Jane
Igazi Baltimore-i szőke szépség, Archimedes O Porter professzor lánya. Tizenkilenc éves körül lehet, amikor Afrikára vetődnek és megismeri Tarzant. A férfi akkor még vadember, mégis lenyűgöző hatással van rá erejével és előzékenységével. Amikor Tarzan követi Amerikába, nemet mond neki, azonban később sok viszontagságos esemény után, amikor Tarzan Oparból megmenti mégis igent mond. Londonban telepednek le. Később, amikor elrabolják kisfiúkat, újra Afrikába kerül, és nehéz körülmények közt kerülnek újra haza. Ahogy fiúk nő, aggódik, hogy benne is feltámad a dzsungel iránti vágy ezért nem engedi vadállatok közelébe, és apja múltját sem ismerheti meg. Majd rá kell ébrednie, hogy ezt nem kerülheti el. Amikor fiúknak nyoma veszik, Afrikai birtokukra költöznek, ahol évek múlva megismeri Meriemet aki csak Kedvesemnek szólítja.
Az első világháborúban elrabolják és a helyszínen hagyott megtévesztő jelekből Tarzan azt hiszi, hogy meghalt. Valójában egy idegen vidékre hurcolja magával Obergatz hadnagy, messze délre, ahol más népek fogságába kerül, s ahonnét Tarzannal és Korakkal tér vissza. Utoljára a Tarzan és a hangyaemberek c. történetben szerepel, majd csak hosszú idő után a Tarzan és az örök élet c. történetben bukkan fel újra.
9 könyvben szerepel:
Tarzan a majomember
Tarzan visszatér
Tarzan a fenevadak élén
Tarzan fia
Tarzan és a gyémántok
Tarzan a rettenetes
Tarzan és az aranyszőrű oroszlán
Tarzan és a hangyaemberek
Tarzan és az örök élet
D’Arnot
Francia hadnagy, egy tengeri cirkálóval érkezik Afrika partjaira, ahol egy küldetésben kannibálok fogják el, és Tarzan menti meg. A dzsungelben ápolja és így életben marad, sőt meggyógyul. Életre szóló barátságot kötnek, megtanítja a majomembert beszélni, először franciául és a civilizáció szabályaira is. Utána elindulnak a települések felé és segít elintézni, hogy a majomember elutazzon Jane-hez. Amikor Tarzan visszatér Amerikából nála lakik, mielőtt egy ügy folytán távoznia kell. Később, amikor a fiát elrabolják éppen ismét nála tartózkodik. Utána D’Arnot eltűnik a szereplők közül, csak sokkal később a Tarzan és a tiltott város c. történetben tűnik fel újra ahol megismeri a fiatal Helent, és belészeret. Kalandjuk során sikerül meghódítania a nőt.
4 könyvben szerepel:
Tarzan a majomember
Tarzan visszatér
Tarzan a fenevadak élén
Tarzan és a tiltott város
Korak
Tarzan fiáról első ízben akkor hallhatunk amikor Rokov elraboltatja. Mivel itt még kisded, igazi szerepről nem beszélhetünk. Később ahogy nőni kezd, egyre izmosabb és óriási érdeklődést mutat az állatok iránt. Ez az érdeklődése akkor éri el a csúcspontját amikor találkozik Akuttal a nagy emberszabású majommal, akit bárokban mutogatnak. Együtt szöknek el, és Afrikában a dzsungelben kötnek ki, ahol a fiú lassanként megtanulja a dzsungelbéli élet művészetét.
Évek telnek el és egyre izmosabb és érettebb ifjúvá serdül, megment egy arabnak hitt lányt egy sejktől, majd később elveszti. Korak elvonultan, csalódottan él a dzsungelben, csak Tantorral, az elefánttal érintkezik. Amikor kiderül, hogy a lány mégiscsak él, közreműködik a megmentésében és az ő megmentésében pedig apja, Tarzan. Korak elveszi feleségül a lányt, Meriemet, akiről kiderül, hogy francia.
Tarzan az elhurcolt Jane nyomában van, amikor Korak követi őt. Az idegen földön, Pal-ul-don-ban éri utol és menti meg. Együtt érkeznek haza a nyári lakba szüleivel. Utána amikor anyja és apja is távol van, ő vezeti a birtokot. Majd megtanítja apját repülőt vezetni. A későbbi művekben nem szerepel.
