Dunakanyar

A földrajztudósok a Duna forrása és a Fekete-tengeri deltavidék között a folyó  három érdemleges hegyek közötti áttöréséről tesznek említés.  A magyar szakasztól felfelé ez az Ausztriában megcsodálható Wachau, valamint hazánktól  délre a Vaskapu. A magyar Duna-kanyar idegenforgalmi szempontból Esztergomtól Szentendréig tart.  Elsőnek mi is ezen települések, általunk fontosnak vélt látnivalóinak bemutatására törekszünk.  Visegrád és Budapest északi határa között a folyót a Szentendrei sziget osztja ketté. A jobb partján folyik kis - , a bal partján a nagy Duna. A szervezett utakat az előbbi mentén szervezik, de mi elkalauzoljuk nézőinket a másik oldal szép és fontos városába, Vácra is. 

Esztergom a Duna áttörési szakasza előtti település hajdanán hazánk fővárosa volt. Szép elhelyezkedése, Magyarország legnagyobb temploma a Bazilika,  műemléki épületei, a szépen rekonstruált Királyi Vár és a hihetetlenül szép, középkori táblaképeket és faszobrokat felvonultató Keresztény Múzeum a várost egy fontos idegenforgalmi célponttá teszi. A városi lakónegyednek helyet adó  dombok lábánál a Duna egy szép kis szigetet alkot, mely a polgárok és idegenek kedvelt pihenőparkja. A feltörő források táplálják a látványos gyógyfürdőt. A kétezres évek elején újra  épített híd jóvoltából ismét van a szemközti szlovák várossal  Párkánnyal  közvetlen összeköttetés, ahová egy jó sörért és a a túloldalról  megcsodálható szép városi panorámáért érdemes átsétálni.

Esztergomban, a Várhegyen álló egyházi épületet a köznyelvben Bazilikaként említik. Hivatalos neve Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház. Történetét több mint ezer évvel ezelőtt kezdték írni. A 970-es években Géza fejedelem építette az előbb már megismert palotát. Ő rendelte el ennek szomszédságában a templom építését. 1000 karácsonyán ebben koronázták meg államalapító királyunkat, Istvánt. Erre az alkalomra II. Szilveszter pápa küldte el a máig is nagy becsben megőrzött koronát. Második felszentelésére 1453-ban került sor.  A régi épületből a fennmaradt  Bakócz-kápolna  látogatható. A Főszékesegyházi Kincstár számos értékes tárgya közül is kiemelkedik a gótikus kézművesség remeke a  Suki-kehely.

Az esztergomi  Bazilika szomszédságában a Vár-hegy kiugró szikla csúcsára épült az Árpád-kori királyi palota.  Géza fejedelem 971-től uralkodott, maga számára nézte ki székhelyének  a Duna menti települést.  Első királyunk a későbbi Szt. István is itt született, és itt keresztelték és koronázták meg. Az első érseki székelynek is ezt választották az egyház  vezetői. A  várat a törökök 1543-ban elfoglalták. A 18. századig falai a sorozatos   ütközetek következtében összedőltek. Nyomára csak a huszadik század harmincas éveiben bukkantak. Az ásatások és az épületek rekonstrukciója a közelmúltban fejeződött be. Ma a Királyi Vár termei vezetővel kísért csoportokkal látogathatók. A korunk látogatójának itt a hely szelleme mesél az elmúlt évezredről.

Az esztergomi Vízivárosban áll a Prímási Palota. 1972-től már ebben a megújult térben mutatja be a Keresztény Múzeum a legféltettebb kincseit. Aki kedveli az itáliai középkor művészetét, azon belül is érdeklődik trecento és quattrocento korának festészete iránt, nos az ne habozzon, hogy eljöjjön ide. A 15-16. századi táblaképek és faszobrok gyűjteménye a magyar művészettörténet azon kevés darabjai,  melyek átvészelték a viharos évszázadokat.  A legjelentősebb magyar táblaképek, szárnyas oltárok, faszobrok remekművei közül is felhívnám a figyelmet az első teremben látható Kolozsvári Tamás Kálvária - oltárára, a középen álló garamszentbenedeki Úrkoporsóra és következő teremben a szenzációs  MS Mester Passióképeire. 

