Gondolataim lakberendezésről

„Be van fejezve a nagy mű, igen, a gép forog, az alkotó pihen, jó fél évig eljár tengelyén, míg egy kerékfogát újítni kell.”

szabadon Madách után

    Szándékosan emeltem ide Madách Imre gondolatát az Ember tragédiájából. Művében folyamatosan az emberi létezés értelmét kereste. Logikus lépésekben magyarázza az alapokat, halad valami végkifejlet felé. Csak úgy, mint ahogyan szeretnénk magtudni helyünket a világban. Így logikus úton keresem most a lakberendezés mibenlétét életünkben.

    Szándékosan fogalmaztam újra Madách sorait, mert nem az örökkévalóságnak szánom őket. Tudom, hogy ahogy fejlődik a technológia és változik a korstílus, úgy formálódunk mi is, így ezt a gondolatot is nyitva hagyom a változás előtt.

Három szempontot írok, amik szerintem a legfontosabbak, figyelmen kívül hagyása bármelyik szempontnak a lakberendezést lényegétől megfosztaná

1. Esztétika alap, az intimitás a cél

Számomra a szépség ott kezdődik, ahol a tudományos egyenletek és a merev szabályok véget érnek. Hiszem, hogy az otthonom nem egy steril bemutatóterem, hanem a belső világom kiterjesztése. Nem az aranymetszést hajszolom, hanem azt az érzést, amikor belépek az ajtón, és a gyomrom elszorul: „megérkeztem”.

• tanulságom: Elengedem a tökéletesség kényszerét. A gyerekeim tenyérnyoma vagy a kedvenc kopott székem nem hiba a rendszerben, hanem maga az élet.

2. Funkció alap, a kényelmem a cél

Bár a csillagokig nézek, a lábam a földön jár. Beláttam, hogy a funkció nem matek, hanem a testem tisztelete. Ha a centiméterek ellenem dolgoznak, a harmónia elvész. Ezért haditervet készítek: mérek, számolok, és útvonalakat rajzolok. Mert tudom: csak az tud jól lakást tervezni, aki tudja, milyen érzés másnaposan borotválkozni.

• tanulságom: A vonalzó a barátom, nem a börtönőröm. Ha a lakásom olajozott gépezetként szolgál, akkor nem rabolja el az időmet felesleges bosszúságokkal.

3. Lelkiismeretem alap, szabadságom a cél

Ez a legmélyebb felismerésem. Megértettem, hogy a tárgyaknak vámpír természetük van, időt, pénzt és energiát szívnak el tőlem. Rájöttem, hogy a mértéktelen halmozással nemcsak magamat fosztom ki, hanem az utánam jövők raktárát is lerabolom. A mértékletesség számomra modern, emberi érték.

• tanulságom: Minden felesleges holmi, amire nemet mondok, egy megnyert pillanat a saját szabadságomból. Inkább kevesebb tárgyat birtoklok, hogy maradjon energiám az alkotásra és a szeretteimre.

Mosoly a szemünk sarkában

Gondolataim összeálltak egy egésszé, ahol az esztétika, a logika és az etika végre nem egymás ellenségei, hanem szövetségesei. Tudom, hogy félév múlva talán egy kerékfogat újítanom kell – talán másképp látok majd egy színt vagy egy technológiát –, de az alapok szilárdak maradnak.

Az otthonom akkor válik olajozott gépezetté, amikor a terhektől megszabadít, a tér csendesen és észrevétlenül öleli körbe az életemet, szolgálgja boldogulásomat, boldogságomat.

    Ezeken a lapokon írok előszót, Homérosz utazásához viszonyítom saját utunkat, erősen megfogalmazom hazánk lakberendezési kultúrájának kritikáját. Hazugságokról írok, amik nap- mint nap szemet szúrnak, amik miatt felháborodok. Hogyan menthetjük meg értékeinket? Próbálom megfogalmazni, mitől, hogyan lehet sikeres lakberendezésünk. Írtam három olyan pillért, ami már gyakorlati iránytű is. Mindezt azért, hogy jól érezhessük magunkat otthonunkban. Gondolkodtam, merre is tarthat a világ, milyen is a most, aktuális modern lakberendezés.

Rádli Róbert