Keviczky Kálmán akkor költözött új hazájába, amikor az USA éppen UFO-lázban égett. Talán a sors akarta így, de az 1952. július 19. és 20.-án a Washington D.C. felett megjelenő UFO-alakzatok végleg megváltoztatták az életét.
Ettől kezdve minden szabadidejét a jelenség tanulmányozására fordította. Rájött, hogy a kormány ködösít, és minden áron el akarja titkolni az UFO-k létezését.
Keviczky Kálmán elemzése a Washington D. C. felett megjelenő UFO alakzatokról (1952.)
Keviczky Kálmán egy 1995-ben így emlékezett vissza erre az időszakra:
„Az újságok tele voltak azzal, hogy Washington felett megjelentek az űrhajók. Elkezdtem olvasni a híreket, és rájöttem arra, hogy tulajdonképpen egy demonstratív tüntetés folyt Washington felett 1952. július 19-21.-én, majd három nappal később is.
Tudni kell azt, hogy 1952-ben folytak az atomkísérletek Teller Ede vezetésével a Nevadai sivatagban. Eközben az égbolt el volt árasztva világító fénygömbökkel, és komoly tudósok állították, hogy ezek a fények intelligens lények által vezetett szerkezetek, mert alakzatban repülnek, és szisztematikusan olyan helyeken tűnnek fel, ahol atomkísérletek folynak.
1952-ben két óriási esemény történt. Az egyik a már említett Teller Ede első hidrogénbombájának robbantása a Marshall-atollon, a másik pedig Anglia atombomba kísérlete Ausztráliától ÉNY-ra a Csendes-óceánon egy hajóroncson. Ezek a kísérletek mind ’52-re koncentrálódtak, logikus volt, hogy Washington felett megjelentek az interkontinentális űrhajók. Két hónappal előtte csak szórványosan történtek berepülések, de 1952. július 19-én éjszaka tömegesen megjelentek meg az amerikai főváros egén.
Borzasztó fejetlenség és ijedelem volt a Pentagonban. Nem tudtak semmit sem tenni, mert tisztában voltak azzal, hogy nincs ellenük esélyük, de azt is tudták, hogy semmiféle fegyveres veszélyt nem jelentenek az emberiségre.
Ettől függetlenül féltek, mert az UFO-k akadály nélkül berepültek az Andrew repülőbázis felől Washington fölé. Még a légierőt is eldugták, nehogy akár csak véletlenül felrepüljenek ellenük. Két nap múlva aztán felküldték a légierőt is.
E. J. Ruppelt százados beszámolójából megtudtuk, hogy milyen fantasztikus taktikával rendelkeztek, mert amikor bemértek és le akartak lőni egyet, abban a pillanatban eltűnt!
Az érdekesség az, hogy az a bizonyos űrhajó nem a lövés fizikai végrehajtást érzékelte, hanem amikor a pilóta agyában megjelent a gondolat, hogy lőni akar, már akkor tudták!
Korabeli újságok beszámolói (1952.)
Amikor rádöbbentem arra, mint katonaember, hogy baj van, amikor pár nappal később a hivatalos sajtótájékoztatón Samford tábornok azzal magyarázta az eseményt, hogy „hőmérsékletváltozás” volt Washington felett. Ha valaki ezt beadja egy kutyának, még az is megveszik tőle…”