájház a bakonyi népi építészet egyik legszebb példája. A két lakóházat a 19. század közepén építette a Hasprai család. Ezekben értékes helytörténeti kiállítás nézhető meg. A kisebbik ház egykori bolthelyiségében látható a Bakonyi indián játék története című kiállítás, amely az itt házat is vásárló  Cseh Tamás emlékét idézi.  A tájház mögötti torkos pajtában Takács János pápai magángyűjtő anyagából nyílt érdekes és vonzó játék kiállítás.

A Bakony hegységet egyik legszebb túránk képeivel mutatjuk be.  A Porva - Csesznek vasúti megálló és Vinye közötti szakasz azért különleges ajánlat, mert egyik irányban hazánk gyönyörű vezetésű pályáján vasúton, a másik irányba gyalogszerrel járható be.  A Szurdok az  itt folyó, hol nem folyó Cuha-patakról kapta nevét. Csapadékos időben a patak medrét keresztező  számtalan  gázlón csak megfelelő vízhatlan cipővel járható.  Vannak ugyan átkelést segítő kövek, de azért fő az óvatosság. A vasútvonal igazi mérnöki kuriózum.  Több alagút és  a Gubányi Károly viadukt segíti a szerelvény  haladását.  A program tervezéséhez alaposan tanulmányozzuk a vasúti menetrendet, és ahhoz igazítsuk gyalogtúránk kezdő és végállomását.

Jásd Veszprém megye északkeleti megyehatára mentén, három megye  hármas határa közelében fekvő település. Határában fekvő Szentkút 600 évnél is régibb, egyik legősibb búcsújáróhely hazánkban. Kápolnája 1825-1837 között épült. Az kálvária és a szembemiséző oltár 1961-1980 között készültek. Jásd a bodza fővárosa.  A bodza, mint növény sokoldalú felhasználását, valamint annak  jásdi emberekkel való kapcsolatát mutatja be a Bodzaház. Aki kóstolni szeretné az itt készült finomságokat, vásárolhat is belőlük.  A szomszédban álló Tájházban a helyi alkotók, mesterek munkáiból rendezett kiállítással nyitották  meg a helytörténeti gyűjteményt. Ez ad helyet a  szlovák közösség szlovák szobájának és berendezett konyhájának.