5 könyvben szerepel:
Tarzan a fenevadak élén – mint kisded
Tarzan fia
Tarzan a rettenetes
Tarzan és az aranyszőrű oroszlán
Tarzan és a hangyaemberek
Meriem
Egy francia tiszt, Armand Jacot elfog az Észak-Afrikai sivatagban egy arab haramiát akit nagybátyja a sejk ki akar váltani. Ő nem fogadja el az ajánlatot és az arabot kivégzik. De a rokon sejk megígérte hogy megbánja, ezért elrabolja kislányát. A kislány hosszú évekig nála él egy eldugott dzsungelbéli faluban. Hiába keresik és hirdetik magas összeget kitűzve jutalomként, senki sem bukkan rá. A kislánnyal a sejk kegyetlenül bánik, amikor csak eszébe jut, megüti.
Egy napon az erdőből jön egy fiatal fehér aki kiszabadítja és elviszi a dzsungelbe. Meriem itt kitanulja az életben maradás módját, és végre boldog.
Egy napon újra fogságba kerül és egy nagy hatalmú, tiszteletreméltó férfi menti meg. Ő elviszi birtokára, ahol megismeri a feleségét is és itt él. Megtanulja a társadalmi élet szabályait és csinos nővé cseperedik. Megismerkedik egy gazdag úriemberrel, aki szemet vet rá, majd váratlanul ismét bajba kerül. Aztán egyszer újra találkozik első megmentőjével, Korakkal és hozzámegy feleségül. Amikor már Európában vannak, felbukkan az apja, akire már nem emlékezett,és felfedi hogy valójában francia és igazi hercegnő.
Meriem még egyszer feltűnik a Tarzan és a hangyaemberek című műben, ahol fiúk, Dickie is
jelen van.
2 könyvben szerepel:
Tarzan fia
Tarzan és a hangyaemberek
Mugambi
Izmos és hűséges férfi, Tarzan valóságos fekete mása. A dzsungelszigeten bukkan fel először, ahol Tarzan elkapja, és vonakodva bár, de beáll a fenevadak mellé segítve Tarzant gyermeke felkutatásában. Később a Tarzan és a gyémántok című műben találkozhatunk vele ismét.Itt az utolsó pillanatig védelmezi úrnőjét az arabok támadásakor, mielőtt összerogyik. De életben marad és a dzsungelen át követi a haramiákat. A későbbi művekben az író elfeledkezik róla és nem bukkan fel többet. 2 könyvben szerepel: Tarzan a fenevadak élén
Tarzan és a gyémántok
Muviro
A vazirik főnöke. Általában ő vezeti a vazirik csapatát amikor Tarzan valamilyen expedícióra indul. Először a Tarzan a vademberben kerül említésre, amikoris a németek fiát felfeszítik. A Tarzan és a gyémántok-ban még Basulinak hívják a vazirik vezetőjét, míg az aranyszőrű oroszlán és a hangyaemberek történetekben Usula. Később rendszeresen Muviro tűnik fel ebben a szerepben, ő vezeti a vaziriket sok történeten át.
Legalább 6 könyvben szerepel:
Tarzan és az elveszett birodalom
Tarzan a Föld mélyén
Tarzan a legyőzhetetlen
Tarzan a diadalmas
Tarzan és az örök élet
Tarzan a nagyszerű
Tarzan és a hajótöröttek
Tantor
Az összes vadonbéli állat közül tantor az elefánt az egyetlen, amelyik Tarzan töretlen bizalmát élvezi. Tarzan szívesen nyújtózik el nagy barátja hátán, és az elefánt is szívesen veszi a majomember közelségét. Az is előfordul, hogy megmenti.
Az első könyvben csak megemlítik három alkalommal, a dzsungeltörténetekben gyakran felbukkan, és fiával is szoros kapcsolatba kerül. Neki is lehetnek rossz napjai, így amikor párzási időben rátör az őrjöngés, mindent elpusztít maga körül (ld. Tarzan és a gyémántok).
