Budapest, az oldal tartalomjegyzéke:
A budai Vár, Mátyás templom, Magyar Nemzeti Galéria, Hungaryan National Galery I., Hungaryan National Galery II., Sziklakórház, Parlament, Nemzeti Múzeum, Kiscell Múzeum, Advent Budapesten,Termál fürdők, Műjégpálya, Operett Színház, Operett részletek,
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Museum of Trade & Tourism,
A Nagyvásárcsarnok, Hajókirándulás vacsorával, Cigányzene az egykori Kárpátia étteremből, Törley Látogatóközpont , Memento Park, Budapesti Növény és Állatkert,
Városliget & Hősök tere, Margitsziget, Pál-völgyi Csppkőbarlang, Szt.István nap, Budai hegyek, Kopaszi-gát, Római-part, Vasúttörténeti Park, M4, Esti hajókázás, Castel of Buda (slideshow)
Budapest
A budai Vár
A Várhegy az egyik elsőnek meglátogatandó célpont. Fontos látnivalói: a Mátyás- templom melynek plébániáját IV. Béla alapította a XIII. században. Szomszédságában 1899-től hat éven át épült fel, Schulek Frigyes tervei alapján a Halászbástya. A Sándor-palota ma a köztársasági elnök székhelye. A Királyi Palota a Magyar Nemzeti Galériának és a Budapesti Történeti Múzeumnak ad helyet. A Várhegy déli oldalán áll a Déli Rondella, és a a Buzogány-torony. A Duna felé haladva érjük el a minap felújított Várkert Bazárt. A Budai vár egy szabadtéri múzeum a XVIII. században divatos barokk stílus látványosan hagyta itt keze nyomát. A Várnegyedbe, a Lánchídtól a siklóval is fel-, vagy lejuthatunk.
Budapest
Mátyás templom
A Mátyás templom, más néven Nagyboldogasszony templom több mint 700 éves. Építése és fejlesztése több királyunkhoz is kötődik. Falai koronázási, esküvői ceremóniák tanúi. A török uralom alatt a megszállók mecsetként használták. Formája és belső tere a törökök kiűzése után jelentősen átalakult. Mai megjelenését 1896-tól mutatja a mai formájában. A rekonstrukciót Schulek Frigyes irányította. A templom fali képeit Lotz Károly és Székely Bertalan alkotta. Ők álmodták meg a belső teret meghatározó üvegablakokat is. Tetőszerkezetét zsolnai kerámia cserepekkel fedték le. A templom a turisták számára is látogatható, természetesen a belépődíj leszurkolása után. A Mátyás templom meghatározó eleme a világörökséghez tartozó budai panorámának.
Budapest
Magyar Nemzeti Galéria
A Magyar Nemzeti Galéria hazánk képzőművészeti értékeinek bemutatóhelye. 1975-ben költözött mai helyére, a Budai Várpalotába. Hamarosan a gyűjtemény a Városligetbe, ott is a speciálisan erre a célra tervezett és felépített múzeumba fog költözni. Addig azonban itt, számos állandó és időszaki kiállítással várja a látogatókat. Hétfőn van zárva a múzeum. A "Modern idők" című állandó kiállítás a XX. század, második világháborút megelőző időkben született alkotásokból válogat. Megkérdőjelezhetetlen alkotók és alkotások szemlélhetők meg itt. Kínálva egy különleges képzeletbeli utazás élményét a művészetek szerelmeseinek. Aki részletesebben szeretne megismerkedni néhány fontos alkotással, két, bővebb videó mutatja be ezeket.
Budapest
Hungaryan National Galery I.,
A Magyar Nemzeti Galéria hazánk képzőművészeti értékeinek bemutatóhelye. 1975-ben költözött mai helyére, a Budai Várpalotába. Hamarosan a gyűjtemény a Városligetbe, ott is a speciálisan erre a célra tervezett és felépített múzeumba fog költözni. Addig azonban itt, számos állandó és időszaki kiállítással várja a látogatókat. Hétfőn van zárva a múzeum. A "Modern idők" című állandó kiállítás a XX. század, második világháborút megelőző időkben született alkotásokból válogat. Megkérdőjelezhetetlen alkotók és alkotások szemlélhetők meg itt. Kínálva egy különleges képzeletbeli utazás élményét a művészetek szerelmeseinek. A két, szorosan összetartozó videóban hűen követjük a kiállítás rendezőjének vízióját.
Budapest
Hungaryan National Galery II.
E rövid, két összefoglalóban felvillanó festmények csak azt a célt szolgálják, hogy a képzőművészet szerelmeseinek felhívjuk a figyelmét a művészettörténetünk e kimagasló korszakára. Az első részben, többek között Aba-Novák Vilmos, Berény Róbert, Bernáth Aurél, Czóbel Béla, Egry József, Farkas István, Szőnyi István, Vaszary János. A második részben pedig Ámos Imre, Barcsay Jenő, Csók István, Fényes Adolf, Gadányi Jenő. Kernstok Károly, Márffy Ödön, Nemes Lampérth József, Orbán Dezső, Paizs Goebel Jenő, Perlott-Csaba Vilmos, Rippl-Rónai József, Tihanyi Lajos műveit láthatjuk. Új stiláris hangsúlyok, tematikai szempontok és életmű-preferenciák jellemzőek az MNG e figyelmet érdemlő tárlatára.
Budapest
Sziklakórház
A Budai Vár alatt húzódó Sziklakórház Atombunker Múzeum megdöbbentő hiteleséggel kelti életre a 20. század viszontagságos történéseit. A több mint 200 viaszfigurával felszerelt Múzeumban eredeti, korhű berendezési tárgyak elevenítik fel a régmúltat, melyet az idegenvezetők interpretációi még hitelesebbé és realisztikusabbá tesznek. A Sziklakórház 1944 februárjában nyitotta meg először a kapuit, és a második világháború végéig fogadta a sebesülteket, legyen szó civilekről vagy katonákról. 1956-ban a forradalom kitörésének másnapján a kórház újra megnyitott és hasonló funkciókat látott el. A hidegháborús fenyegetettség idején, 1958-62 között a kórházat továbbépítették és atom biztossá tették, majd LOSK 0101/1 néven titkosítottak.