A Duna mentén túrázva, a középső és fontos  megálló Visegrád. Ez az a hely, mely nevét kölcsönzi a Visegrádi Négyekre elkeresztelt, a környező országokat tömörítő politikai formációnak. Kiváló termálvizére szép szálloda épült, az első "fecskét" több hasonló követte. Tehát e kis és nagyon hangulatos település fontos üdülőhely is. A legtöbb turista a Visegrádi Palota, és a hozzá tartozó Alsóvárért  és a 328 méter hegycsúcsán  álló Fellegvárért zarándokol el ide. A két utóbbival külön anyagunk is foglalkozik. Személyes érintettségem, hogy e településen töltötte nyarait és itt dolgozott Hegedűs Géza, a legjelentősebb történelmi regények és rádiójátékok írója. Egykori főiskolai professzorom. Őt is e történelmi levegő csábította ide.

A Visegrádi Palota romjaiban maradt ránk, az utókorra. A látogató azonnal látja, hogy  az öt szinten újjáépített épületet öt szinten alakították ki elődeink. Az építkezések javát Mátyás király idejében, a XV. században végezték. Amire legjobban emlékszünk az a Díszudvar. A rekonstruált szökőkút eredetei darabjai a Lapidáriumban csodálhatók meg. A díszudvart kerengő határolja, melynek nagyobb egysége eredeti épületrész. Több terem berendezése érzékletesen mutatja, milyen is lehetett itt évszázadokkal ezelőtt az élet. Ha felérünk a legfelső szintre, ott nézhetjük meg az Oroszlános kút rekonstrukcióját, melyet 1473-ban alkottak. A vörös márványból készült műremeket Mátyás király tartományainak címerei és az azokat vigyázó oroszlánok láthatók.

A Visegrádi Fellegvár  építése IV. Béla királyunk idejében kezdődött, és több utódja, köztük Mátyás is foglalatoskodott ezzel. Visegrád Mátyás király haláláig kiváltságot élvező, fényűző életet élő  település volt. Ám a legendás király halálát követően  csak a  Rómából ajándékként kapott szentkoronát őrizték itt. A Fellegvár megszenvedte a törökök több ostromát is, kiknek kétszer is sikerült elfoglalni a stratégiailag fontos erődítményt. Később,   1702-ben Lipót adta ki a tornyok felrobbantására, falai  lerombolására szóló parancsot.  Az újjáépítésének kezdete a huszadik század éveire esett, azóta egyre szépül a Dunakanyar ezen emblematikus látnivalója. A viharos évszázadok felidézése mellett, a látogató e pontról élvezheti az egyik legszebb panorámát.

Egy kisváros nagyon közel Budapesthez. Szentendre a kilencszázhúszas évekig egyike volt a Duna mellett felcseperedett, álmos településnek.   A festők palettájára kívánkozó vízparti táj, a benne tükröződő városkép illetve a tekintetet megragadó épületek nyilvánvalóan nem tudatosan születtek meg ilyennek. A pallérok, ácsok és kőművesek nem gondoltak arra, hogy kezük nyomán  múzsa születik.  Múzsája mindazon festőknek kiket ide vonzott a  zeg – zugos utcácskák látványa és a Duna part egyedülálló hangulata. Az itt született vagy ide érkező festők felfedezték maguknak a városka bájos látványát, romantikus utcácskái, épületeit. Az első felfedezőket újabbak, majd még újabbak követték. Ma a "Festők városa", kihagyhatatlan turisztikai látványosság.

A Szentendre, hivatalos nevén Szabadtéri Néprajzi Múzeum területén az első munkálatokat 1966-ban kezdték meg. A látványos fejlődése folyamatos, minden pillanatban új és még újabb ide telepített épületekkel, azok hűen megőrzött berendezési és  használati tárgyaival, lepik meg a látogatókat. A következetesen végrehajtott  koncepció szerint,  hazánk tájegységei szerint csoportosításban láthatók itt az ide nagy erőfeszítéssel lebontott, majd itt szakszerűen újjáépített épületek együttese. A szakemberek mindent elkövetnek annak érdekében, hogy főleg ünnepnapokon élettel töltsék meg a falusi portákat, bemutatva a hajdani vidéki élet, lassan feledésbe merülő házkörüli tevékenységeit. Aki eljön a Skanzenbe, az időutazást tehet a magyar vidéken.