Tantor több könyvben előfordul:
Tarzan fia
Tarzan és a gyémántok
Tarzan dzsungeltörténetei
Tarzan és az aranyszőrű oroszlán
Tarzan a dzsungel ura
Tarzan és a tiltott város
Jad-bal-ja, az aranyszőrű oroszlán
Az aranyszőrű oroszlánra kölyökként talál rá Tarzan. Anyját elvesztette, így egy kutyát szereznek neki hogy szoptassa. Tarzan gondosan neveli, miközben vadászatra is oktatja, és arra, hogy egy bábu torkának ugorjon, vagy a lábához hozza a zsákmányt. A szépséges állat többször is a kellő pillanatban érkezik, hogy megmentse hősünk életét. Először még ketrecben tartják, de a későbbi művekben már szabadon kószál.
6 könyvben van komolyabb szerepe:
Tarzan és az aranyszőrű oroszlán
Tarzan a dzsungel ura
Tarzan a legyőzhetetlen
Tarzan és az aranyváros
Tarzan és az oroszlánember
Tarzan and the Tarzan Twins, with Jad-Bal-Ja, the Golden Lion
Tarzan: Az utolsó kaland
Nkima
Nkima a kis majom a későbbi Tarzan könyvekben tűnik csak fel. Ő egy félénk kis állat, aki retteg a dzsungel ragadozóitól és csak Tarzan vállán érzi magát biztonságban. Hasznos szolgálatokat tesz
neki, és a vazirikkel is jó barátságban van. Őt szokta Tarzan a vazirikhez küldeni üzenettel, barátságban van az aranyszőrű oroszlánnal is. Tarzan mellett bátor és kérkedő, sőt vérszomjas fenevad, de amikor egyedül marad, azt hiszi, a dzsungel összes teremtménye rá vadászik.
A regények mellett az 1935-ös Tarzan új kalandjai, ill. az 1938-as Tarzan és a zöld istennő c. fimekben is feltűnik, bár itt csimpánzként.
Előfordulása:
Tarzan és az elveszett birodalom
Tarzan a legyőzhetetlen
Tarzan és a párducemberek
Tarzan és az örök élet
Tarzan és az utolsó kaland
A nagy emberszabású majmok
Edgar Rice Burroughs egy mára már elpusztult emberszabású majomfajtáról ír, amelyek felnevelték Tarzant. Hasonló méretűek a gorillához, de külsejük különbözik. Számos történetben felbukkannak, és míg életük java részét a táplálkozás és alvás teszi ki, a majomember befolyására sok dolgot megtesznek, melyeket sosem jutott volna eszükbe.
Törzsekben élnek és egy-egy törzsnek van egy királya, aki általában a legrősebb hím, egészen addig, amíg egy másik le nem győzi.Vannak köztük erősen negatív szereplők, mint Tarzan mostohaapja, Tublat, de akadnak okosabbak, és olyanok akik barátkoznak vele.időnként rátör némelyik hímre az őrület és ilyenkor vérszomjas fenevadként mindent elpusztítanak maguk körül.
A Burroughs által említett faj különbözött a csimpánztól és a gorillától is. Egyesek szerint az australopithecus egy válfaja, míg mások szerint az óriás csimpánzok egy típusa.
1990-től a Kongói Demokratikus Köztársaság területén találtak óriás termetű majmokat, közel 2 méteres termettel és közel mázsás testsúllyal. A DNS elemzés szerint az inkább a csimpánzok örökítőanyagára hasonlít, mint a gorillákéra. Bővebben lásd:
A legemlékezetesebb szereplők:
Kala: Aki Tarzant felnevelte és anyjaként gondolt rá.
Tublat: Kala egykori párja, Tarzan mostohaapja
Kercsak: Tarzan törzsének királya.
Taug: Tarzan barátja.
Tika: Tarzan első szerelme.
Akut: A dzsungelszigeti majmok királya, később Korakkal Afrikába jut és ott lesz király.
Toyat törzséből: Gayat, Toyat, Zutho
Ungo törzse: Ungo, Zutho, Ga-un
Zuyad az utolsó regényben.
14 könyvben fordulnak elő:
Tarzan a majomember
Tarzan a fenevadak élén
Tarzan fia
Tarzan és a gyémántok
Tarzan dzsungeltörténetei
Tarzan a vadember
Tarzan és az aranyszőrű oroszlán
Tarzan a dzsungel ura
Tarzan és az elveszett birodalom
Tarzan a legyőzhetetlen
Tarzan és a párducemberek
Tarzan és a tiltott város
Tarzan és az őrült
Tarzan: Az utolsó kaland
Az oroszlánok
A ragadozók közül Numa, az oroszlán szerepel a legtöbbet ezekben a könyvekben. A nőstény oroszlánt a majomember Szabornak hívja.