Budapest
Parlament
Parlament kijelölt helyén az első kapavágást 1885-ben végezték el, és tizenegy évet követően ülésezett először itt a magyar országgyűlés. Homlokzata a Dunára, főbejárata a Kossuth térre néz. Tervezője Steindl Imre volt. Az épület alapterülete megközelíti a 18 ezer négyzetmétert. Hosszanti tengelye 268 méter, szélessége 118 méter. A kupolája négy méter híján száz méteres. A Parlament több épülettömbből áll. Ezek tíz udvart fognak közre. Említésre érdeme, hogy a szobrászoknak is jutott munka bőven, az épületet külsejét 88 alkotásuk díszíti. Az állami vezetők, a képviselők és a látogatók 27 kapun keresztül juthatnak be a 29 lépcsőház valamelyikébe. A Parlament látogatható, az időpontokról tájékozódjon a látogatóközpont honlapjáról.
Budapest
Nemzeti Múzeum
A Magyar Nemzeti Múzeum a magyar nép regényes, hol szép, hol keserű múltjáról beszél az utókornak. A gyűjteménynek helyet adó klasszicista épületet Pollack Mihály tervezte, és 1847-ben nyitotta meg kapuját a látogatók előtt. Európában harmadik volt e gyűjtemények sorában. Az állandó kiállítások egyike a hazánk történelmi időszakait bemutató tárlat. Az első emeleten a gazdag anyagot, logisztikai okok miatt, két részre osztották. Tájékozódjunk, hol kezdődik időutazásunk! Aki végigsétál a hihetetlen kincseket felsorakoztató termeken, az egy másfél - két órás szórakoztató sétával szinte páholyból ismerkedhet meg a magyarság történelmével, a kezdetektől a szocializmus éveiig. Itt érdemes kezdeni Magyarország felfedezését.
Budapest
Kiscell Múzeum
Óbudán, a domboldalon áll a Kiscelli Múzeum. A gyönyörű épület önmagában is érdekes látnivaló. Ám belépve falai közé, egy olyan állandó tárlat várja a látogatókat, mely alapos ismeretekkel gyarapítja az érdeklődők Pest - Budáról, a későbbi Budapestről alkotott képét. Szó szerint értve ezt a megfogalmazást, hiszen e Múzeumban őrzi a fellelhető grafikákat, festményeket. Azokat a képeket, melyeken az akkori kortárs alkotók örökítették meg a Duna két partján fekvő település korabeli arcát. Minden magára adó városban fellelhető hasonló anyag, mint ahogy fővárosunk is nagy becsben tartja ezen értékeit. A képek mellett sok, megőrzött tárgyi emlék is vall az itt élő polgárok hajdanvolt életéről. Így e látogatás, időutazás a település múltjába.
Budapest
Advent Budapesten
Európa számos városában rendeznek az adventi időszakban vásárokat, amihez mindenhol pazar díszkivilágítás is járul. Budapest mára ezen turista csalogató helyek élvonalába küzdötte fel magát. Aktuálisan november utolsó napjaitól, a karácsonyi napokat átívelve, újév első napjáig mutatja legszebbik esti arcát a főváros. Ahogy nő az érdeklődő hazai és külföldi vendégek száma, úgy terjeszkedik Budapesten is a vásári forgatag az első helyszínnek tekinthető Vörösmarty tértől a környező utcákba, sőt a még gyalogosan könnyűszerrel elérhető Bazilika előtti térig. A különleges látvány mellé pazar illatokkal és ízekkel szolgálnak az ünnepi helyszínekre települő árusok étel és italkínálatukkal. Ahol persze a főszerep a puncsé és a forralt boré.
Budapest
Termál fürdők
Magyarország területe lényegében egy hatalmas termálvíz készleten lebeg. Ahol lefúrnak olaj vagy gáz után kutatva, ott mindenhol jótékony hatású, igen meleg, termálvíz tör a felszínre. Különösen így van ez Budapesten, ahol a budai hegyek lábánál számtalan forrás táplálja a város népszerű uszodáját, gyógyfürdőjét. Tudta ezt már a török is, a százötven éves megszállása idején több, máig is fennmaradt fürdőt épített maga számára. Budapest világhírű fürdőváros, a fürdőket idegenforgalmi vonzereje zászlóshajóinak is tekinthetjük. A külföldiek két, igencsak kedvelt fürdője a Városligetben álló Széchenyi, és a Gellért hegy lábánál szolgáló Széchenyi fürdők. Összeállításunkban ezek vendégcsalogató hangulatát igyekszünk bemutatni.
Budapest
Műjégpálya
A Városligeti Műjégpálya a Vajdahunyad várát körülölelő mesterségesen kialakított tó medrében késő ősztől tél végéig várja e sport szerelmeseit. Az eklektikus - szecessziós fogadóépületet a XIX. század utolsó éveiben Francsek Imre tervezte. A békebeli időket és a polgárság kedvelt téli sportjának és szórakozásának emlékét számtalan korabeli fénykép idézi. A sok-sok évtized megváltoztatta a korcsolyázás technikáját, a felszerelést és a ruházatot. A közelmúltban felújított, átöltözésre, csomagőrzésre, sportszer kölcsönzésre szolgáló belső térből a látogató a főváros legnagyobb jégfelületére léphet. Az igazán történelmi hangulatot sugárzó környezetben a leglátogatottabb napokon is bőven jut hely kicsiknek, nagyoknak egyaránt.
