Baranya vármegye

Pécs Baranya vármegye székhelye. Ebben a pár perces rövid videóban felvillantjuk a város legfontosabb látnivalót. Téve ezt úgy, hogy tervezzük e település részletes feltérképezését. Hiszen Pécs Európa Kulturális Fővárosaként számos olyan fejlesztést hajtott végre, melyek kiérdemlik a látogatók figyelmét. Felvételeink egy napsütötte őszi napon készültek. Bejártuk a Belváros hangulatos utcáit. Megálltunk a Széchenyi téren, melyet a Városháza és Gázi Kaszim pasa dzsámija fog közre. Egyik szegletében ott csobog a Zsolnai-kút, mely Pécs legfontosabb manufaktúrájára hívja fel a figyelmet. Közelében áll a Pécsi Nemzeti Színház. Megnéztük a Székesegyházat, majd felkapaszkodtunk a Havi-hegyre, hogy gyönyörködjünk a panorámában.

A Zsolnay Kulturális Negyed Pécs ékkövévé nőtte ki magát, egy új, különleges, Európában is szinte példa nélküli kulturális és művészeti bázissá válva. Összesen 15 védett műemléképület és 88 köztéri Zsolnay-szobor díszíti a festői parkokat, sétányokat. A Zsolnay Család- és Gyártörténeti Kiállítás bemutatja  a műremekekben gazdag örökséget. A Látványmanufaktúra ízelítőt ad a működő gyár mindennapjaiból. 2009-ben Dr. Gyugyi László közel 700 egyedi darabot tartalmazó magángyűjteménye visszakerült egykori szülőhelyére, Pécsre. A 700 kerámiatárgyból álló Zsolnay-gyűjteménye páratlan értéket képvisel. Darabjai a gyár 40 évét átölelő (1870–1910) időszakának termékei, amelyek három nagy korszakra oszthatók: a historizmus, a millennium és a szecesszió periódusaira. A videónkban bemutatottakon kívül még sok látványosság várja az érdeklődő látogatókat.

Pécsett, a Tettyén található arborétum Pintér János (1879-1933) nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta nevét. A kert bejáratának közelében áll a 19. század végén épült Pintér-villa. Jelenleg a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság központja működik falai között. Az arborétum két részből áll. Alsó része a gyűjteményes kert. A látogatók kanyargós utakon, lépcsőkön haladva csodálhatják meg a fás- és lágyszárú növényeket, a két kis tavat, valamint a Villányi alkotótelepen készült szobrászművészeti alkotásokat. Aki ismeri a kortárs szobrászokat, örömmel fedezi fel például a pécsi illetőségű Palotás József és Kutas László alkotásait A felső kertrész a jellegzetes mecseki karsztbokorerdő látványát kínálja a vendégeknek. A hegyoldalon több kilátópont is található, ahonnan a Tettye és a környező területek látványa tárul a látogatók elé. 

A Tettyei Mésztufa-barlang különleges természeti és kultúrtörténeti bemutatóhely. A mintegy tízezer éves, laza szerkezetű, vastag mésztufában kialakult járatrendszert helyenként mesterségesen kibővítették, további folyosókat vájtak ki a hegy belsejében, kisebbfajta labirintusrendszert létrehozva. A barlang kiállítása egy időutazásra hívja a látogatókat. Látványos installációk mutatják be a barlang természeti adottságait. A látogatók helytörténeti ismereteket szerezhetnek, megtudhatják, hogy milyen fontos szerepe volt víznek a barlang kialakulásában. Az időutazás végén levetített filmmel a közelmúltba, majd a jelenbe érünk. Felvázoljuk a lehetséges jövőt, melynek fontos eleme a környezettudatosság. A barlang bejárata a Pintér-kert Arborétum alatt található. Így a két látnivaló megtekintése könnyen összekapcsolható. Nem beszélve a Tettye bebarangolásáról.

A Villányi hegység hazánk egyik legdélebbi vonulatú dombvidéke. Autóval pár óra alatt könnyen körbeutazhatjuk, persze, ha nem időzünk hosszabban egy-egy turisztikai látványosságnál. Villány szőlő és bortermeléséről világhírű.  Szép ültetvényeit a déli lankákon művelik. Fontos, látogatható pincéiről, védett pincesorairól  híres települések: Villány, Palkonya és Villánykövesd. A térség központja Siklós, itt meglátogatható a Dzsámi és a Vár. Erről külön videóban számolunk be az érdeklődőknek. Programunkba két fontos templom meglátogatása fért be. Az egyik Túronyban épített református, a másik Máriagyüdön a Ferences kegytemplom, mely fontos búcsújáró hely is egyben. A hegységtől délre több értékes vizű gyógyfürdő látogatható. 

