Embedded Files
Kégli Ferenc - Magyar Emma Karolina
Kégli Ferenc (1902-1977)
Kégli Ferenc (1902-1977)
Kégli Ferenc (1902-1977)
Apám, Kégli Ferenc, 1902. november 9-én született Várpalotán. Édesapja, Kégli Gyula, ekkor 35, édesanyja Kégli Gyuláné szül. Szili Katalin 34 éves volt. Várpalotán, a 41. házszám alatt laktak.
Ferenc az elemi iskolát helyben, a polgári iskola négy osztályát Veszprémben végezte el. A várpalotai bányánál helyezkedett el, segédmunkásként dolgozott a lakatos műhelyben. Kezdetben magánúton, majd rendes tanulóként járt a veszprémi állami felső kereskedelmi iskolába.
Veszprémi osztálykép 1921. június 17-én. A hátsó álló sorban balról a második Kégli Ferenc.
"Jól felelt meg” minősítéssel érettségi bizonyítványt kapott. Érettségi tablókép.
1924. április 1-jétől Várpalota nagyközség elöljáróságán írnok, jegyzői gyakornok.
A cserkész-életben is vezető szerepet vállalt. A kép közepén "civilben" Kégli Ferenc.
1926-ban már jelentkezett községi közigazgatási tanfolyamra, de a többi pályázóhoz viszonyított rövid gyakorlati idejére való tekintettel még nem vették fel.
1926-ban Kern latin tanár szerepét alakítja Farkas Imre: Iglói diákok című darabjában, amelyet az Erzsébet Szálló nagytermében adtak elő. A bevételt a Levente Torna Egylet felszerelésének bővítésére fordították. (Pacsuné Fodor Sára: Kulturális élet a két világháború között Várpalotán. Várpalota 1994. 71. oldal.) Kép a családi fotóalbumból: az ülő sorban balról a második Kégli Ferenc.
1929. június 18-án a szombathelyi községi közigazgatási tanfolyamon letette a községi közigazgatási vizsgát.
Várpalotai irodabelső 1933-ban. Kégli Ferenc községi aljegyző a kép közepén látható, hátul az írópultnál áll.
Magyar Emma Karolina (1914-1998)
Magyar Emma Karolina (1914-1998)
Anyám, Magyar Emma Karolina, 1914. június 6-án született Budapesten. Apja Magyar Károly budapesti hírlapíró, anyja Szeiling Emma. Az elemi iskola után Budapesten az Angolkisasszonyok róm. kath. Sancta-Maria leánygimnáziumában, majd az m. kir. állami Mária Terézia leánygimnáziumban tanult.
Géhl Zoltán rajza
Nagyapám, Magyar Károly, 1931-ben.
Szüleinek válása után Emma 1927 őszétől lakott Várpalotán édesanyjával és annak második férjével, Fónagy Endrével, aki Hajmáskéren volt gyógyszerész. A képen Fónagy Endréné szül. Szeiling Emma (korábban Magyar Károlyné), Magyar Emma, Fónagy Endre, és a közös gyermek: Fónagy Endre.
Várpalotára való költözésük után Magyar Emma a székesfehérvári közs. Árpádházi Boldog Margit leánylíceumba (1932-től gimnázium) járt be naponta vonattal, és ott érettségizett 1932-ben.
A nyolcadik osztályos tanulók a székesfehérvári leánylíceum udvarán. A felvétel 1932. április 8-án készült, elöl a térdelő sorban középen Magyar Emma.
A tablóképen Magyar Emma a legfölső sorban jobbról a második.
Kégli Ferenc - Magyar Emma Karolina
Kégli Ferenc - Magyar Emma Karolina
A Budapesti Hírlap 1932. december 28-i száma adta hírül, hogy Magyar Károly hírlapíró leányát eljegyezte Kégli Ferenc Várpalotán. Kégli Ferenc községi aljegyző és Magyar Emma Karolina 1933. augusztus 12-én kötött házasságot Várpalotán. Esküvői tanúk: dr. Katona László (Emma unokatestvérének a férje) budapesti, és Szűcs Gyula várpalotai lakos.
A szőnyegen a gyerekek: Vass Gyula (ifj.), Vass Géza, Fónagy Endre (ifj.), Márton Zsuzsanna, Vass János és Hülber Józsika. Ülnek az első sorban balról jobbra Szűcs Gyula, Abai Júlia, Magyar Károly, Magyar Emma, Kégli Ferenc, Fónagy Endréné (korábban Magyar Károlyné), Kégli Gyula. Állnak a székek mögött: Makláry Károly, Vass Gyuláné (szül. Kégli Ilona), Dr. Fatér István esperes-plébános, Dr. Katona Lászlóné, Kégli Gyula (ifj.), Márton Józsefné (szül. Kégli Margit), Márton József. Hátsó sor: Vass Gyula, ismeretlen személy, Ifj. Magyar Károly, Dr. Katona László és ismeretlen személy.
Az ifjú pár 1934. okt. 6-án Bécsben. A fotó hátoldalán a bélyegző szövege: F. Hrosek Fotograf Wien, I. Hofburg Heidenplatz.
A csoportképen elöl balról a harmadik Vass Gyula, mellette Kégli Ferencné és Kégli Ferenc, közöttük feltehetően Vass Gyula egyik fia.
A Pesti Napló 1934. február 4-i számában közölte a Várpalotai Iparos Dalárda új tisztikarának névsorát: Kégli Ferenc a dalárda titkára lett.
1935. június 18-án a Fejérmegyei Napló 2. oldalán jelent meg a hír: „Emléktáblát lepleztek le a fehérvári turisták Pusztapalotán. Az Országos Turista Egylet Székesfehérvári Osztálya a tegnapi nap ünnepélyes keretek között leplezte le az emlékművet. Dr. Pataki Ármin a fehérvári osztály nevében átadta az emléktáblát Várpalota községnek, amit Kégli Ferenc községi főjegyző vett át.” - A hír szerkesztője feltehetően az esemény jelentőségét kívánta emelni azzal, hogy főjegyzőnek titulálta az emléktábla átvevőjét. Kégli Ferenc ekkor aljegyzői vagy segédjegyzői beosztásban dolgozott.
Kégli Ferenc Várpalotán, 1936. ápr. 12-én, Húsvét napján.
Kégli Ferenc 1937-ben Cézár nevű kutyájával a Rótfischer-ház udvarán.
1937. március 26-án született Kégli Emma.
1939. április 30-án született Kégli Katalin Ágnes.
Képek a Kossuth utcából, az Ott Kálmán tulajdonában lévő ház udvarában és a ház előtt.
1939. október 14-én Kégli Ferenc megvásárolta özv. Balassa Jánosné született Varsányi Anna és Balassa István (nős Tímár Erzsébettel) a 462. számú telekkönyvi betétben a II. 4677. 4678 és 4679 hrsz. alatt felvett Badacsony dűlőben fekvő várpalotai ingatlanát.
Ugyanebben az időben megvásárolja Friedrich Károly (nős Bereczky Ilonával) 432. számú telekkönyvi betétben a +1 sorsz. 1927 hrsz. alatt felvett, a Szélhely dűlőben fekvő várpalotai ingatlanrészét.
Kégli Ferenc anyakönyvvezető-helyettesi aláírása, az 1940. évi várpalotai házassági anyakönyv másodpéldányában:
A Magyarország közhivatalainak cím- és adattára című, évenkénti kiadványban Kégli Ferenc 1931 és 1944 között szerepel Várpalota adatai között. Például a Baross Endre főszerkesztésében és Takács József szerkesztésében Budapesten, 1942-ben kiadott évkönyv 1086. oldalán, segédjegyzőként van megnevezve.
Ügyintézője volt a közbirtokosságnak, a gazdakörben és az iparoskörben vezetőségi tag. Parancsnoka a Várpalotai Önkéntes Tűzoltó-egyesületnek.
Az 1940-es évek elején telepítette be mandulafákkal egyik ingatlanját, amelyet családunk "Mandulás"-nak nevezett el. A képek 1943. március 15-én készültek.
Ezen a későbbi képen már nagyobbak a mandulafák.
Testvéreimmel, 2000-ben történt palotai sétánk során még találtunk példányokat a mandulafákból. Néhány magot eltettem emlékbe.
1943. június 10-én az M. Kir. III. Honvéd Fogatolt Vonatosztály parancsnoksága által Komáromban kiállított Leszerelési jegy szerint a 41 éves várpalotai lakos Kégli Ferenc karpaszományos honvéd c. őrvezető nemtényleges viszonyba helyeztetett.
1944. január 19-én az m. kir. III. honvéd hadtestparancsnokság, mivel elháríthatatlan szolgálatképtelensége miatt katonai szolgálatra alkalmatlanná vált, a honvédség kötelékéből elbocsátotta “Mindennemű szolgálatra és munkára alkalmatlan” megjegyzéssel.
A Magyar Élet Pártértesítője 1944. május 1-jei száma a Pártélet hírei rovatban számol be arról, hogy a várpalotai szervezetet meglátogatta dr. Lehoczky Ferenc központi vármegyei titkár, s a pártvezetőség tagjaival az új helyzetet beszélte meg. A találkozón többek között Kégli Ferenc is felszólalt. (A Magyar Élet Pártja a két világháború között működött magyarországi politikai párt volt, mely fennállása során, többszöri átalakulása és névváltoztatása ellenére minden választást megnyert, és a nyilas hatalomátvételig kormányzó pozícióban volt. = Wikipédia.)
1944. májusában várpalotai segédjegyzőként a Várpalotai Önkéntes Tűzoltóegyesület helyettes parancsnoka. 1944. október 23-án a veszprémi járás főszolgabírája Kégli Ferenc segédjegyző várpalotai lakost további intézkedésig kirendeli az üresedésben lévő papkeszi-i körjegyzői állásra helyettesként.
1944. október 23-án várpalotai állandó lakosként jelentette be Papkeszi községi ideiglenes lakását. Családját decemberben hozta Papkeszire. 1945. február 23-án kelt levelében Müller SS Hauptsturmführer, Papkeszi katonai parancsnoka a helyi jegyzőt teszi felelőssé azért, hogy másnaptól minden helyi lakos, illetve ott tartózkodó menekült részt vegyen az erődítési munkálatokban. Ha ez nem lesz teljesítve, akkor a dolgot szabotázsnak tekinti és ennek megfelelően fog intézkedni.
A család, a helyi bíró által adott fogaton Veszprémbe, rokonokhoz menekült. Dr. Steixner Antal palotai esperes-plébános megszervezte, hogy a nagykapornaki rendház befogadja őket, így tovább mehettek. Március 4-én, Mencshelynél – egy bombatámadás során – a nagyobbik leány, Emmike, életét vesztette. Nagykapornakon temették el. (A koporsó később a várpalotai temetőben lett újra elhantolva.) Egy ideig a nagykapornaki rendházban tartózkodtak, majd a faluban, egy háznál vettek ki szobát. Május elején indultak vissza Palotára. Veszprémben Katalin vakbélgyulladással kórházba került, ezért anyja is Veszprémben maradt.
A családi iratok ismeretében Kégli Ferenc vonatkozásában nem állja meg a helyét Szíj Rezső: Várpalota (Budapest, 1960) című könyvének 301. oldalán olvasható állítás, miszerint 1945-ben a "Nemzeti Bizottság a község régi vezetői közül Makláry (Mathl) Károly főjegyzőt, Kégli Ferenc adóügyi jegyzőt, Kővári János s. jegyzőt eltávolította, s helyükre munkáskádereket nevezett ki". Kégli Ferenc ugyanis - eredeti várpalotai állomáshelyéről - 1944 októberétől ideiglenesen Papkeszire lett kirendelve, s ezt 1945 júniusában az alispán - megtartva a várpalotai állományban - újra megerősítette.
1945. június 1-jén Veszprém vármegye alispánja Kégli Ferenc segédjegyző várpalotai lakost a papkeszi körjegyzőségnél ténylegesen üresedésben álló segédjegyzői állásra ideiglenesen, további rendelkezésig kirendeli. 1945. augusztus 24-én Veszprémben az 1080/1945. M.E. sz. rendelet alapján mint papkeszi lakost, jegyzőt, „az ország felszabadítása előtti időben való magatartását a II. számú igazolóbizottság vizsgálat alá vett és őt a 12. § értelmében igazoltnak jelentette ki”. 1945. szeptember 11-én Veszprém vármegye alispánja Kégli Ferenc segédjegyző papkeszi lakost a noszlopi körjegyzőséghez ideiglenesen, további rendelkezésig helyettes körjegyzőül kirendeli. 1945. november 26-án Veszprém vármegye alispánja Kégli Ferenc noszlopi lakost, eddigi helyettes körjegyzőt bízza meg a december 31-ig szabadságon lévő körjegyző helyettesítésével.
Budapesten, az OTBA kórházában, 1946. január 5-én születtem én, Kégli Ferenc Imre Tibor.
Romándon, 1947-ben, Katalin nővéremmel:
Későbbi várpalotai fotóink:
Bár családi irat nem maradt fenn róla, de Kégli Ferenc is egyike volt annak a több mint nyolcvanezer tisztviselőnek, közalkalmazottnak, katonatisztnek és rendőrnek, akiket az 1946 májusában hozott, 5000/1946. M. E. sz. rendelet értelmében "reakciósnak" minősítettek, úgynevezett B-listára tettek és elbocsátottak, de még ez év augusztusában ismét munkába állt.
1946. augusztus 10-én Veszprém vármegye alispánja az „5000/1946.M.E. sz. rendelet alapján elbocsátott egyes közigazgatási alkalmazottak ideiglenes munkába állítása” tárgyában az 5093/1946. eln.sz.B.M. rendelet alapján eljárt ötös bizottság javaslatára Kégli Ferenc várpalotai s. jegyzőt, megbízva a körjegyzői teendők ellátásával a bakonycsernyei jegyzői hivatalnál azonnali hatállyal – további intézkedésig – ideiglenesen munkába” állítja. 1946. augusztus 10-től 1947. március 31-ig Bakonycsernyén a körjegyzőség vezetésével megbízott helyettes körjegyző.
1947. március 26-án kelt levélben a zirci járás főjegyzője Kégli Ferenc jelenleg Bakonycsernyére beosztott segédjegyzőt, ugyanilyen minőségben, a romándi körjegyzői hivatalhoz rendeli ki ideiglenesen, április 1-jétől. 1947. november 11-én Veszprém vármegye alispánja Kégli Ferenc segédjegyzőt a romándi körjegyzői hivatalból Várpalotára visszarendeli és szolgálattételre az ottani jegyzői hivatalba osztja be, mivel Várpalota község vezetőjegyzője szerint “a község adóügyének vitelét csak úgy lehetne biztosítani, ha még egy szakképzett munkaerő rendelkezésre állna. Minthogy Kégli Ferenc segédjegyző eddig is az adóügyeket intézte és kirendelése előtt is ebben az ügykörben dolgozott a várpalotai községházán, továbbá mert Románd körjegyzőségben a normálstátusz szerint amúgy is létszámfölötti, eredeti állomáshelyére való visszarendelését el kellett rendelni”. Az 1948. november 8-án kelt Véghatározat szerint Veszprém vármegye alispánja Kégli Ferenc várpalotai segédjegyzőt, várpalotai lakost 1949. január 1-jétől előlépteti a VII. fizetési osztály 3. fokozatába. 1949. február 10-én Harmath Jenő alispán tanúsítja, hogy Kégli Ferenc községi adóügyi jegyző, várpalotai lakos az 1850/1946. M.E. sz. rendeletben írt fogadalmat a mai napon előtte letette.
1949. május 1-jétől az ösküi adóhivatal helyettes vezetője. Várpalotáról vonattal jár ki.
Kégli Ferenc Imre és Kégli Katalin 1949 júliusában.
1949. november 17-én Öskü község adóhivatala igazolja, hogy Kégli Ferenc adóügyi főtanácsos az ösküi adóhivatal vezetője, akinek állandó lakása Várpalotán van, ahol 1949. május 1-je előtt, mint községi jegyző volt alkalmazásban.
1950. március 30-án született Kégli Éva Mária. Keresztapja Dr. Steixner Antal várpalotai esperes-plébános. Akkoriban már kevesebb családi fotó készült, ez egy későbbi kép Éváról.
1950. október 15-től Kádárta községben vb-titkárnak választják Kégli Ferencet. Csak ideiglenes lakosként volt bejelentve. Megtartotta ugyanis várpalotai lakását, mivel felesége az ottani Magasépítő Vállalatnál helyezkedett el. 1950. október 22-én, a helyi tanácsok választásakor tanácstagként beválasztják a kádártai községi tanácsba.
Kégli Ferenc Imre 1951. április 8-án.
Családi fotó 1952. május 14-én, Várpalotán:
1952. július 2-án, éjfél után hajnalban Kégli Ferenc és családját elhurcolják várpalotai lakásából. Hortobágyra, a Borsós-tanyai kényszermunka-táborba internálják őket.
Page updated
Google Sites
Report abuse