Az újszülött idegrendszere elemi formában tartalmazza azoknak a fontos mozgás- és izomtónusbeli működéseknek tervét, amelyekből később kialakul a speciális emberi mozgás és testtartás. A magzatvízből az újszülött a levegőbe, a gravitációs nehézségi térbe kerül. Ettől kezdve a Föld gravitációs térerejét, a gravitációt, ellenhatású (antigravitációs) izomcsoportoknak kell folyamatosan ellentételezniük. Az újszülött és a fiatal csecsemő látszólag össze-vissza kapálódzik, legfeljebb primitív reflexeket tudunk belőle kiváltani. Valójában azonban minden későbbi speciális emberi mozgás- és testhelyzetet meg tud valósítani, ha megfelelő helyzetben hat rá a gravitációs erő. Combjánál fogva a levegőbe emelve a gravitációs erő hatására előre hajlik. Ekkor működésbe lép a koponya két oldalában lévő érzékszerv, a labirintus, amely a gravitációs erőt méri és az adatokat az agyhoz továbbítja. Az agy működésbe hozza a nyak és törzs hosszanti antigravitációs izmait és a csecsemő emelt fejjel felül. Néhány másodpercig ülve is marad. Utána előre hajlik és a folyamat magától megismétlődik. A vizsgálattal megállapítható, milyen állapotban van az antigravitációs izomcsoportok összehangolt beidegzése.

Az ülést kialakító mozgásban - beleértve a fejemelést és az elfoglalt testhelyzetben való egyensúlyozást - sok izom vesz részt megfelelő összetételben, időzítéssel, munkakifejtéssel. Mindezt csak az agy képes összehangolni, tehát itt az agyműködést vizsgáljuk, nem egy-egy izomcsoportot vagy izmot. A mozgás és a testhelyzet felvétele kifejezetten emberi specialitás, nem primitív reflex, amely akár majmokon is kiváltható. Ebből és más elemi mozgásmintákból a szükséges diagnosztikus értékkel megbecsülhető, képes lesz-e majd a csecsemő hetek múlva emelni a fejét és hónapok múlva emelt fejjel ülni. A különféle elemi mozgásmintázatok kiváltásával megállapítható, tudja-e az agy a négy végtag mozgását összerendezetten, szimmetrikusan irányítani, milyen lesz hónapok múlva a tárgy után nyúlás, a kúszás, a mászás, a feltápászkodás. Minden elemi mozgásmintát a csecsemő agya vált ki, válaszképpen a speciális érzékszervi ingerre, amely főleg a labirintus útján éri. A gravitációs erőt alkalmazzuk tehát az elemi mozgásminták kiváltására a korai differenciál diagnosztikában és a csecsemőnek előírt korai neuroterápiában is.

Vissza a Fejlődésneurológiai vizsgálatok oldalra