Itt az írás*, forgassátok
Érett ésszel, józanon,
S benne feltalálhatjátok
Mit tanít bölcs Salamon*:
Miképp széles e világon
Minden épűl hitványságon,
Nyár és harmat, tél és hó
Mind csak hiábavaló!
Földünk egy kis hangyafészek,
Egy perchozta tűnemény;
A villám és dörgő vészek*
Csak méhdongás, s bolygó fény*;
A történet* röpülése
Csak egy sóhajtás lengése;
Pára* minden pompa s ék*:
Egy ezred* egy buborék.
Sándor* csillogó pályája,
Nyúlvadászat, őzfutás;
Etele* dúló csordája
Patkánycsoport, foltdarázs*;
Mátyás* dicső csatázási,
Napoleon* hódítási,
S waterlooi* diadal:
Mind csak kakasviadal.
A virtus* nagy tűneményi
Gőz*, mit hagymáz* lehele;
A kebel lángérzeményi
Vértolúlás* kínjele;
A vég, melyet Sokrat* ére,
Catonak* kihulló vére,
S Zrínyi Miklós* szent pora
Egy bohóság láncsora.
És ti bölcsek, mit hozátok
Ami volna szép s jeles?
Mámor bírta koponyátok,
Plato* s Aristoteles*.
Bölcselkedő oktalanság,
Rendbe fűzött tudatlanság,
Kártyavár s légállítvány*
Mindenféle tudomány.
Demosthén* dörgő nyelvével
Szitkozódó halkufár;
Xenofon* mézbeszédével
Rokka közt mesére vár;
Pindár* égi szárnyalása
Forró hideg* dadogása;
S Phidias* amit farag,
Berovátkolt kődarab.
Mi az élet tűzfolyása?
Hulló szikra melege.
A szenvedelmek* zúgása?
Lepkeszárny fergetege.
Kezdet és vég egymást éri,
És az élet hű vezéri,
Hit s remény a szűk pályán,
Tarka párák s szivárvány.
Holdvilág csak boldogságunk;
Füst a balsors, mely elszáll;
Gyertyaláng egész világunk;
Egy fúvallat a halál.
Vársz hírt* s halhatatlanságot?
Illat az, mely tölt virágot,
És a rózsát, ha elhúll,
Még egy perccel éli túl.
Hát ne gondolj e világgal,
Bölcs az, mindent ki megvet,
Sorssal, virtussal, nagysággal
Tudományt, hírt s életet.
Légy, mint szikla rendületlen,
Tompa, nyúgodt, érezetlen,
S kedv emel vagy bú temet,
Szépnek s rútnak húnyj szemet.
Mert mozogjon avagy álljon
E parányi föld veled,
Lengjen fényben, vagy homályon
Hold és nap fejünk felett,
Bárminő színben jelentse
Jöttét a vándor szerencse,
Sem nem rossz az, sem nem jó:
Mind csak hiábavaló!
1823. február-április
Vanitatum vanitas: a latin kifejezés jelentése: hiúságok hiúsága, azaz hiábavalóságok hiábavalósága. Egyben idézet is a Bibliából: a Prédikátor könyve 1. résznek 2. verséből, ahol a bölcs Salamon szerepéből megszólaló prédikátor a mindennapi élet dolgait nevezi valódi értékek híjában valóaknak, hiábavalóknak, hiúságoknak.
az írás: értsd: a Biblia, a Szentírás, az Írás
Salamon: az ószövetségi Izrael bölcsességéről híres királya volt, Kr. e. 970 és 931 között uralkodhatott. A Prédikátor könyvének elbeszélője Salamonként nevezi meg magát, habár a könyv szerzője biztosan nem volt még csak kortársa sem a királynak.
dörgő vészek: értsd: viharok
bolygó fény: értsd: lidércfény – megmagyarázhatatlan természeti jelenség, amely rémülettel, babonás félelemmel tölti el az egyszerű szemlélőt. Versbeli értelméhez az anyagtalanság, megfoghatatlanság is hozzátartozik.
történet: értsd: történelem
pára: a szó korabeli jelentése: 'gőz', 'lélegzet', 'levegő' – a testetlenség, megfoghatatlanság jellemzi tehát.
ék: értsd: dísz, ékszer
ezred: értsd: évezred
Sándor: Nagy Sándor makedón király, hódításairól és államszervezéséről híres ókori uralkodó (élt: Kr. e. 356 – 323). Kölcsey és kortársai számára neve a birodalomalapítással azonos; pozitív példakép műveltsége miatt is (Arisztotelész volt a nevelője).
Etele: Attila hun király (? – 453) az európai történelem kegyetlen, pogány hódítója, a kelet-római császárságot is adófizetésre kötelezte, nyugaton Párizsig, Rómáig jutott. A magyarság számára a korábban feltételezett hun – magyar rokonság miatt fontos személye, nevének magyaros alakja az Etele.
foltdarázs: értsd: darázsraj
Mátyás: Hunyadi Mátyás (1443 – 1490) szintén hadi sikerei (a csehek, a lengyelek és a törökök ellen), illetve hódításai (pl. Bécs elfoglalása) tették Európa-szerte is híressé.
Napoleon: Bonaparte Napóleon (1769 – 1821) korzikai születésű hadvezér, a nagy francia forradalom (1789) leghíresebb tábornoka, 1804 és 1815 között Franciaország császára. Egész Európára kiterjedő hódításai és hadjáratai, sikerei, az alacsony sorból a császárságig önmagát felverekedni képes egyénisége meghatározó benyomást tett kortársaira és közvetlen utókorára. Kölcsey számára a közelmúlt eseménye volt, mert a magyar történelmet is érintette a francia Törvényhozó Gyűlés 1792-es hadüzenete Ausztriának, az osztrákok 1805-ös hatalmas veresége, Pozsony elfoglalása ugyanebben az évben, az 1809-es újabb hadjárat, amelynek során Napóleon elfoglalta Bécset, majd, szintén 1809-ben a franciák elleni magyar nemesi felkelés, amely a vesztes győri ütközettel végződött.
Waterloo: a Wellington angol herceg vezette angol – porosz sereg itt győzte le Napóleont végérvényesen 1815-ben. A kortárs magyar közvélemény számára sokáig emlékezetes örömünnep volt.
virtus: erény
gőz: a szó korabeli jelentése: 'nedv', 'pára', 'köd'
hagymáz: lázas betegség, amely az eszmélet elhomályosulásával jár
vértolulás: a test valamely résznek (legtöbbször az agynak) hirtelen támadt, rendellenes, káros vérbősége
Sokrat: Szókratész görög filozófus, Platón tanítómestere, Kr. e. 469 és 399 között élt. Az athéni törvényszék vallástalanság miatt halálra ítélte: bürökből készült mérget kellett innia.
Cato: Marcus Portius Cato Uticensis római politikus, író, Kr. e. 95 és 46 között élt. Julius Caesar esküdt ellensége volt a Kr. e. 49-ben kitört polgárháborúban, és amikor Caesar legyőzte a pompeianusokat (Pompeius követőit), vezérük, Cato öngyilkos lett.
Zrínyi Miklós: horvát bán, hadvezér, Szigetvár védője a törökök ellen (1566), az önfeláldozó hazafiság megtestesítője, Kölcseynek ilyen értelemben példalépe és verseinek visszatérő alakja. Róla, illetve Szigetvár ostromáról szól dédunokájának, Zrínyi Miklósnak Szigeti veszedelem című eposza.
Plato: Platón görög filozófus, Szókratész tanítványa, Kr. e. 427 és 347 között élt. A világ megismerésének lehetőségéről és módszeréről gondolkodott és írt. Az utókort folyamatosan foglalkoztatta Platón tanítása, ő a legolvasottabb antik filozófus.
Aristoteles: Arisztotelész görög filozófus, Platón tanítványa, az ő Akadémiájának tagja, Kr. e. 384 és 322 között élt. 342-től II. Fülöp makedón király fiának, a későbbi Nagy Sándornak nevelője. Tanítása, csakúgy, mint Platóné, meghatározó forrása az európai gondolkodásnak, tudománynak.
légállítvány: levegőből való építmény, légvár
Demosthén: Démoszthenész görög (athéni) szónok és államférfi, a szónoklattan (retorika) egyik legelső és leghatásosabb képviselője, Kr. e. 384 és 322 között élt. Az Athén érdekeit sértő, a szuverén poliszok rendszerét veszélyeztető II. Philipposz, azaz Fülöp makedón király ellen, a makedónellenes görög egységfront megteremtésének érdekében mondott beszédei (az ún. philippikák) a leghíresebbek; korában is elismerték zsenialitását, a philippikákért kétszer tüntette ki a nép aranykoszorúval.
Xenofon: Xenophón arisztokrata származású görög politikus és történetíró, Kr. e. 430 és 354 között élt. Szókratész tanítványa volt, Spárta oldalán harcolt a perzsák ellen. Nagy Sándor birodalmának terjeszkedése által tartotta lehetségesnek, hogy a görög szellem elterjedjen és uralkodóvá váljon a perzsa világbirodalomban.
Pindár: Pindarosz thébai költő, Kr. e. 522 és 446 között élt. A kardal műfaj legnagyobb mestere, a sportversenyek győzteseit magasztaló ódái híresek. Kimutatható a hatása Kölcsey költészetére.
forró hideg: értsd: hidegrázás
Phidias: Pheidiasz, az egyik legjelentősebb görög szobrász, Kr. e. 500 és 430 között élt. Periklész sztratégoszságának idejében ő vezette az athéni építkezéseket, az ő műve Pallasz Athéné szobra a Partheonban, továbbá az olümpiai Zeusz-szobor
szenvedelmek: értsd: szenvedélyek
hírt: értsd: hírnevet