Alapszabály
RÖSZKEI
SPORTHORGÁSZ ÉS TERMÉSZETVÉDŐ EGYESÜLET
ALAPSZABÁLYA
( egységes szerkezetben )
Alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. § (1) bekezdése alapján létrehozzák a következő egyesületet.
I.
Az Egyesület adatai
1. Az Egyesület neve: Röszkei Sporthorgász és Természetvédő Egyesület
2. Az Egyesület székhelye: 6758 Röszke, József Attila u. 20.
3. Az Egyesület működési területe: Röszke, Magyarország
II.
Az Egyesület célja és feladatai
1. Az Egyesület célja és tevékenysége:
a) a tagok sporthorgász érdekeinek képviselete, a lehetőségekhez képest kedvező horgászási lehetőségek biztosítása, (TEÁOR 08’ 93.19 Egyéb sporttevékenységből sport- és szabadidős horgászat)
b) a sporthorgászat fejlesztése, népszerűsítése,
c) a tagoknak a természet szeretetére és védelmére történő nevelése,
d) az ifjúság oktatása és nevelése az egyesület céljainak érdekében.
1/A. Az Egyesület a természet szeretetére és védelmére történő nevelést; az ifjúság oktatását és nevelését; a hatóságok segítését az orvhalászat és orvhorgászat megelőzésében, megszüntetésében; a vizek és partjainak tisztántartását; a természet megóvását; a természetvédelmi, állatvédelmi és környezetvédelmi oktatásokat és az ezzel kapcsolatos időszaki nyomtatványok kiadását; a hulladékgyűjtési akciók szervezését a vizek környezetében; a halfogó és egyéb, természetvédelemmel, állatvédelemmel illetve környezetvédelemmel kapcsolatos versenyek, rendezvények szervezését; a természetvédelem, állatvédelem és környezetvédelem fontosságának a mindennapi gondolkodásba, életbe való beépülését közhasznú tevékenységként végzi.
Az Egyesület közhasznú tevékenységeit a természetvédelmi, állatvédelmi, környezetvédelmi és halgazdálkodási közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi.
Ezen közfeladatok teljesítését az alábbi jogszabályhelyek írják elő:
- Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX tv. 13.§ (1) bekezdés 11. pontja alapján helyi önkormányzati feladat a helyi környezet- és természetvédelem.
- A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 61. § alapján a megyei önkormányzat feladata elősegíteni a települési önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét.
- Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 43/A. § alapján az állam az állatokkal szembeni megfelelő magatartásra neveléssel összefüggő feladata ellátásáért való felelősség körében, a szükséges ismeretek széles körű terjesztésével, tájékoztatások, képzések, oktatás biztosításával járul hozzá az állatok jólétét figyelembe vevő szemlélet kialakításához.
- A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 54. § alapján a környezeti ismeretek terjesztése és fejlesztése elsősorban állami és önkormányzati feladat.
- A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvénynek a halgazdálkodással összefüggő állami feladatok végrehajtására vonatkozó rendelkezései ( többek között a 61. § (2) bekezdése ).
Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
2. Az egyesület céljai érdekében:
a) biztosítja tagjainak az egyesületi élethez szükséges feltételeket, a sporthorgászattal összefüggő szakismeretek megszerzését, jogszabályok megismerését,
b) mindent megtesz a fenntartható horgászat megvalósítása érdekében,
c) törekedik biztosítani, hogy a tagok a horgászatra vonatkozó jogszabályi előírásokat, az országos horgászrend szabályait betartsák,
d) segíti a hatóságokat az orvhalászat és orvhorgászat megelőzésében, megszüntetésében, őrködik a vizek és partjaik tisztaságán, a természet megóvásában. Ennek érdekében természetvédelmi, állatvédelmi és környezetvédelmi oktatásokat szervez, előadásokat tart, ezzel kapcsolatosan időszaki nyomtatványokat ad ki, hulladékgyűjtési akciókat szervez a vizek környezetében,
e) halfogó és egyéb, természetvédelemmel, állatvédelemmel illetve környezetvédelemmel kapcsolatos versenyeket, rendezvényeket szervez illetve tart, ezzel játékos formában is elősegítve a természetvédelem, állatvédelem és környezetvédelem fontosságának a mindennapi gondolkodásba, életbe való beépülését
f) együttműködik a társszervezetekkel, leginkább Röszke község mellett lévő legközelebbi természetes víz, a holt Tisza ág haszonbérlőjével, a Tisza Halászati Szövetkezettel.
g) tevékenyen részt vesz a parlagfű irtási programban
Az Egyesület nem támogat pártokat, és nem állít, valamint nem támogat pártjelölteket. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártokról független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
3. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden rendes tagjával, állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.
4. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez, valamint gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.
III.
Az Egyesület tagsága
1. Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat.
