Keviczky Kálmán, a hazafi

Keviczky Kálmán, mint a régi Magyarország szülötte mindig büszke volt gyökereire. Az emigráció évei alatt soha nem feledkezett meg szülőhazájáról, az 50-es évektől kezdve minden lehetséges fórumon igyekezett felhívni a figyelmet az országot ért tragédiákra (szovjet megszállás, 1956, stb.). Mindig boldogan tért haza és magyarságát büszkén vállalta, soha nem tagadta meg.

A következő oldalakon elsősorban a new yorki magyarság 1956-os történelmi tettét igyekszünk bemutatni a korabeli sajtóinformációkat felhasználva.

"A magyar nemzet lázadása, és a pesti srácok forradalma a világmegváltó kommunizmus rémuralma ellen a szülőhazájukból kiüldözött, az egész világon szétszórt nyugati magyar emigráció hírverő akcióinak hozzáállása nélkül ma nem lenne Földünk minden apraja-nagyjának elismerő tudatában."

A New York-i Szabadság-szobron 1956. november 18-án, vasárnap reggel fél órán át egy hatalmas magyar zászló lobogott, amelyet magyar emigránsok egy csoportja tűzött ki, hogy szimpátiát keltsen a szovjet hadsereg által azokban a hetekben felszámolt 1956-os magyar forradalom iránt.

A nagyításhoz kattints a képre!

Az esemény hatalmas feltűnést keltett, vezető helyen számoltak be róla az amerikai rádiók, televízió és a lapok és világgá röpítették a hírt a nemzetközi hírügynökségek. Az akciót Sisa István, a Free World Review szerkesztője new yorki lakásán eszelte ki egy csoport magyar emigráns, köztük Juharos István festőművész és Mártonffy István mérnök. Többféle erőszakmentes figyelemfelkeltő akciót fontolgattak, és amikor a Szabadság-szoborra terelődött a beszélgetés, magától értendően adódott a magyar zászló kitűzésének gondolata.

A Képes Magyar Magazin 1956. decemberi számának címlapja

Mártonffy egy 15 fős csoporttal az akció fizikai lebonyolításának feladatát vállalta, Keviczky Kálmán az események lefilmezését, Sisa pedig azt, hogy felveszi a kapcsolatot az amerikai lapokkal és rádiókkal. A hét méter hosszú, három méter széles zászló és a még nagyobb, fehér alapú felirat elkészítését emigráns magyar lányok vállalták. Az akciót eredetileg november 17-e, szombat délelőttre tervezték, mivel azt gondolták, a másnapi vasárnapi lapok révén így lehet a legnagyobb nyilvánosságra szert tenni. A csoport össze is gyűlt a Manhattan csúcsán lévő Battery Parkban, de teljes szélcsend volt és eső (ami elriasztja a látogatókat a szobortól), emiatt a zászló kitűzését másnapra halasztották. A tervet aprólékosan ki kellett számítaniuk, hogy a zászlót pont akkor tudják kibontani, amikor az egy órával az első kirándulóhajó után jövő következő, emberekkel megrakott hajó a szobor alá ér. A zászlót Mártonffy a teste köré csavarva rejtette el. Amikor a zászlóval együtt elindultak felfelé a szoborban, a csoport más tagjai különböző ürügyekkel lelassították az ugyanazzal a hajóval érkezett és ugyancsak felfelé igyekvő turistákat. Fent Mártonffyék leverték a fáklyához vezető szűk csigalépcső ajtaját elzáró lakatot és hamarosan kibontották a zászlót. A kívül maradtak fényképezni és filmezni kezdtek. A turisták csak akkor értették meg, mi is történt, amikor a szobor talapzatán is kibomlott a felirat: "STOP GENOCIDE, SAVE HUNGARY".

Az Amerikai Kanadai-Magyar Életben megjelent cikk (1996.)

Sisa István közben a manhattani partról megkezdte a média tájékoztatását. A helyszín felett megjelent a Daily News helikoptere, majd egy másik gép is. Időközben a feljutott turisták jelentették a szobor őrségének, hogy fönt valami történt. Mire az őrök felértek és bevonták a zászlót, az mintegy fél órán át lengett a Szabadság-szoborról. Az őrök igazoltatták a magyar csoportot, Mártonffy segítségével jegyzőkönyvet vettek fel. A zászlót elkobozták, ahogy a katolikusok Magyar Vasárnapja cikkének emlékezője, K. István elmondta: a szobormúzeum számára. (Nincs rá forrás, vajon még mindig megvan-e). Az akció résztvevői közül senkit nem tartóztattak le, bár tettük illegális volt. K. István emlékezése szerint már hazafelé menet az autórádióban azt hallották, hogy valamennyi fő állomás vezető helyen számolt be az eseményről.

 Este a televízió a Keviczky Kálmán összeállította filmanyagot mutatta be, amelyen még az is szerepelt, hogyan varrták a magyar asszonyok a zászlót. "Másnap a vezető lapok (New York Times, Daily News, Daily Mirror) első oldalas, képes szenzációként tárgyalták az eseményt, melynek hírét még előző nap világgá továbbították a nagy hírügynökségek, a Reuter, UPI és AP" - írta K. István.