További érdekességek

További fotók

Ezen az oldalon a vasútvonalhoz kapcsolódó további fényképek, illetve egyéb vasúti témájú fotók találhatók.

A vasútvonal emlékei Péterffy Gergely Picasa webalbumából:

A vasút építésénél említett fontosabb személyek portréja

Véghely Dezső (forrás: http://www.balatonalmadi.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=910&Itemid=509&lang=hu)

Az Almádiból Veszprémbe vezető régi út

Az alábbi képen a Malom-völgyben haladó Veszprémbe vezető régi út látható.

(forrás: http://www.balatonalmadi.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=910&Itemid=509&lang=hu)

A völgy lejtése kevésbé egyenletes, mint a Vödör-völgyé, a Szentkirályszabadja felé eső részen hirtelen és meredeken lejt, ezért vasútépítésre kevésbé volt alkalmas, jóllehet mind Almádi, mind Vörösberény (és talán Szentkirályszabadja is) jobban járt volna egy itt keresztülhaladó nyomvonallal. Ugyanemiatt egyébként magát a közutat is áthelyezték innen 1882-ben. Ekkor létesült a Megye-hegyen át vezető közút, amely 7217-es számú útként ma is létezik, közvetlen közúti kapcsolatot teremtve Veszprém és Almádi közt.

(forrás: http://www.balatonalmadi.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=910&Itemid=509&lang=hu)

A vasút megszűnésénél nem említett fontosabb személyek portréja

Kossa István, közlekedés- és postaügyi miniszter 1957 és 1963 között. Amióta Magyarországon létezik vasút az ő hivatali ideje alatt került sor először (1959-ben) vasúti forgalom intézményes megszüntetésére. (forrás: http://wiki.strandkonyvtar.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:KOSSA_Istv%C3%A1n.jpg)

Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter 1963-tól egészen 1974-ben bekövetkezett haláláig. Neve szinte eggyé vált az 1968-as közlekedéspolitikai koncepcióval és az ahhoz kapcsolódó vonalbezárásokkal, amelynek nyomán 1968-82 közt 634 km normál nyomtávolságú és 360 km keskeny nyomközű vasútvonalat számoltak fel szerte az országban. (forrás: http://www.kosanyo.hu/html_doc/nagykieg.htm)

Pap János veszprém megyei első titkár 1957-61 és 1965-85 között. A város és a megye "kirívóan despotikus stílusban irányító" vezetője, "nem egyszerűen egy volt a 19 megyei első titkár közül, annál lényegesen nagyobb informális befolyással rendelkezett". Mindebben valószínűleg szerepet játszott az a tény, hogy mielőtt 65-ben visszatért volna a megyei pártbizottság élére, belügyminiszteri és miniszterelnök-helyettesi pozíciót is betöltött. (forrás: http://zaol.hu/hirek/keszthely-visszacsatolasa-zala-megye-ezer-eve-xxv-1453205)

Régen és most

Veszprém, Partizán út

2010. ... már (rég) nincs vasút.

(forrás: http://www.ittvoltam.hu/ittvoltam.aspx?id=9e30f3a0-bac6-41b9-a633-b49230c67ede)

Almádi látképe az öreghegyi állomásról

Az angolkisasszonyok üdülőjének kapuja (a mai Ferenczy Károly utca felső része) előtt a veszprémi vonal sínjei húzódnak

(forrás: "Polniczky József: Káptalanfüred évtizedei képekben 1930-2000")

A Ferenczy Károly utca jelenlegi képe a Vécsey Károly utca torkolatánál. A régi kapu jobb oldali vöröskő oszlopa ma is áll (pirossal bekarikázva)

(forrás: https://www.google.hu/maps/@47.0169117,18.0050641,3a,75y,194.92h,95.68t/data=!3m6!1e1!3m4!1spVOV4QV4wAeigfquKwr9-A!2e0!7i13312!8i6656)

A vasútvonal emlékművének kialakítása Almádiban

Az egykori felső kőbányába vezető meredek lejtésű út (ma Budai Nagy Antal utca) áthidalására egy vöröskő hidat építettek a vasút számára az eredeti építési munkálatok során, 1907-1908 folyamán. Amikor a vasutat megszüntették és felszedték, ezt a hidat meghagyták -ellentétben a káptalanfüredi híddal, amely a 71. sz. főutat hidalta át. Utóbbi elbontásának oka nem az volt, hogy útban lett volna a közút bővítésének (mint ahogyan ez a veszprémi partizán úti felüljáró esetében volt), hiszen a 71-es azóta is ugyanúgy két sávos ezen a szakaszon; hanem az, hogy vasbetonból készült, és ha úgy hagyják, karbantartás hiányában pár évtizeden belül -az állagromlás következtében- a lehulló betondarabok veszélyeztették volna a közúti közlekedést. Ezzel szemben a vasútvonal vöröskőből készült műtárgyai sokkal időtállóbb szerkezetnek bizonyultak: a precízen kifaragott köveket nem habarccsal illesztették össze, hanem a réseket oltatlan meszet tartalmazó száraz keverékkel töltötték ki és a végén vízzel belocsolták, ennek eredményeképp pedig sziklaszilárd és igen szívós építmények jöttek létre. Ilyen vöröskő műtárgy még a fent említetten kívül a Vödör-völgy alsó végén levő híd és a remetevölgyi támfal.