Tarzan hamar megtanulja hogyan lehet elbánni ezekkel a fenevadakkal. Innentől fogva alig akad könyv amelyikben legalább egy-két Numával szembe ne kerülne. Vannak azonban kivételek. A Tarzan a vadember című könyvben két oroszlán is előfordul, amelyek barátságba kerülnek a majomemberrel. A másik kivétel természetesen Jad-bal-ja, a hűséges oroszlán, amelyet a dzsungel ura idomított.
Egyéb állatok
Amikor Tarzan megéhezik, általában egy állatot szokott elfogni, amelyet ő a könyvben látott kép alapján Barának az őznek ismer, ám valójában antilop. Később, a párducemberekkel foglalkozó regénytől, már Wappi az antilop lép a helyébe.
Bolgani a gorilla ádáz ellensége törzsének, és a vele való első küzdelemben, amikor Tarzan még csak serdül, csaknem elpusztul. Gorillák kevésszer fordulnak elő a művekben, a legérdekesebbek a csaknem emberi értelemmel rendelkező bolganik az Opar mögötti völgyből. A Tarzan a dzsungel urában megment egy gorillát a kígyótól és a gorilla a barátjának tekinti.
Sita a párduc szintén Tarzan ellensége, kisebb mint az oroszlán, ezért könnyebben elbánik vele. A harmadik könyvben megszelídít egyet, és az hűséges társa marad.
Más fenevadak és állatok is előfordulnak a regényekben, mint Buto, az orrszarvú, Dango a hiéna, Horta, a vaddisznó, vagy Duro, a víziló.
A feketék
A feketéknek sokszínű szerep jut a Tarzan könyvekben. Eloszthatjuk őket többnyire békés, barátságos falvakra, illetve emberevőkként is működő törzsekre. Ez utóbbiakat a dzsungel ura gyakran előszeretettel tréfálta, és büntette meg. Legtöbbször babonás félelmeikre alapozva számukra megmagyarázhatatlan tetteket követett el és ezek a törzsek rettegték.
Az első néger törzs, amelyet Tarzan megismer, Mbonga népe volt, akik a fehérek elől menekültek Középnyugat Afrika dzsungeleibe. Őket jónéhányszor megtréfálja, mivel emberevők.
Később, amikor Tarzan már Nagy Bwanaként lesz híres, Közép Afrika bennszülötteinek jó része ismeri, és tiszteli. A legbátrabb törzs, a vazirik pedig leghűségesebb csatlósai lesznek.
A vazirik
Amikor Tarzan visszatér Afrikába, megmenti az egyik vaziri harcos életét és így kerül közelebbi ismeretségbe velük. Együtt vadászik és ünnepel velük, majd később, amikor létrejön afrikai birtoka, a vazirik körülötte telepednek le.
A vazirik bátor, erős testalkatú, harcos nép, büszkék magukra, és hűségesek Tarzanhoz. Amikor a dzsungel ura valamilyen nagyobb útra indul, rendszeresen ötven harcost visz magával.
A vazirikat legtöbbször Muviro vezeti.
12 könyvben szerepelnek:
Tarzan visszatér
Tarzan fia
Tarzan és a gyémántok
Tarzan és az aranyszőrű oroszlán
Tarzan és a Tarzan ikrek
Tarzan a dzsungel ura
Tarzan és az elveszett birodalom
Tarzan a Föld mélyén
Tarzan a legyőzhetetlen
Tarzan a diadalmas
Tarzan és az örök élet
Tarzan a nagyszerű
Az arabok
Az arabok jó néhányszor felbukkannak a Tarzan történetekben. Ezek többségében negatív szerepük van, haramiák, elefántcsont kereskedők, vagy ellenségek.
Először a második könyvben találkozhatunk velük, amikor Tarzant a Szaharába szólítja küldetése. Itt megismerkedhetünk barátságos,vendégszerető és becsületes arabokkal is, a sejkről és családjáról van szó, akinek a lányát megszökteti Tarzan.
Később rendszeresen visszatérő szerepet szán az író eme népnek. Ezek többségében kapzsi népség, akik egészen a dzsungelig érkeztek a sivatagból.