Budapest
Operett Színház
Kálmán Imre emblematikus operettje, A Csárdáskirálynő ma már elválaszthatatlanul hozzátartozik legfontosabb nemzeti értékeinkhez. Joggal lehetünk büszkék arra, hogy van egy műfaj, az egyetlen „hungarikum” címet elnyert színházi műfaj, amiről a világon mindenkinek mi, magyarok jutunk az eszébe. A Budapesti Operettszínház előadása nemcsak a magyar főváros közönségét hódítja meg, külföldön is rendszeresen vendégszerepel nagy sikerrel. A darab keletkezésének 100 éves évfordulója alkalmából készült jubileumi kiállítás megtekinthető a Színház emeleti előcsarnokában. Az előadás rendezője: KERO® - Kerényi Miklós Gábor, koreográfusa: Gesler György karmestere: Makláry László. Szereposztás a YouTube leírásában olvasható.
Budapest
Operett részletek
Kálmán Imre emblematikus operettje, A Csárdáskirálynő ma már elválaszthatatlanul hozzátartozik legfontosabb nemzeti értékeinkhez. Joggal lehetünk büszkék arra, hogy van egy műfaj, az egyetlen „hungarikum” címet elnyert színházi műfaj, amiről a világon mindenkinek mi, magyarok jutunk az eszébe. A Budapesti Operettszínház előadása nemcsak a magyar főváros közönségét hódítja meg, külföldön is rendszeresen vendégszerepel nagy sikerrel. A darab keletkezésének 100 éves évfordulója alkalmából készült jubileumi kiállítás megtekinthető a Színház emeleti előcsarnokában. Az előadás rendezője: KERO® - Kerényi Miklós Gábor, koreográfusa: Gesler György karmestere: Makláry László. Szereposztás a YouTube leírásában olvasható.
Budapest
Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Óbudán, a gasztronómiai írásairól is híres Krúdy Gyula egykori lakóházában működik a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum. Rövid bemutató videónk első részében a hazai kereskedelem tárgyi emlékeit felvonultató szárny érdekességei közül mutatunk néhányat. A másik oldalon az egykori patinás vendéglők, cukrászdák és szállodák hangulatát sugározzák a mának megmentett belső terek berendezései, eredeti tárgyai. Melyek mindegyike egy - egy történetet mesél el hajdani tulajdonosairól, használóiról. Képzeletben felfedezhetjük hazánk tájait. De a budapesti polgár lakásának helyiségeinek berendezése és használati tárgyai is mind - mind megcsodálhatóak a múzeum értően rendezett termeiben.
Budapest
Museum of Trade & Tourism
Óbudán, a gasztronómiai írásairól is híres Krúdy Gyula egykori lakóházában működik a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum. Rövid bemutató videónk első részében a hazai kereskedelem tárgyi emlékeit felvonultató szárny érdekességei közül mutatunk néhányat. A másik oldalon az egykori patinás vendéglők, cukrászdák és szállodák hangulatát sugározzák a mának megmentett belső terek berendezései, eredeti tárgyai. Melyek mindegyike egy - egy történetet mesél el hajdani tulajdonosairól, használóiról. Képzeletben felfedezhetjük hazánk tájait. De a budapesti polgár lakásának helyiségeinek berendezése és használati tárgyai is mind - mind megcsodálhatóak a múzeum értően rendezett termeiben.
Budapest
A Nagyvásárcsarnok
A külföldiek egyik kedves, feltétlenül meglátogatandó helyszíne a Nagycsarnok, hivatalos nevén Központi Vásárcsarnok. 1897-ben, az ide történő telepítését a szomszédságában álló hajdani Fővámház indokolta. Ez hely Pest fontos piacterének számított akkor és számít napjainkban is. Egykoron a rakpartról a hajnalban érkező kofahajókról az ide vezető alagúton hordták be a zöldségeket, gyümölcsöket. Később ide egy vasúti iparvágányt is építettek. Az épület érdekessége, hogy tetőzetét Zsolnay kerámiával fedték be. Ez is indokolja, hogy a Vásárcsarnok ma már ipari műemlék. Az árusok által használt alapterület nagysága megközelíti a tízezer négyzetmétert. A Nagyvásárcsarnok ma a hazai mezőgazdaságunk termékeinek látványos kirakata.
Budapest
Hajókirándulás vacsorával
A Mahart PassNave hazánk legrégebbi hajózási társasága. Így aztán mi sem természetesebb, hogy piacvezető szerepe megkérdőjelezhetetlen a főváros turisztikai kínálatában. Egyik nagyon keresett programjuk az “Esti hajózás, vacsorával és élő zenével” címet viseli. Ez egy két és félórás hangulatos utazás a Dunán, a világ egyik legszebb épített környezetében. A program a meghirdetett napokon sötétedés előtt indul, így a finom ételek és italok (ez utóbbiak ára külön térítendő) fogyasztása közben és után vízen úszó páholyból élvezhető a főváros legfontosabb épületeinek és hidainak kivilágított összképe. A program része az élőzene, melyre a táncolni vágyó utasok rophatják indulástól, érkezésig. Ez a program a minőség garanciája!
Budapest
Cigányzene az egykori Kárpátia étteremből
Budapest felfedezése nem lehet teljes, az autentikus magyar népzene megismerése nélkül. Egykoron szinte minden étteremben felcsendült a muzsika. Ma ez már csak a legjobbak kiváltsága. A nemrég bezárt Kárpátiában minden este 18 órától ételkülönlegességeinknek volt méltó kísérője Sárközi Lajos és zenekara tüzes és érzelmes cigányzenéje. Sárközi úr ereiben zene csörgedezik, családja generációk óta zenészekből áll, fia pedig igazi szuper tehetség, 12 évesen már a Liszt Ferenc Zeneakadémia hallgatója volt. Zenekara Budapest legjobbjai közé tartozik. A zenekar nemcsak magyar cigányzenét játszik, hanem magyar népzenét, klasszikus és jazz darabokat, opera és musical részleteket is, valamint évtizedes és mai világslágereket.