A rendes tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – az Egyesület Elnöksége dönt. Az Egyesületnek nem lehet tagja az, aki horgászjegy vásárlásának tilalma alatt áll.
Az Elnökség tagfelvételi kérelmet elutasító döntésével szemben az érintett a döntés közlésétől számított 15 napon belül a Közgyűléshez fordulhat. A Közgyűlés döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.
Az Egyesület tagjának jogai:
- részt vesz az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában ( szavazati jog ), észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;
- a tag javaslatokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására;
- felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni,
- életkorának megfelelő tisztséget vállalhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire;
- indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira;
- betekinthet az Egyesület nyilvántartásába;
- a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.
2. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vesz a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.
3. Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják.
4. Az Egyesület tagja köteles az Egyesület Alapszabályát, határozatait betartani, valamint részt venni az Egyesület munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását.
5. A tagsági jogviszony megszűnik:
- a tag halálával
- az Egyesület megszűnésével
- a tag kilépésével
- a tag kizárásával.
6. A kizárásra, mint fegyelmi büntetésre vonatkozó részletes szabályokat a Közgyűlés által elfogadott Fegyelmi Szabályzat tartalmazza.
Kilépési szándékot az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnökséghez megküldött nyilatkozatával.
7. Az egyesület tagdíjat az Elnökség javaslatára a Közgyűlés állapította meg. Az alakuló Közgyűlés a 2006. évi tagdíjat személyenként 5.000,- Ft-ban (azaz Ötezer forintban) állapította meg azzal, hogy a 18. évüket még be nem töltött ifjúsági tagok tagdíja 2.500,- Ft (azaz Kettőezer-ötszáz forint).
IV.
Az Egyesület szervezete
1. Az Egyesület szervei:
Közgyűlés
Elnökség
Fegyelmi Bizottság
Felügyelő Bizottság
2. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkotja. A Közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább tíz nappal a Közgyűlés időpontja előtt.
A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlést az eredeti közgyűléssel azonos napon egy későbbi időpontban kell megtartani. A közgyűlési meghívóban arra az esetre, ha az eredeti közgyűlés nem határozatképes, meg kell jelölni a megismételt közgyűlés pontos időpontját is, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontokban a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
A közgyűlésre szóló meghívót a Röszkei Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján legalább 10 nappal a közgyűlés időpontja előtt ki kell függeszteni.
3. A Közgyűlést össze kell hívni:
- ha az Elnökség rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek,
- ha a bíróság a Közgyűlés összehívását elrendeli
- ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt.
- a Felügyelő Bizottság indítványára
4. A Közgyűlés összehívása az elnök feladata.
5. A közgyűlés határozatképes, ha azon az egyesület rendes tagságának több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül.
6. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat.
A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesít.
Az Egyesület elnöke nyilvántartást vezet, melyből egyértelműen kitűnik a közgyűlés döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya.
7. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, más Egyesülettel történő egyesülésének a kimondása,
- az Alapszabály megállapítása és módosítása,
- tisztségviselők megválasztása és visszahívása,
- az éves költségvetés, illetve az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadása, ha a törvény eltérően nem rendelkezik,
- az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának elfogadása,
- az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak megválasztása és visszahívása,
- tagdíj mértékének megállapítása,
- az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadása
- döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal
- Fegyelmi Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása
- Fegyelmi Szabályzat elfogadása, módosítása
- Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása
- Fegyelmi Bizottság határozataival szemben bejelentett fellebbezés elbírálása
- döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal.
8. A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van.
A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján:
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármely más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
Az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadásához valamennyi tag egyhangú döntése szükséges.
Az éves beszámolóba és a közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet. Az Egyesület az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet legkésőbb az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig köteles letétbe helyezni, valamint a Röszkei Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel is közzétenni.
9. A tisztségviselők megválasztása nyílt szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az estben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani.
10. Az Egyesület Közgyűlései nyilvánosak.
11. Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit.
12. Elnökség
Az Elnökség két közgyűlés közötti időszakban irányítja az egyesület működését. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Kötelező az ülés összehívása a Felügyelő Bizottság indítványára. Az Elnökséget az Elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tíz nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, az ülés tárgysorozatának közlésével.
Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.
Az Elnökség ülései nyilvánosak.
Az ülésekről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, az Elnökség által megválasztott tag hitelesít.
Az Elnökség ülésre szóló, napirendet is tartalmazó meghívót az ülést megelőző 10 nappal korábban a Röszkei Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján
13. Az Elnökség kilenc tagból áll. Az Egyesület elnökét és az Elnökség további nyolc tagját a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából öt éves időtartamra.
14. Az Elnökség feladata és hatásköre:
- tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás, határozathozatal,
- a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját előkészítő, szervező tevékenység,
- az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának megvitatása és elfogadása,
- az Egyesület éves beszámolójának és a közhasznúsági mellékletnek az előkészítése és Közgyűlés elé terjesztése
- tisztségviselő, ügyintézők beszámoltatása,
- tag és tagdíj nyilvántartás vezetése,
- gondoskodás az Egyesület egyéb könyveinek szabályszerű vezetéséről,
- minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von.