Siklós neve a Váráról lett igen ismert. Főleg azért is, mert a Magyar Televízió itt forgatta első népszerű sorozatát, a Tenkes kapitányát. Ennek fotós emlékeit egy külön kiállítóhelyen idézik. Az építményről egy 1294-ben kelt okirat tesz említést. Ekkor a Siklós család volt itt az úr. Aki sétát tesz ezen komor hangulatú falak között, az karnyújtásnyira találkozhat az itt lepergett évszázadok emlékeivel. A bejárattól jobbra nyílik a börtön és kínzókamra. A Várkápolna már sokkal derűsebb életérzést közvetít. Az földszinten és az emeleten számtalan egykori helyiségben látványos kiállítási tárgyak, installációk teszik igazán élményszerűvé ezt a látogatást. Aki ezen a vidéken jár, szakítson időt e feledhetetlen programra. Megéri találkozni történelmükkel.

A denevérek több ezer éve foglalkoztatják az emberek fantáziáját. A sarkvidékek kivételével mindenütt élnek denevérek. Mintegy 1000 fajuk ismert, ebből Európában 38 fordul elő rendszeresen. Hazánkban 28 faj él, melyek mindegyike védett. A látogatók egy kalandos séta közben – háztetők fölött, udvarban, műhelyben járva – gyűjthetnek sok esetben meghökkentő ismereteket a denevérekről. Látványos, interaktív, gondolkodásra késztető installációk mutatják be többek között az ember és a denevér testfelépítése közötti hasonlóságot, a repülő emlősök táplálkozását és élőhelyeit, a világon elforduló denevérfajok jellemzőit. Nem kevésbé titokzatos a denevérek tájékozódása, erről is sok érdekességet árul el a kiállítás. Abaliget egyébként a múzeum és a barlang szomszédságában fekvő taváról is híres. Nyári hónapokban csónakázó- és fürdőhely.

A Mecsek egyik legismertebb és legnépszerűbb természeti látnivalója az Abaligeti-barlang. A barlang az emberi szem számára láthatatlanul, ma is folyamatosan változik. Erről a járat teljes hosszában folyó patak gondoskodik. A barlang jelentős denevérpihenő, a téli időszakban denevérek százai figyelhetők meg. A barlang 466 méter hosszú, kiépített főága gyalogosan, utcai ruhában kényelmesen végigjárható. Különleges formájú képződményei közül több nevet is kapott, így látható itt többek között a Pisai ferdetorony, a Flórián-kút, a Kálvária, az Elefántfej, a Karthágó romjai, vagy a Niagara-vízesés. A barlang átlagosan 12 °C fokos hőmérsékletű. Vezetéssel látogatható, melyek óránként indulnak. A barlang és a denevérmúzeum egymáshoz közeli helyek. Így, ezt tapasztaltuk, a látogatók összekapcsolják ezek felkeresését.

Orfű település tórendszeréről híres. Az itt feltörő Vízfő-forrás lényegében karsztvizével táplálja a mesterségesen kialakított tavakat.  Miután az első tó Pécstől mindössze 18 kilométerre található, van aki a megyeszékhely fürdőhelyének is nevezi. Az innen található második tó körül épült ki az igazi turisztikai infrastruktúra. A kanyargó, a partvonalat követő sétány futók, kerékpározók, alkalmi testépítők  paradicsoma. A gazdag halállományra utal a sok horgász-stég, bevetésre váró horgász ladik. A vízfelület  mérete megfelelő a  komolyabb vízi sportok űzéséhez. Ezért az érdeklődőket jól felszerelt kölcsönző is várja. Ha feltámad a szél, a tavat kisebb vitorlások surfozók veszik birtokba. A közeli megyeszékhely, a Mecsek és a rövid autózással elérhető Abaliget sok - sok további programot kínál az itt üdülőknek.