Budapest
Törley Látogatóközpont
Törley Pezsgőpincészet termékei fogalom a gasztronómiában. Nevét tovább fényezi, hogy a nemzetközi pezsgőversenyeken rendre a legjobb helyezéseket érik el palackokba zárt kedvenceink. Például 2014-ben, a Pezsgők és Champagne-ok Világbajnokságán a 650 indított “versenyző” közül, a Törley Fortuna Doux ezüstéremmel tért vissza a budafoki szülőhelyére. Oda, ahol a Törley Gyűjtemény és Látogatóközpont egész évben várja a bejelentkezett csoportokat, minden hónap első szombatján az egyéni látogatókat. Itt vár mindenkit Törley József mellszobra, ki magyarországi tevékenységét Promontorban kezdte. Cégét 1882. augusztus 1-én jegyezték be a budapesti cégbíróságon „Törley József és Társa” néven.
Budapest
Memento Park
A külföldi vendégek élénk érdeklődése övezi a főváros határában létrehozott “Memento Park”-ot. Ide egyénileg a Kelenföldi pályaudvartól Volán autóbuszokkal, de több BKK üzemeltetésű helyi járattal is el lehet jutni. A pusztítás elől 42 szobrot mentettek meg az alapítók. Ezeket a világháborút követően, a rendszerváltásig állították fel Budapest közterein. A sétánk során felidézhetjük Marx és Engels, Lenin, Kun Béla vitatott életutat mutató alakjait. De itt áll a hősi halált halt Osztapenko kapitány szobra is, ki parlamenter volt, és fehér zászlóval a kezében lőttek agyon a fővárost védő német katonák. Egy letűnt korban járunk a kiállítás műalkotásai között. Melyek figyelmeztetik az utókort, a diktatúrák szörnyűségeire.
Budapest
Budapesti Növény és Állatkert
Az Állat és Növénykert kiemelt látnivalója a fővárosnak. Forgatásunk idején ünnepelte alapításának 100 éves évfordulóját. Ez Magyarország legrégebben működő gyűjteménye. Elmondható, generációk nőttek fel, ahol mindenkinek megvan a maga fel- és lemenő ágú állatkerti látogatásának privát története. A legendáriumok anekdotái, és fotóalbumok féltve őrzött képi emlékei ezek. Az Állat és Növénykert minden pillanatban igyekszik megújulni, és természethű környezetben bemutatni az állatokat. Akik ellátogatnak ide, nos őket biztosíthatjuk, a kifutókban és a számtalan kisebb - nagyobb épületben karnyújtásnyira hozzák hozzájuk a világ sokszínűségét. Egy pár órás kellemes séta egy megelevenedő biológia óra élményt adja.
Budapest
Vársoliget & Hősök tere
Budapest XIV. kerülete területén fekszik a Városliget, mely 100 hektáros gyönyörű közpark. A belvárosból ide érkezik az 1-es metró azaz a Millenniumi földalatti, mely a kontinens első ilyen közlekedési eszköze. A megújulás előtt álló területen található a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok, a Széchenyi Gyógy- és Strandfürdő, a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Műjégpálya (ezekről már bemutattunk egy-egy videót) a Vajdahunyad vára, szomszédságában Anonymus szobrával és Jáki templom építészeti másával egy séta állomásai. Melynek kiinduló pontja, vagy célállomása a Millenniumi Emlékmű, melynek építéséhez 1896-ban kezdtek hozzá. A centrumában álló oszlopon Gábor arkangyal vigyázza történelmünk bronzba öntött hírességeit.
Budapest
Margitsziget
A Duna Budapesten hat terjedelmesebb szigetet épített fel a medrében, egyikük a Margitsziget. Központjában látogatható a középkorból ránk maradt Domonkos-rendi kolostor épületek romjai, amiből napjainkban egy romkertet alakítottak ki. Itt élt a sziget névadója, IV. Béla király lánya, Margit. A Szigeten, van egy ingyenesen látogatható pici területű állatkert is. Az északi csúcsnál áll a Zenélőkút. Ennek eredetije a romániai Marosvásárhely főterén készült el. A Margitsziget bővelkedik az artézi kutakban, így a mindenfelé csordogáló ivókutak jó ízű vizekkel oltják az itt pihenők és sportolók szomját. De a vízből jut a növényeknek is. Így a legtikkasztóbb kánikulában is mindenfelé zöld a gondozott pázsit, az ős platán fák temperálják a levegőt.
Budapest
Pál-völgyi Csppkőbarlang
Egészen különleges élmény vár arra, aki ellátogat a főváros zöldövezetében látogatható Pál-völgyi cseppkőbarlangba. Ezt a természeti ritkaságot 1904. június 23-án fedezték fel Scholcz Pál Kornél és Bagyura János turista barlangkutatók. Ez egy úgynevezett hálózatos barlangrendszer. Az egykor itt feltörő hévizek oldó hatása alakította ki az eocén mészkő repedései mentén. Folyosóit jellegzetes üstös oldás formák, változatos cseppkőalakzatok és más ásványkiválások díszítik. Ismert járatainak együttes hosszúsága mintegy harminc kilométer, ezzel Magyarország leghosszabb barlangja. Az 1982. óta fokozottan védett természeti értékünk. Ötszáz méteres kiépített szakasza a nagyközönség számára is látogatható.
Budapest
Budai hegyek
Hegyvidéki hangulatot idéző utazási lehetőség a Széchenyi-hegyre közlekedő Fogaskerekű vasút. 1874-ben helyezték forgalomba. Ez a világ harmadik hegyi vasútja. A Széchenyi-hegy és a Hűvösvölgy végállomásokat köti össze a 12 kilométer hosszan zakatoló Gyermekvasút. Ezt 1950-ben Úttörővasútként adták át a forgalomnak. Egyik megállója a János-hegy, ahol a kilátó a 482 méteres magasságával nagyszerű lehetőséget kínál megtekinteni a főváros távoli panorámáját. Feltétel a kifogástalan időjárás. A hegyvidék gazdag növény- és állatvilágával kiérdemelte a Tájvédelmi körzet besorolást. Közvetlenül a kilátóhoz érkezik Zugligetből a Libegő. Ez az első Magyarországon megépített és forgalomba állított ülőlift.
