Ismerkedés a Linux-al

Egy informatikus emlékiratai - A Linux egy agyrém

Formátum: TEXT/HTML

Kódlap : Windows 1250 (ISO 8859-2)

Készült : Microsoft(R) Jegyzettömb - Windows 98

Nyelv : Magyar/szleng/informatikus

Idő : 2003. június

Azt mondták a Linux jó. Elhittem. Végülis kit érdekel milyen, ha 1x a StarCraft nem fut rajta... No mind1. Félreértés ne essék: én nem szeretem a MicroSoftot, nem értek egyet az üzletpolitikájukkal, de ma a piacon az övék a legrégebbi, legkönnyebben használható, legszélesebb körben támogatott operációs rendszer.

Lényeg a lényeghez, úgyalakult, hogy a Linux modultárgyam lett a főiskolán. Kiváló. Linux rulez. Mondanom sem kell, rendkívüli szakértelemre tettem szert, ehhez persze kétség sem fért. :) Startx, mc, ls, cat. Főleg a vetítések jelentettek sokat, amikor pl bemutatták, hogyan telepítünk egy Suse Linuxot...noigen, közben valami FPS játékkal múlattuk az időt hátul, mert a gépeken persze csak Win2000 volt, Linux az nem. A gépteremben nem lehet csak úgy oprendszercserét végezni. O:-)

Lényeg, hogy ötös lettem félév végén.

Ami azt illeti, némi lelkiismeret-furdalásom volt, amiért még eddig nem telepítettem Linuxot sajátkezűleg. És ekkor nekiálltam otthon...pedig nem kellett volna.

1. hét

Nosza, kezdtem a tesztelést a BasicLinux nevű egyeddel. Király. Elindult floppyn. Játszottam a Linux parancsokkal, de olyan 10 perc után eluntam. Floppy ki, rebút és Vin indul. Vissza a Starcrafthoz.

2. hét

A kezdeti sikereken felbuzdultam. Sort kerítettem hát egy Suse 7.1 LiveEval-ra. CD be, boot, ez is működik, oltári. Kár, hogy nem lehet feltelepíteni.

Hirtelen telepíthetnékem támadt, előkapartam egy régi Chip CD-t. Aszondja: Suse Linux 5.3 telepítő. No nézzük. Elindul, szép szöveges konzol, aztírja YaST. Egészségére. Na akkor felteszünk egy minimálisat. Milyen kíváncsi ez a YaST... Igen persze magyarul beszélek, igen szép színes a monitorom (bár oldalról inkább szürkének látszik:), persze Enter mindenre. Elkezd csomagokat pakolászni. Na látom, mehetek vacsorázni. Visszatérek. További zavarbaejtő kérdéseket tesz fel nekem a telepítő, és ráadásul gyökérnek nevez. Jóhogy nem ad valami véletlenszerű becenevet... Ok. Felpakolta magát és elindul, meg vagyok 6va. Belépnék rootként. Hát ez nemigen ment, - jelszóprobléma - ezért beléptem guest-ként. Nekiestem a grafikus alrendszer beállításának, hogy lássak is valamit. Itt még több zavarbaejtő kérdést tett fel a monitoromról, amiről csak annyit tudok, hogy SVGA color. Mind1, megsaccoltam őket. A kérdéssor végeztével pedig közölte, hogy guestként nincs jogosultságom módosítani ezeket a beállításokat. Fák, juh és egyéb mezőgazdasági szakkifejezések.

Ekkor hátradőltem, és eltűnődtem az Élet nagy kérdésein az ujjaimmal malmozva pár percet. Ekkor követtem el életem egyik kiemelkedő baklövését. Amíg még lendületben voltam, elővettem egy Corel Linux 1.0 telepítőt...