Az Ormánság természeti értékeit és az itt élő lakosság évszázados néprajzi, gazdálkodási hagyományait ismerhetik meg a Szaporcán működő látogatóközpont vendégei. A látogatóközpont főépületében a térség természeti és kultúrtörténeti értékeit, felvonultató kiállítás tekinthető meg. A területre egykor jellemző gazdálkodási formákat és régi magyar háziállatokat a Hagyományos gazdálkodás tanösvény mutatja be. Az Ős-Dráva tanösvény arra mutat példát, hogy miként lehetséges az egykori, ártéri gazdálkodás jelenleg is használható elemeire alapozva a helyi társadalom életét harmóniába hozni az ormánsági tájjal. A Dráva élővilága tanösvény a terület változatos és különleges élővilágába engedi bepillantani az érdeklődőket. Az Ős-Dráva Látogatóközpont szomszédságában található a Nemzeti Park nívós szálláshelye. 

A dunai ártér határában, Mohácstól délre fekvő Kölked mindig biztos fészkelő és táplálkozó helye volt a fehér gólyáknak. Itt található az országban egyedülálló Fehér Gólya Múzeum. A tematikus kiállításon élményt adó tárlatvezetés keretében ismerkedhetünk meg a fehér gólyák táplálkozásával, fészkelési szokásaival, vonulásukkal. Kitekintést kapunk a gólyák családjának valamennyi tagjáról, melyek közül hazánkban csak két faj él. A gólya irodalmi, néprajzi vonatkozásai is megtalálhatók itt. Költési időszakban a környező villanyoszlopokon élőben is megtekinthető a gyönyörű madár. A Fehér Gólya Múzeum programjai, kézműves foglalkozásai élményszerűen, interaktívan segítik a természeti értékek megismerését. Forgatásunk augusztus elejére esett. A szakemberek tájékoztatása szerint ez az az időpont amikor a  gólyák készülnek hosszú vándor utukra.

A halász ember, akárcsak a vadász, a zsákmány és annak élőhelyi adottságaihoz alakította a fogási technikát. Az itt látható halászati eszközök közös pontja a háló puha anyaga és lebegő magatartása, amibe a hal könnyen belegabalyodik. A Boki-Duna évszázadokkal ezelőtt a Duna egy túlfejlődött kanyarulata volt, mely lefűződött és ma holtágként él tovább. Mivel a Dunából csak közvetett úton és ritkán kap vizet, így a feltöltődése lassan halad előre. A víz közelében található halászati bemutatóhelyen 500 évet ugrunk vissza a múltba, és egy ősi vízi világba pillanthatunk be. Megismerhetjük elődeink furfangos halfogó eszközeit, valamint bepillantást kaphatunk a zsákmány tartósításának módszereibe is. A Boki-Duna és az általunk felfedezett ágai sok-sok honfitársunk egy ismeretlen terület. Aki a horvát határ közelében jár, érdemes beiktatni e táj felfedezését.

Nemzetünk sorsfordító eseménye az 1526-ban lezajlott mohácsi csata. Az ütközet hőseinek állít emléket a Mohácsi Nemzeti Emlékhely. A szimbólumokkal teli sírkertben tett séta minden korosztályt megérint, a tömegsírok közötti barangolás lehetőséget teremt a múlt eseményeinek értékelésére. A tömegsírok között II. Lajos király, Szulejmán szultán, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya, és sok-sok névtelen vitéz fából kifaragott szobrait, valamint fegyvereket, lovakat megidéző sírjelek sokaságát láthatjuk. A kiállító- és kilátóépületben a korabeli fegyverek ugyanúgy megtalálhatóak, mint a digitális terepasztal. A létesítmény rendszeresen ad otthont különböző rendezvényeknek, melyek a csatát és történelmi korszakát idézik meg. Aki Mohácson jár, érdemes venni a fáradságot, hogy a néhány kilométert megtegyük.

Központ: Pécs

Pintér-kert Arborétum, 

Tettyei Mésztufa Barlang, 

Denevér Múzeum Orfű, 

Abaligeti Barlang, 

Drávakapu Bemutatóközpont Barcs-Drávaszentes, 

Ős-Dráva Látogatóközpont  Szaproncán  (pótoljuk)

Szoborpark Villánykövesden, 

Fehér gólya Múzeum Kölkeden, 

Halászati bemutató a Boki-Dunánál, 

Mohácsi Nemzeti Emlékpark

Somogy és Baranya vármegyékben