Budapest
Szt.István nap
Magyarország hivatalos állami ünnepének programjait Szent István, államalapító királyunk tiszteletére szervezik. Ez az augusztus huszadikára eső időpont az egyik legrégebbi ünnepünk. Már a szocialista években az új kenyér, később az ezen a napon életbe lépett Alkotmány ünnepe. Mára visszanyerhette régi formáját. Így újra megrendezésre kerül a Szent Jobb- körmenet, mely a Bazilikától indul és oda is tér vissza. Reggel a Parlament előtt felvonják a nemzeti lobogót és felavatják a frissen végzett katonatiszteket. Az egész napot jellemzi a vidámság és a szórakozás. Többek között a Mesterségek Ünnepe és a Magyar Ízek Utcája, melyeket közel egymáshoz, a Vár-hegyen és a Duna-parton, a Várkert bazárnál rendeztek. Este a hagyományos tűzijáték zárta a tartalmas napot.
Budapest
Kopaszi-gát
A Kopaszi-gát a főváros egyik kedvelt kirándulóhelye. Egykoron itt a Duna ártere volt, a szabályozással szorították mostani medrébe. Pár évtizede egy romantikusan elhanyagolt része volt ez a városnak, melyet Újbuda önkormányzatának kezdeményezésére alakították át a mai kor követelményei szerint. Eltűntek a híres - hírhedt szórakozóhelyek, kockás abroszos kisvendéglők. Helyüket elegáns vendéglátóhelyek vették át, hogy mindenki kedvére válogathasson gasztronómiai kínálatukból. Magát az Öblöt a sportolók vették birtokba. Tavasztól őszig itt edzenek a vízi sportok szerelmesei. Az autóval érkezők gépkocsijukat a fizető parkolóban hagyhatják, a bejáratot az egyes villamossal lehet könnyen megközelíteni.
Budapest
Római-part
A Római-part egy különleges helyszín a budapesti különlegességek között. Hosszú viták után eldőlt, megmaradhat olyannak, ahogy mi megismertük és megszerettük. Múzeum lett rajongásig szeretett csónakházamból, a Bíbicből. De aki szeretne egyet evezni a Dunán, megteheti, mert működik egy kölcsönző, ahol nagyon baráti árért válthatunk egy hajót egy napra. Az ősfákkal szegélyezett sétány különleges gasztronómiai élményt nyújtó vendéglőkkel, sörözőkkel is várja a régi emlékek felidézését megélő látogatókat. A belváros több kikötőjéből is érkeznek ide a BKV kishajói, hogy az ide és vissza utat tegyék még emlékezetesebbé. A Római-part az év minden szakában uj és újabb arcát mutatja a romantikát keresőknek.
Budapest
Vasúttörténeti Park
A Magyar Vasúttörténeti Park Alapítványt a MÁV Rt. és a MÁV Nosztalgia Kft. alapította 1999. novemberében. A Magyar Vasúttörténeti Park Alapítvány székhelye: 1142 Budapest, Tatai út 95. Az Alapítvány célja a vasúti múlt emlékeinek összegyűjtése, állandó vasúti kiállítás kialakítása, üzemeltetése, valamint a létesítményben kiállított és üzemelõ járművek karbantartása. Az Alapítvány a Magyar Vasúttörténeti Park üzemeltetője. A Parkban számtalan gőz-, dízel-, villanymozdony, korabeli vasúti kocsi (is) látható. Az interaktív programok felnőtteknek, gyerekeknek egyaránt kedvenc időtöltése. A vasútmodelleket maguk a látogatók irányíthatják. A kerti vasút szerelmesei egy menettel koronázhatják meg látogatásukat.
Budapest
A 4-es Metró
Budapesten kifejezetten jól szervezett a közösségi közlekedés. Illusztrációként a 2014-ben átadott 4-es metrót mutatjuk be. Az 1-es, Közép-Európa első földalattija, a 2-es és a felújításra váró 3-as vonalak elég alaposan behálózzák a fővárost. A Nagykörúton futó 4-6-os, modern Combino villamosok is fontos szerepet kaphatnak a vendégek programjainak bonyolításában. A pesti Dunaparton közlekedő 2-es ablakaiból gyönyörű a kilátás a budai panorámára. Egy speciális térkép, a mobilra tölthető applikáció, a fontosabb megállókban szolgáló Futár tájékoztatási rendszer mind-mind segíti az utasokat. Minden vendég számára ajánlott valamilyen konstrukcióban árusított bérlet megvásárlása, mely sokkal olcsóbb és kényelmesebb mint az egy útra váltott menetjegy.
Budapest
Esti hajókázás
A budapesti Duna-part fontos épületei által alkotott panoráma egy lassan úszó sétahajó fedélzetéről élvezhető igazán. Az egyre több idegent hazánkba csábító városképet érdemes egyszer napközben, és más alkalommal este megcsodálni. A Mahart PassNave hajós társaság számtalan lehetőséget kínál utasainak. A Duna Corso városnéző járatok óránként indulnak a pesti oldalon található Vigadó téri hajóállomásról. Tizenegy nyelven hallgatható meg az szakavatott idegenvezető, akitől minden érdekesség megtudható a látottakról. A hajó az év majd minden napján közlekedik, a főszezonban az első járat 10-kor, az utolsó 21 órakor indul. A pontos menetrendről és az elérhető kedvezményekről előre érdemes tájékozódni a társaság honlapján.
GastroCorner videók Érdekel
Budapestről jut szembe...
Hazánk nemzeti lobogója vízszintesen sávozott, felül vörös, középen fehér, alul zöld. Az 1956-os forradalom előtt középen látható volt a munkás-paraszt hatalom címere. Ezt a felkelők kivágták. A lyukas belsőt mutató lobogó a véres események szimbóluma, októberi nemzeti ünnepünk egyik jelképe. A másik zászló Budapesté. A címert 1873-ban Friedrich Lajos festőművész tervezte. A fehér szín a Dunának, az egytornyú várkastély Pestnek, a háromtornyú Budának és az alsó vár második kapuja Óbudának a jelképe. A korona az államiságra utal. A hidakat külföldi vendégek érkezése és nemzeti ünnepeken lobogózzák fel. Budapest, Magyarország fővárosa. A város a Duna két partján terül el. Ennek a páratlan adottságának köszönheti, a nagy nemzetközi érdeklődést is felkeltő, megejtő szépségű városképi egységét. A Budapesti Közlekedési Vállalat a BKV, Budapesten villamosokat, autóbuszokat, trolibuszokat, földalatti azaz metró szerelvényeket, az agglomerációba induló helyiérdekű vasutakat a HÉV-eket, valamint kishajó járatokat üzemeltet. Jeggyel vagy bérlettel utazhatunk ezekkel. Budapest területének határa 124 km hosszan kanyarog és zárja be képzeletbeli körét. Melyen belül huszonhárom kerületben él megközelítően két millió fővárosi lakos. Ehhez kell még hozzászámolni az agglomerációból dolgozni, ügyeket intézni, szórakozni beérkező további százezreket. A város egyharmadát a Duna jobb partján találjuk. Ez a terület hegyes - dombos vidék. A 173 négyzetkilométeres területén alakultak ki a legdrágább lakóövezetek. A bal parti, főleg sík, dombokkal tarkított, még a fővároshoz tartozó kétharmados rész, 352 négyzetkilométer kiterjedésű. A Budai hegyvidék középső vonulatának közvetlen folyóparti része a 235 méter magas Gellérthegy. Ez egy dolomit rög, mely ellenállt a Duna tájformáló erejének is. Ma könnyebb a dolga, hiszen a Duna a fővárosban tekintélyes rakpartok közé szorítva haladhat csak át. A Duna, mely a németországi Fekete erőben ered, és a romániai Duna-deltánál ömlik a Fekete-tengerbe, 2860 kilométer hosszú. Ebből 30 kilométer Budapestté. A Duna a német és osztrák vízgyűjtő területeiről nyeri utánpótlását. Ennek mennyisége évszakonként változó. Ha hirtelen a hóolvadás, nagy árvizek is ostromolják Magyarországot. A víz sebessége másodpercenként fél métertől akár két méterig is alakulhat.
A kalandvágyók Budapestet egy napi - vagy heti bérlettel is könnyedén bebarangolhatják. A Gellérthegy tengerszint feletti magassága 235 méter. A Duna felőli oldala meredeken lejt a folyó irányában. Lényegében ezen az oldalon mindössze néhány gyalogos sétányt vájtak elődeink a falába. Aki nem szeret meredek lépcsőkön mászni, őket a Móricz Zsigmond körtérről viszi fel az autóbusz. A Szabadság híd budai hídfőjénél, átellenben a Gellért szálló fürdőjének kapujával indul a jól kiépített sétaút a hegy csúcsára. Sokan ezt a módját választják a kirándulásnak. Az első megálló a Sziklatemplom, ehhez csatlakozik a Pálosok sok megpróbáltatáson átesett kolostora. A Sziklatemplom előtt Szent István király szobra fogadja a látogatókat. A 3.4 méter magas szobor Kő Pál alkotása. A keresztény magyar állam megalapítóját, kezében egy templomot tartva, képzelte el a művész. Az egész alakos szobor hátterében királyunk lova áll. Az Erzsébet híd budai csatlakozás felett áll a Jankovich Béla által 1902-ben megformázott Szent Gellért szoborhoz. A püspök 980-ban született Velencében. A pannonhalmi apát meghívására érkezett Magyarországra. Találkozott államalapító István királyunkkal is. Sorsa szerencsétlenül alakult. Ellenségei 1046. szeptember 24-én elfogták egy kordén a mélybe taszították. Gellért püspököt István királlyal és Imre herceggel együtt szentté avatták. A püspök vértanúságának helyszínét nevezték el Szent Gellért hegyének. Hamvait a velencei Muranoba szállították, ahol ma is pihen. Kevesen tudják, hogy a Gellérthegy gyomrában épült fel a főváros hatalmas víztározója. Annak feltöltése előtt, e sorok írójának módja is volt az oszlopcsarnokban filmfelvételeket készíteni. Budapest ivóvízbázisát a Szentendrei - sziget déli kavicságyán keresztül megszűrt Duna jelenti. A Gellérthegy csúcsán 1947-ben állították a Felszabadulási Emlékművet. Tervezője Kisfaludi Strobl Zsigmond volt. A rendszerváltás után nagy vita folyt a fennmaradásáról, lebontásáról. Miután a kezében pálmaágat tartó nőalak Budapest egyik szimbóluma, az emlékműnek ez a része kegyelmet kapott. A Citadella épületegyüttese nem olyan régi mint sokan gondolnák. Az 1848-as szabadságharc leverése után építették fel az osztrákok. Ezt megelőzően egy hadászati szempontból ártalmatlan csillagvizsgáló állt a helyén. E pontra a turisták leginkább a lenyűgöző budapesti panoráma kedvéért kapaszkodnak fel. Az Erzsébet hídtól északra, várja a sétálók, budai panorámában gyönyörködni kívánók népes táborát. A világháborúban lebombázott, többségében megsemmisült szálloda sor helyére újak épültek. Az első volt ezek között az 1969-ben átadott, mai Hotel Mariott. A nyolcvanas évek elején, az úgynevezett osztrák hitelből épültek sorra Magyarország új szállodái. 1981. őszén nyitotta meg kapuit az Egykori Forum, ma Intercontinental. Tőle balra a születésekor Atrium - Hyatt keresztelt hotel. A szobák többsége az Világörökséghez tartozó budai panorámára néz. Mostanában, tavasztól őszig, a hotelek mögött, az Erzsébet téren épül fel egy Óriáskerék. Aki boros áron viteldíjat vált egy menetre, az pesti háztetők fölé emelkedve élvezheti azt a panorámát, melyet minden külön költség nélkül a Duna-korzóról és a Várhegyről hasonlóan is megcsodálhat. A bemutatott szállodák között, a világ egyik legszebb vonalú villamosának Vigadó térnél létesült megállójánál a háború után második alkalommal újították fel a Vigadó épületét. Az eredeti 1865-ben lett kész. Ma a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) , sok politikai viharral létrehozott székhelye. A Duna-korzó szállodákat és éttermeket kínáló szakaszán túl, a Széchenyi, eredetileg Roosvelt téren áll a Diana fürdő helyét elfoglaló Belügyminisztérium palotája. Mögötte a Bazilika kupolája látható. A következő épület a világ egyik legjobb szállodáját, a Four Seasons Hotelt rejti. A Széchenyi tér északi oldalán áll az 1825-ben alapított Magyar Tudományos Akadémia épülete. A tér névadója, grófi birtokainak egy esztendei jövedelmét ajánlotta fel, hogy megépülhessen, az olasz vonásokat mutató reneszánsz palota. Itt helyezték el az MTA könyvtárát is. A Széchenyi tér, Duna felőli oldalán van az egyik Hop on, hop off busztársaság, a turisták figyelmét felkeltő végállomása. Az Akadémia épülete előtti buszmegállóból indulnak a Várhegyre a 16-os számú midibuszok. A Dunakorzón számos életnagyságú bronz szobor ad fotó témát a sétálóknak. A legtöbben talán ennél, a 2-es villamos Vigadó téri megállójához közeli, a korláton ülő, bohóc sipkás kisfiúnál készíttetnek magukról egy képet. Háttérben a Királyi Palota épületegyüttesével. Pár perce sétával érhetünk be a Vörösmarty térre. Ez volt Pest-Buda legrégebbi vásártere. Ünnepi időszakokban a teret árusok, éttermesek faházai tarkítják. De ezen rendezvények közül talán a leglátogatottabb az Adventi Vásár, a maga forralt bor és puncs illatkeverékével. Ha működik a vásár, akkor kora délelőttől késő estig lehet itt mindenféle szuvenírt vásárolni. De az ínycsiklandó ételkülönlegességek is elcsábítják azokat, akik így kívánnak megismerkedni a magyar gasztronómia, előttük készülő különlegességeivel, melléjük kínált pálinka és borkülönlegességgel. A tér nem túl nagy, szinte szabályos négyszög alakú. Mértani középpontjában áll a nagy magyar költő Vörösmarty Mihály szobra. Melyet a két Ede, Kallós és Telcs szobrászművészek faragtak, méghozzá Carrarából hozatott márványba. A szobor csoport téli időszakban letakarva várja a tavaszt. A tér északi oldalán áll a romantikus-eklektikus stílusban épített Gerbeud-ház. Alsó szintjén az azonos nevű, mondhatni világhírű cukrászda. A szocialista évek alatt, átmenetileg Vörösmarty cukrászdának hívták. Bár a kínálata akkor is minőséginek számított, árait az akkori szerény keresetekhez igazították. A Gerbeaud bejáratát az itt csobogó díszkút oroszlánjai őrzik. Budapest legelegánsabb cukrászdáját ma a gazdag helybéliek és a jól informált, kíváncsi külföldiek látogatják. Szakítva a hagyományokkal, ma a Gerbaud bővítette kínálatát. Meleg konyhával várja az ebédre, vacsorára betérőket. Kora tavasztól, késő őszig, ha nem esik az eső, a vendégek a teraszon fogyaszthatják el kávéjukat, süteményeiket. Közvetlenül a terasz elől indul a Földalatti vasút, az egyes metró. Ezzel utazhatunk a Hősök tere és az Opera irányába. A Vörösmarty tér déli oldalából indul, más szemszögből oda torkollik be Budapest legnevezetesebb sétáló és bevásárló utcája. Aki régi várostérképeket böngészik, azon már jelezték a Váczi utcát, mely nevét az 1789-ig egyik pontján állott Váci kapuról kapta. Visszatérve a Dunakorzóra, ott is egyre több nívós étterem és terasz várja azokat, akik egy gasztronómiai kalandot kívánnak kombinálni azzal, amit a budai panoráma nyújt a vendégeknek. Sokaktól hallani, hogy ezért a minden prospektusban szereplő látványért jöttek el Budapestre. A Dunakorzó felől a Duna ennek a kanyarnak a látnivalóit mutatja be az ideérkezőknek. Balra a már megismert Gellérthegy zárja a horizontot. Szembe velünk a Várhegyen épült Királyi Palota, jobbra a később bemutatandó Lánc híd, azon túl a Várhegy lakónegyede jelenti mindazt ami a Világörökség része. A figyelmes vendéglátók egy bronzból készült dombormű segítségével segítik a látásukban korlátozott látogatókat abban, hogy kitapinthassák a világ egyik rangsorolt panorámáját. Ez pótolhatja számukra azt az élményt, ami egészséges társaiknak természetes lehetősség. A Lánchíd bemutatásához később, megkerülve a Várhegyet, még visszatérünk. Előbb azonban Magyarország fővárosának első kerületébe látogatunk. Ennek érdekében több közlekedési lehetőséget is igénybe vehetünk. Téve ezt annak érdekében, hogy feljussunk a tengerszint feletti 160 méteres magasságba. A Várhegy mindössze 1.5 kilométeres tengelyének megközelítően a közepénél áll a Nagyboldogasszony - templom. A plébániáját IV. Béla alapította a XIII. században. Mátyás királyt itt csak siratták, de Székesfehérvárott temették el. Gótikus tornya a budai panoráma jellegzetessége. A templom a magyar történelem egyik fontos helyszíne. Több királyunkat koronázták e falak között. Mátyás