A vöröskő híd a felújítás előtt. A rajta látható bontásnyomokból arra lehet következtetni, hogy a vasút felszedésekor a híd bontásának is nekikezdtek -csákánnyal vagy légkalapáccsal-, de túlságosan ellenállónak bizonyult, annyira meg nem volt fontos az eltüntetése, hogy felrobbantsák, ahogyan a káptalani híddal tették. Ezért aztán így maradt.

(forrás: http://www.helyismeret.hu/index.php?title=Veszpr%C3%A9m-Balatonalm%C3%A1di-Als%C3%B3%C3%B6rs_vas%C3%BAt_ipari_eml%C3%A9kei_Balatonalm%C3%A1diban)

A hidat 1992-ben restaurálták.

(forrás: http://www.helyismeret.hu/index.php?title=Veszpr%C3%A9m-Balatonalm%C3%A1di-Als%C3%B3%C3%B6rs_vas%C3%BAt_ipari_eml%C3%A9kei_Balatonalm%C3%A1diban)

A ma is látható 375-ös típusú gőzmozdonyt 1994-ben helyezték el rajta, és kis ünnepség keretében felavatták a valaha létező közkedvelt vasútvonal emlékműveként.

(forrás: http://www.helyismeret.hu/index.php?title=Veszpr%C3%A9m-Balatonalm%C3%A1di-Als%C3%B3%C3%B6rs_vas%C3%BAt_ipari_eml%C3%A9kei_Balatonalm%C3%A1diban)

A 375-ös típusú gőzmozdonyról

Alább két kép látható 375-ös gőzmozdony vontatta menetrend szerinti személyvonatról olyan személykocsikkal, amilyenekkel még ma is lehet találkozni néhány vonalon. Bár a képek nem a Veszprém-Alsóörs vonalon készültek, akár ott is készülhettek volna. Ezt a mozdonytípust 1907-től kezdve gyártották és végigkísérte a vonal életét a kezdetektől a bezárásig, sőt még az után is: a megszüntetett vasútvonal emlékére is egy ilyen mozdony áll az almádi Öreghegyen. Kategóriájában a legsikeresebb hazai gyártású típus volt.

Az (a) kép 1979-ben készült Diósjenőn, a (b) kép pedig 1984-ben Mádon. Tudomásom szerint a MÁV pont ez utóbbi évben, 1984-ben szüntette meg a gőzvontatás alkalmazását a személyszállításban. (Tehervonatok élén viszont továbbra is, egészen 1987-ig lehetett még gőzössel találkozni.)

(b)(forrás: http://www.flickr.com/photos/42309484@N03/5786606304/in/photostream/)

További érdekesség a típusról, hogy az utolsó olyan gőzmozdony, amelyet a MÁV újonnan gyártott állapotban szerzett be, szintén egy 375-ös volt. Mindez 1959-ben történt.

Az almádi vasútállomás egykori szoborgőzöse

Korábban Almádinak volt egy másik szoborgőzöse is, egy 275-ös gőzmozdony, amely a vasútállomáson volt kiállítva a csonkavágányon néhány régi személykocsival együtt: (forrás: http://www.lococlub.hu/Kep.php?sor=275&mr=G)

A mozdony és a kocsik már jóideje eltűntek az állomásról. Nemrég fedeztem fel egy fórumbejegyzést, amely szerint a mozdony Ceglédre került egy magángyűjteménybe:

Sajnálom, hogy Almádiban nem volt pénz a mozdony felújítására és hely (igény?) a további kiállítására. Annak viszont örülök, hogy a mozdony megvan -még ha nem is szép állapotban-, és nem egy ócskavas telepen végezte.

Almádi elfeledett vasúti megállója

Valaha Almádinak a jelenleg is üzemelő vasútállomás (korábban Balatonalmádi-fürdő) és a veszprémi vonalon fekvő két megálló mellett volt egy negyedik vasúti megállója is, Budatava (később Vörösberény-Budatava) néven a 29-es vonalon, a Budatava strand előtti vasúti átjárónál.