Szép, grafikus telepítő, alig kérdez valamit, ez szimpatikus. Kijelölöm hova telepedjen. Elindul, és...a képernyő elkezd vibrálni. Tudnám mi a fenét állított a monitoromon. A kedves felmenőit az ilyen önállóskódó frizbijelölt telepítőnek! Reset. A gép újraindul és mit látok? A kedves Lilo minden felesleges kérdezősködés nélkül felülcsapta a Boot Manageremet. Najó, ez még hagyján ilyet a kedves Vindóz is csinál. Előkapom az Életmentő Lemezt (Rescue Floppy), és gyorsan visszaállítom a Boot managert. Bootolgatok szokványosan és lám indul a Windows98. Akkor semmi baj, a rendszerpartícióm érintetlen. És ekkor egy pillanatra megállt a szívverésem...ugyanis hiányzott a FAT32es D partícióm!!! 17GB archiválás előtt álló anyaggal tele. Lassú mozdulatokkal kivettem a CD olvasóból a Corel telepítőCD-jét és elképzeltem milyen térbeli transzformációkat lehet ezen végezni, másik kezemmel valami finommechanikai műszer után kutattam. (kalapács) A közelben sajna nem volt ilyen, így a geometria gyakorlatot elhalasztottam, és elkezdtem fel-alá járkálni. Némi konzultáció után bootoltam egy DOS-t,egy lemezszerkesztőt és ló level szinten tanulmányoztam a problémát. Látám, hogy a partíciós táblában levő bejegyzések egyikét valami rosszindulatú gagyi telepítő, amit nem nevesítenék mégegyszer - valószínűleg swap partíció után kajtatva - egyszerűen kitörölte. Nos igen, épp a 17GBos szúrta a szemét. Félreértés ne essék: én nem mondtam neki, hogy csinálhat ilyet, nem is kérdezte, mitöbb nem is hozott létre semmit...csak törölt. Szerencsére a fájlrendszer még megvolt és némi ujjgyakorlat után (számológép+lemezszerkesztő), röpke két órán belül minden visszaállt a régi kerékvágásba.

Talán érthető, hogy ezekután kissé elment a kísérletező kedvem.

Fél év múlva

Ahogy az emlékek halványultak, megfogalmazódott bennem a második esély gondolata. Pedig kellő tapasztalattal rendelkezők tudhatják:a második esély szimpla önámítás, semmi értelme nincs.

De ahogy közeledett az államvizsga, késztetést éreztem, hogy megismerkedjek a Pingvin rejtelmeivel. Okulva a tapasztalatokból CDre írtam a fontosabb dolgokat, floppyra az alaprendszert és a winchesterek partíciós tábláit. Miután úgy gondoltam, hogy semmilyen rosszindulatú csel nem képes ezúttal hazavágni szemem fényét, a 20GBos WD-t, keresztet vetettem és elővettem új szerzeményem: az UHU Linux 1.0-t. Szokásos szép, grafikus telepítő, alapból magyar nyelven. Első feketepont: van egérkurzor, de nincs egér. Szomorú. Már a Win95 telepítő is felismerte a soros egeret automatikusan. Mind1, szerencsére van egy szép nagy gomb, amire rámanőverezve a billentyűzettel kézileg lehet az egeret beállítani. Van ám vagy 10-20 féle lehetőség, ám miután a legkézenfekvőbbtől a leglehetetlenebbig végigpróbáltam valamennyit, rá kellett jönnöm: ezen még van mit fejleszteni. Node, mondhatnánk, miért keresem a csomót a nádi növényen? Végülis egér nélkül is lehet élni. Folytattam hát. Swap partícióra nincs hely, a / partíciót ellenben kiadtam neki, mondtam formázza nyugodtan.

Igen ám, de a root jelszó megadásnál aszondja: hiba az addroot modulban [13] újra-tovább? He? Néhány újrajátszás és különböző jelszókombinációk után feladom, tovább. Nagy nehezen feltelepült, sirály. Elindul a frissen települt UHU Linuxom és mi az első szava hozzám?

Kernel panic. És semmi több. No, én nem estem pánikba. Következő CD.

Lindows 3.0. Ígéretesen hangzik. Szép, grafikus telepítő. Eredmény: Vibráló kép. Már telepítésnél? Hm, korán kezdi. Köszönjük szépen. 99 dollár, mi?! Jóhogy nem vettem meg. ;)

Ismét előveszem a Suse 5.3-at, ez egykor majdnem sikerült. Minimális install, feltelepül, most még a root jelszóm is helyes. Boldogan játszom a Midnight Commanderrel, ekkor feltámad bennem a kisördög...mi lenne, ha egy kis grafikus alrendszert is beizzítanék? Nosza, xf86config. Ismerős kérdések, nem sajnálom az ENTER-t. Majd Startx. Error. Miért nem lep ez meg engem? Tovább vizsgálódom, látom van egy sox nevű érdekes progi, az xf86configra némiképp hasonlít. Hm. A 32MB videoRAMomat kissé degradálta fél megára, de nem is ez a lényeg, elmentem a beállításokat, és lám...még mindig nincs X felületem.

De legalább a 7 szöveges konzol működik. Mérföldkő az életemben.Ám én nem elégszem meg ezzel, megpróbálom a Suse 8.0 Professional-t is. Pofás telepítő, választható felbontással, aszondja új telepítés vagy frissítés? Legyen "új". Egeret már ez sem ismeri fel, de itt is be lehet állítani kézileg. De rögtön kiszemeli magának a 17GBos partíciót... Erről le akartam beszélni, de elkerekült szemmel láttam, hogy némi átfedéseket hozna létre a partíciós táblában, és egyszerre megduplázódna a winchesterem kapacitása. Ez szép lenne, ha nem annak a speciális esete lenne, hogy a 2. floppy lemezt akarjuk betenni a meghajtóba az 1. kivétele nélkül. Ezen a ponton feltűnt, hogy a "Vissza" funkcionalitás nem mindenhol működik, valamint a telepítő reakciósebessége néha egy prédára vetődő teknősbékáéval vetekedik.

Úgyhogy gyorsan rebootoltam, és ezúttal a "frissítést" próbáltam. Első meglepetésem, hogy ebben a módban még kézileg se lehet felismertetni az egeret. Hm, namegállj. Vicces kedvemben voltam, így aztmondtam tegye fel a grafikus rendszert is. Nos, ezt nem kellett volna, mert amikor elért a kernel kiválasztásáig, én hiába választgattam, az istennek se ment tovább. Hibaüzenet az nincs. No, alkalmaztam a meglepetésemre itt működő -paranormális tevékenység lehetett - "vissza" gombot, és beállítottam minimális installra a meglehetősen mogorva telepítőt. Így már hajlandó volt továbblépni, ebből arra következtettem, hogy kevés hely volt a célmeghajtón, azért nem lépett tovább előzőleg. Persze erről a kedves YaST nem szólt...mert hozzá képest a százas szög egy integrált áramkör. Nomind1, innentől ment szépen a dolog. Feltelepült, bár ezúttal magától nemigen akart elindulni, úgyhogy kézivezérléssel (RESET gomb) indítottam újra, mint a Baktariderben a rakétát. :) Meglepve vettem tudomásul, hogy Boot Managerem még mindig a helyén van...mitöbb a Linux Loader (LILO) sem a Master Boot Recordban, sem a rendes boot szektorban nem található. A sok ENTER közt elveszhetett telepítéskor. Így van egy kiválóan feltelepített Linuxom, egy 2GBbájtos Ext2FS (ami egyébiránt semmire nem jó) partíción, amit nem tudok elindítani. :) Egy LILO-t valószínűleg aránylag könnyen odabűvészkedhetnék a boot szektorba, de érzem: fáradok.

Vigasztal a kísérlet pozitív oldala: nem történt semmi baja a hónapok óta jól működő Vindóz rendszernek, és nem tűnt el egy partícióm sem, ezt fejlődésnek könyvelem el.Mindenesetre lehet, hogy mégsem olyan sok pénz 30ezer HUF egy könnyen feltelepíthető Windowsért? Végülis a kórházi kezelés többe van...

Pingvinek. Pingvinek mindenhol... Ne! NE! Menjetek innen, hagyjatok! ÁÁÁÁ!

PROCESS KILLED

Utóirat: Most öt évvel később már semmiért nem cserélném le az Ubuntu Linuxomat. ;)

"Azok a dolgok amik képesek a változásra, meg is változnak, amik nem változnak, azok nem is képesek rá."