király két esküvőjét is itt rendezték. Amikor a török csapatok csellel bevették Buda várát, akkor mecsetként funkcionált. Ez 1541-től 1686-ig esett így. A templom tornyát Mátyás király címere díszíti. Először ezt az épületrészt nevezték el Mátyás tornyának. A hívő polgárok innen vették át az elnevezést és hívják azóta Mátyás templomnak. Érdemes leszurkolni a belépőjegy árát a bejáratnál, és megtekinteni a templom sok kincset mutató belső terét is. A Mátyás templom előtt, 1899-től hat éven át épült fel, Schulek Frigyes tervei alapján a Halászbástya. A Halászbástya egy árkádsor, mely felső szintjére lépcsősor vezet. Ide belépőjegyet kell váltani, de aki megelégszik azzal, több szabadon látogatható erkélyről is ugyanaz a panoráma. A Halászbástya felépítéséhez egy régebbi várfal maradványait bontották el az építő mesterek. Munkájuk nyomán egy sokak által kedvelt épülettel gazdagodott a Várhegy. Innen a kilátás a pesti oldalra, az Országházra, a távolabbi Margitszigetre, a már megismert dunai hidakra meghatározó. A Halászbástya alsó szintjén egy étterem működik. Érdeklődjünk, mikor hallható itt cigányzene, mely emeli a gasztronómia és a pesti panoráma nyújtotta élményt. A Mátyás templom felőli téren áll a Stróbl Alajos mester által 1906-ban megálmodott, I. István királyunk lovas szobra. Államalapító királyunkról már volt szó barangolásunk során. Augusztus 20-a István napja. Ez piros betűs ünnepe az országnak. Megemlékezünk királyunkról és köszöntjük az új kenyeret. Ilyenkor egész napos programokkal, este pazar, a Duna fölé kilőtt tűzijátékkal várják az érdeklődőket. A budai vár a külföldi vendégek számára az egyik feltétlenül meglátogatandó célpont. Fennsíkját a XIII. században kezdték felfedezni és benépesíteni az első lakói. Jól védhető hely volt ez, szabad bejárást a masszív, ma is látható kapuk biztosítottak csupán. A mindössze négyszáz méter széles platón a hosszában végigfutó néhány utcát rövidebb sikátorok, passzázsok teszik jobban bejárhatóvá. A középkori lakónegyed a XIV. - XV. században indult erőteljes fejlődésnek. A 145 éves török uralom alatt inkább pusztultak, semmint fejlődtek a polgárok otthonai. A Budai vár egy szabadtéri múzeum látványát nyújtja az építészet iránt fogékony és érdeklődő felfedezőinek. Aki nyitott szemmel barangolja be utcáit, sok -sok érdekességgel találkozhat. A XVIII. században divatos barokk stílus látványosan hagyta itt keze nyomát. Mint annyi hely Budapesten, a második világháború fővárosi végharcaiban Várhegy épületei is súlyosan sérültek. Talán egyetlen ház sem maradt éppen. A sebeket hosszú évtizedek alatt sem sikerült teljesen begyógyítani. Persze ami ma a szeme elé kerül, az csak mementó. A Várhegy lakónegyede Budapest egyik drága lakóövezete. Ide korlátozott a gépjárművekkel való behajtás. Aki ezt megteszi, annak súlyos összegeket kell fizetnie e passziójáért. Ez a hely a séták, gasztronómiai élmények élvezetének jól körülhatárolt helyszíne. A Vár negyedbe, a hamarosan bemutatásra kerülő Lánchídtól a siklóval is fel-, vagy lejuthatunk. Erre a drótkötéllel mozgatott közlekedési alkalmatosságra nem jók a bérletek. Igénybevételük esetén a pénztáraknál kell megvásárolnunk a jegyünket. A menetidő pár perc csupán. A Sikló megépítésének ötlete szintén a Széchenyi családhoz kötődik. 1870-től, gőzüzemű meghajtással állt szolgálatba. Hatalmas népszerűségnek örvendett. A második világháborúban teljesen elpusztult. E sorok írójának alkalma volt az 1980-as évek első felében több riportot forgatni a felújításáról. A Sándor-palota 1803-tól három évig épült. A névadó család lakhelyének szánták. 1881-től lett kormányrezidencia, ugyanis az állam vásárlással jutott a tulajdonjogához. 1945-ig dolgozott itt a magyar miniszterelnök. Több alkalommal tartották itt a kormányüléseket is. A második világháború során az épület súlyosan rongálódott. Helyreállításával 2002-ben készültek el. A következő évtől ez a köztársasági elnökök mindenkori rezidenciája. Az államfő itt fogadja vendégeit. Ha jó az idő, a Duna feletti erkélyen készülnek el a hivatalos fényképek is. A Sándor-palota és a Sikló végállomásától két sétaúton lehet belépni a Királyi Palota területére. A gépkocsi behajtóval rendelkező, a budai hegyekre néző oldalt nagy méretű, díszes kovácsoltvas kapu őrzi. Ennek vonalát átlépve évszázadokat utazunk vissza a magyar történelemben. Az itt elsőnek épült gótikus királyi palotát elődeink az 1300-as évektől kezdték építeni. A török megszállást követően kezdődött a romokon és épület maradványokon az újjáépítés. Ennek fontos évszáma: 1715. A mai formáját az 1960-as években kapta. Ezen az úton a Hunyadi udvarra érünk elsőként. A világháborús pusztítások következtében nyílt lehetőség a középkori palota maradványainak régészeti feltárására. A leletek többsége Mátyás király XV. századi uralkodásáról, a királyi székhely aranykoráról tudósítja a ma emberét. Ezen leletek a Budapesti Történelmi Múzeum termeiben láthatók. Lipótújvári Stróbl Alajos (1856-1926) kapott megbízást a Mátyás-kút megalkotására. A Hunyadi udvarról az Oroszlános udvarba egy gazdagon díszített kapunk áthaladva juthatunk. Ezzel átellenben van a már említett Budapesti Történelmi Múzeum főbejárata.