Vác a Duna bal partjának a fővárosa. Fontosságára jellemző, hogy 1846-ban ide vezetett az ország első vasútvonala. De a reformkorban megindult gőzhajóknak is fontos kikötője volt ez a település. A szemközti Szentendrei-szigetről forgalmas komppal is el lehet jutni a városba. A már magát messziről mutató Székesegyháza késő barokk stílusban épült, 1777-ben szentelték fel. Vác fontos barokk városaink egyike. A nemrég felújított Március 15-e téren  áll a Városháza, mely szintén e korszak építészetének egyik remeke. Sétánk során számtalan szép templom, múzeum megtekintésével gazdagíthatjuk a programunkat. A Duna-partján várja a látogatókat több hírességről elnevezett sétányt hangulatos házsora, és a meleg vizű uszoda és strand. 

Szobról két átszállással, keskeny nyomtávú erdei kisvasúttal utazhatunk a Börzsöny egyik bájos településére, Nagybörzsönybe. A látványos és vadregényes út, új középső, hét kilométeres szakaszával sikerült a szakembereknek, a már régebb óta működő, két útvonalat összekötni. Ezek a Szob - Márianosztra, Nagyírtáspuszta - Nagybörzsöny szakaszok. A harmadik szakasz  érdekessége, hogy  a  nehezebb  terepen a mozdony tolató manőverrel halad tovább. A teljes leküzdendő távolság 21 kilométer, ami több órás utazást jelent. A szerelvények általában hétvégenként közlekednek. A végállomás Nagybörzsöny, ahol a kisvasút érkezéséhez igazítottan kemencében sütött finomságok várják a megéhezett vándorokat.

Szobról két átszállással, keskeny nyomtávú erdei kisvasúttal utazhatunk a Börzsöny egyik bájos településére, Nagybörzsönybe. A látványos és vadregényes út, új középső, hét kilométeres szakaszával sikerült a szakembereknek, a már régebb óta működő, két útvonalat összekötni. Ezek a Szob - Márianosztra, Nagyírtáspuszta - Nagybörzsöny szakaszok. A harmadik szakasz  érdekessége, hogy  a  nehezebb  terepen a mozdony tolató manőverrel halad tovább. A teljes leküzdendő távolság 21 kilométer, ami több órás utazást jelent. A szerelvények általában hétvégenként közlekednek. A végállomás Nagybörzsöny, ahol a kisvasút érkezéséhez igazítottan kemencében sütött finomságok várják a megéhezett vándorokat.

A Mahart PassNave Budapestről induló kiránduló hajói a Dunakanyar több pontjára szállítják az utasokat. Kirándulásunk tervezésekor informálódjunk a menetrendről, a viteldíjakról. A leghosszabb viszonylat végállomása Esztergom. A Duna folyásával szemben haladva, fölfelé az út öt órát tart, visszafelé ez három és fél órásra rövidül. Egy ilyen kirándulás összegzés, mely során felidézhetjük e fantasztikus táj kalandokban bővelkedő történelmét, különleges szögből csodálhatjuk meg városkáit, megmaradt műemlékeit. A nyári időszakban, amikor a mi felvételeink is készültek, karnyújtásnyira tőlünk zajlik a vízi élet. A hajónk esti érkezése előtt megcsodálhatjuk a naplementét, a fantasztikus esti panorámát, a vízparti tábortüzek misztikus fényeit. 

A százezer titkot rejtő Pilis, karnyújtásnyira a fővárostól. Ide felfedezettünk a Búbánat-völgy, közel Esztergomhoz. Igazi kirándulási célállomás. Hosszú évek múltán viszont sajnálattal tapasztaltuk, hogy az egykoron romantikus sétákra csábító Holdvirág-árkot átszabta egy hatalmas vihar. Így aztán felautóztunk a Dobogókőre, ami hétvégenként bravúrosan állja a kirándulók rohamát. Szép a kilátás a Dunakanyarra, változatos a gasztronómiai kínálata is. Útban Pomázról Dobókőre csábít megállásra a Kétbükkfa-nyereg, ahonnan egy kb. négy kilométeres, zömében aszfaltozott úton kapaszkodhatunk fel a Boldog Özséb-kilátóhoz, mely az egykoron rakéta silók miatt elzárt területen épült, hogy mellvédjéről fantasztikus látványt nyújtson azoknak, akik megérdemlik.