Számomra a Japandi nem egy üzleti katalógusból kimásolt trend, hanem a funkció és esztétika legtöbb tanulsággal szolgáló interferenciája. Amikor Japandi stílusú térben dolgozom, valójában nem bútorokat válogatok, hanem a fény részecske- és hullámtermészetét hangolom össze.
1. A Japandi, a tökéletesen funkcionáló,
Nézzünk a mélyére: a Japandi a skandináv pragmatizmus és a japán aszkézis násza. Az én rendszeremben ez a kíméletlen részecske-természet.
A funkcionális minimum: Ebben a stílusban nincs „majd csak lesz valahogy” elem. Minden tárgynak – a tatami-szerűen alacsony ágynak, a vékony lábú asztalnak – megvan a matematikai indokoltsága. Ha egy tárgy nem szolgál, az nálam kiesik a ráció köréből, és zaj lesz belőle.
Az anyag igazsága: Ahogy a tézisemben írtam: „Ne hazudj az anyagnak!” A Japandi rációja abban rejlik, hogy nem akarja eltakarni a csapolásokat vagy a fa erezetét. Itt a kód tiszta: a fa legyen fa, a kő legyen kő. Ha a szerkezet őszinte, a tér életképes.
2. A Japandi a tökéletesen szép,
A szépség nálam nem a dekoráció, hanem a rend sikere. Ez a Japandi hullám-természete.
A harmónia észlelése: Miért érzem jól magam egy Japandi térben? Nem az aranyozott kereteket látom szépnek, hanem azt a pillanatot, amikor az agyam észleli a logikát és a feleslegmentes arányt. Ez az érzelmi katarzis: a „flow” élménye, ahol a tér nem támad, hanem befogad.
A hatás: Ahogy József Attilánál az „ezüstös fejszesuhanás” a logikából születő kép, a Japandi-ban a fény és árnyék ritmusa a tökéletes vázra vetülő érzelem. Amikor leülök egy ilyen szobában, a szépség maga az igazság kisugárzása.
3. A Giccs és a „Zaj” kiiktatása
A Japandi az én szememben a giccs ellenszere.
A váza-effektus elutasítása: Ha egy sarok „csúnya”, én nem veszek oda egy vázát, hogy elfedjem. A Japandi pontosan ezt tanítja: megkeresem, hol hibádzik a logika, hol rossz a megvilágítás. Ha helyreállítom a rációt, a szépség válaszként azonnal megjelenik.
A tartalom nélküli semmitmondás: A Japandi nem bírja el a „kacatot”. Minden tárgy, ami nem bírja el a mérést (a funkcionális vizsgálatot), az nálam csupán vizuális hordalék.
4. Az Etika és a feszültség feloldása
Itt jön be a tangó! a Japandi skandináv ága (a Hygge) behozza azt a „meleg takarót”, amit én lelki szervizköltségnek nevezek.
A japán oldal kíméletlen, „vas-színű” rációját a skandináv oldal szelídíti meg.
Ez az én etikus megoldásom: a kód (a váz) legyen kíméletlenül tiszta és logikus, de a felület (a látvány) legyen emberi és barátságos. Megengedem magamnak a puha szőttest és az esendő kerámiát, mert tudom, hogy ezek a nyugalmam eszközei.
Összegzésként: A Japandi az én filozófiámban a József Attila-i szikárság és a Csokonai-féle életvágy egyensúlya. A szerkezete kíméletlen, de a célja az, hogy a lélek ne vacogjon a semmi ágán, hanem otthonra találjon.
Modernizált wabi sabi
Lopott szellemiség antwerpeni csomagolásban. 🏚️💰
Vajon mi marad a wabi- sabiból, ha egy európai kereskedő a saját képére formálja és ráteszi az árcédulát? Provokatív elemzés Axel Vervoordt és a „kiszámított tökéletlenség” világáról.
Kattints, ha látni akarod az ellentmondást: https://sites.google.com/site/butorstilus1/wabi-sabi-antwerpenben