A Tarzan a diadalmas és, a Tarzan és az aranyváros című művekben a shifták játsszák ezt a szerepet.
10 könyvben vannak jelen:
Tarzan visszatér
Tarzan fia
Tarzan és a gyémántok
Tarzan és az aranyszőrű oroszlán
Tarzan a dzsungel ura
Tarzan a legyőzhetetlen
Tarzan a diadalmas - shifták
Tarzan és az aranyváros - shifták
Tarzan és az oroszlánember
Tarzan és az örök élet
Kitalált népek
Az első nép amely nem szokványos Afrikában és felbukkant a könyvekben, az Opar, a letűnt atlantiszi civilizáció utódai. Oparban a nők megmaradtak tiszta vérvonalú embernek, míg a férfiak csupán emberszabásúvá korcsosultak.
A következő a Tarzan a vadember c. történetben tűnik fel, itt egy kanyon végében őrültek élnek egy városban. Ezt követően Burroughs még ennél is tovább ment, és megalkotva Pal-ul-don földjét, létrehozta az ott élő szőrtelen ho-don, és szőrös waz-don népeket, amelyek némileg az emberelődhöz hasonlítanak és farkuk van. Majd következnek az Oparon túli völgyben rettegésben élő bennszülöttek, akiket gorillák irányítanak.
Ezekután már nem áll meg az író, következnek a fantasztikusabbnál fantasztikusabb történetek. Egy bozóterdő túloldalán negyedakkora emberek élnek mint máshol, ők a hangyaemberek. A következő regényben középkori körülmények között élő emberek kerülnek elő, ezután a római birodalom harcosai. Utána egy sci-fi-be illő történetben a Föld belső kérgén élő Pellucidarba kerül Tarzan.
Később kissé visszatér a realitások talajára az író, és néhány furcsa népcsoportot leszámítva, igazán különleges emberek már csak a tiltott városról szóló történetben
bukkannak fel.
A sorozat első könyveiben jellegzetesen van néhány pozitív férfi és női hős, valamint egy vagy két gaztevő, akik a bonyodalmat okozzák. Felbukkannak különböző népcsoportok, melyek közül a négerek egy része ellenszenves emberevő, míg más részük segítő, barátságos. Az arabok szintén vegyesek, de előfordulnak közöttük kifejezetten pozitív személyek is. Az állatokkal szintén ugyanez a helyzet, a ragadozók többsége veszélyes és negatív szerepet tölt be, a növényevők nem, és a nagy majmok közt is mindig van néhány ellenséges és néhány barátságos.
A későbbi könyvekben a felbukkanó, Afrika mélyén rejtőző civilizációk szintén számos sajátosságot mutatnak. A történetek legtöbbjében két város van, amelyek szemben állnak egymással. Mindig van egy szimpatikus, jó uralkodó és egy ellenszenves, és mindig egy-egy szerelmespár, akiket egy ellenszenves, gonosz alak akadályoz abban hogy egybekeljenek.
Szóval Edgar Rice Burroughs mindig ugyanazon téma köré építette történetét, és az általa ábrázolt személyek is ugyanazon jellegzetességeket képviselték. Ez alól csak néhány kivétel van, pl. a Tarzan a diadalmasban, ahol a humor is szerepet játszik. Az első regényekben a visszatérő motívumok még nem olyan feltűnőek, mert a történetek változatosak és újszerűek, később azonban rendszeressé váltak a visszatérő új civilizációk.
La
Oparban, Afrika szívében, egy sziklákkal körülvett völgyben él, ő a Lángsugarú Isten főpapnője. Népének tagjai az ősi atlantiszi civilizáció leszármazottainak tartják magukat, a férfiak keveredtek a majmokkal, így elkorcsosultak, de a nők megőrizték emberi mivoltukat. La élete nagy részét az ősi templomokban tölti, csak néhány alkalommal kerül ki a külvilágba. Többször meghagyja ill. megmenti Tarzan életét mert belészeret, népének papjai többször is acsarkodnak ellene és csak Tarzan segítségével tudja megtartani helyét.
4 könyvben szerepel:
Tarzan visszatér
Tarzan és a gyémántok
Tarzan és az aranyszőrű oroszlán
Tarzan a legyőzhetetlen