Az Elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Az Elnökségnek csak olyan nagykorú személy lehet tagja, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától és tagja az Egyesületnek, magyar állampolgár, vagy tartózkodási, letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár.
Az Elnökség határozatait szótöbbséggel hozza.
A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján:
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármely más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
15. Az Egyesület tisztségviselői
Az Egyesület elnöke
Az Egyesület elnökét öt éves időtartamra a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a Közgyűlésnek felelős.
Az Elnök feladata és hatásköre:
- az Egyesület tevékenységének irányítása,
- a Közgyűlés összehívása, annak levezetése,
- intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben,
- a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok végrehajtásának irányítása és ellenőrzése,
- képviselet a hatóságok előtt, kapcsolattartás társadalmi és érdekképviseleti szervekkel,
- irányítja az Elnökség munkáját,
- összehívja és vezeti az Elnökség üléseit,
- intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
- irányítja az Egyesület gazdálkodását,
- utalványozási jogot gyakorol,
- minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnökség hatáskörébe utal.
Az Egyesület elnöke nyilvántartást vezet, melyből egyértelműen kitűnik az elnökség döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya.
Nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki:
- nem tagja az Egyesületnek; továbbá
- a közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
16. Fegyelmi Bizottság
A Fegyelmi Bizottság elnökből és két tagból áll, tagjait a Közgyűlés választja az Egyesület tagjai sorából öt éves időtartamra. A Fegyelmi Bizottság jár el első fokon az egyesület tagjai által elkövetett fegyelmi vétségek ügyében. A Fegyelmi Bizottság hatáskörének, eljárásának részletes szabályait valamint a fegyelmi vétségeket és a fegyelmi büntetéseket a Fegyelmi Szabályzat tartalmazza, mely szabályzatot a Közgyűlés fogad el.
Nem lehet a fegyelmi bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki
- az elnökség tagja
- a fentiekben meghatározott személyek hozzátartozója.
17. Felügyelő Bizottság
A Felügyelő Bizottság elnökből és két tagból áll, tagjait a Közgyűlés választja az Egyesület tagjai sorából öt éves időtartamra. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ülésezik, üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.
A Felügyelő Bizottság testületként jár el. Határozatképes, ha valamennyi tag jelen van, határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza.
A Felügyelő Bizottság ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.
A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
A Felügyelő Bizottság tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.
A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
Az intézkedésre jogosult vezető szervet a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.
Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki
- a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
- a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
- a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján az alapszabályban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
- a fentiekben meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
V.
Az Egyesület vagyona és gazdálkodása
1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Elnökség készít elő és a Közgyűlés fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség évente beszámolót készít, amelyet elfogadásra a Közgyűlés elé terjeszt.
2. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:
- tagsági díjak, amelyet a Közgyűlés állapít meg,
- magán és jogi személyek támogatásai,
- az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel,
- rendezvény bevétel,
- egyéb bevétel.
3. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjon túlmenően – nem felelnek.
4. Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.
5. Az Egyesület pénzeszközeit bankszámlán kezeli, arról az Elnök és az Elnökség egy tagja, az Egyesület által kijelölt pénztáros együttesen rendelkezhetnek.
VI.
Az Egyesület megszűnése
1. Az Egyesület megszűnik:
- ha a Közgyűlés az Egyesület feloszlását kimondja,
- ha bíróság feloszlatja,
- ha másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad),
- ha az Egyesület szétválik,
- ha megszűnését bíróság megállapítja,
- a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti, vagy megállapítja megszűnését,
- a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.
Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik, felszámolóként az Egyesület volt ügyintéző szerve, az Elnökség jár el.
VII.
Vegyes és záró rendelkezések
A közgyűlés és az elnökség döntéseiről az érintetteket írásban, postai úton, ajánlott tértivevényes levélben kell értesíteni a döntést követő tizenöt napon belül. A döntéseket a Röszkei Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára tizenöt napra ki kell függeszteni.
Az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki betekinthet, azokról saját költségén másolatot készíthet. Az iratokba történő betekintést az Egyesület elnökénél kell kezdeményezni.
Az Egyesület működése nyilvános. Az Egyesület működésére, szolgáltatásainak igénybevételi módjára vonatkozó adatokat valamint az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést a Röszkei Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni.
Az Egyesület mint közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak.
A vastagon szedett módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva:
Röszke, 2014. március 27.
..……………………………
Röszkei Sporthorgász és Természetvédő Egyesület Elnöke
Záradék: Jelen okirat aláírásával igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a vastagon szedett részek módosítása adott okot.
Szerkesztettem és ellenjegyzem: