Siemens-féle kemence

A videón az látható, hogy a tekercs vasmagját körülölelő rézvályú a benne lévő forrasztóónnal felmelegszik. Ennek oka, hogy a váltakozó mágneses térbe helyezett, zárt menetet alkotó vezetőben áram indukálódik. A váltakozó mágneses teret a transzformátortekercs szolgáltatja, a zárt vezető pedig a vasmagját körülvevő rézvályú, aminek a közepébe szilárd forrasztóónt helyeztünk. A rézben a vasmag erős változó mágneses tere feszültséget indukál , a rézben (és az ónban is) nagy erősségű áram folyik. Ennek hatására melegedni kezd, a belehelyezett forrasztóón megolvad. A grafikonon látható, hogy a vályúban a hőmérséklet egyenletesen nőtt, amikor elérte a méréshatást (98 °C) a kamera már nem tudta követni a melegedést. A forrasztóón megolvadt, olvadáspontja körülbelül 230 °C.

Kérdés: A „Siemens-féle kemence” kísérlet videójában úgy látszik, hogy nemcsak a forrasztóónt tartalmazó gyűrű melegszik fel, hanem a vasmag egy része is. Valóban felmelegszik a vasmag, vagy más hatás eredményezi az íves felfénylést a vasmag oldalán?

Kérdés: Ha a „Thomson-ágyú” nevű kísérletben nem egy, hanem két egyforma karikát használnánk, akkor a karikák ugyanannyira, vagy kevésbé, vagy jobban melegednének fel, mint egy karika esetében?