Online biztonság

A tudatos internethasználat fogalmán egyfelől az online világban rejlő lehetőségek maximális kihasználásának képességét értjük, másfelől azt a készséget is, amelynek birtokában a médiahasználat során felmerülő lehetséges veszélyeket, kockázatokat felismerjük. Az online médiatudatosság mindezeken túl magában foglalja a biztonságos internethasználathoz szükséges védelmi megoldásoknak, valamint azoknak az eszközöknek és intézményeknek az ismeretét, amelyekhez a sérelmes helyzetek nem várt bekövetkezte esetén fordulhatunk.

Miért van szükség a védelemre? Azért, mert a gyermekek – életkori sajátosságaik miatt – a felnőttekétől eltérő befogadási, élményfeldolgozási képességgel rendelkeznek.

Az interneten megjelenő egyes tartalmak károsan befolyásolhatják szellemi, lelki, erkölcsi fejlődésüket.

Életkorukból, eltérő tapasztalataikból, ismeretanyagukból fakadóan másképp dolgozzák fel az online információt.

A gyerekek egyre fiatalabb koruktól használják egyre aktívabban az internetet, különösen a közösségimédia-platformokat, amelyek eredetileg nem az ő számukra készültek, és amelyek használatához szociálisan még nem elég érettek, így kockázataiknak is jobban ki vannak téve.

A védelmet célzó szabályok igazodnak a különböző korosztályok sajátosságaihoz, ahogy családi körben is más módon, más eszközökkel kell védelmet biztosítani egy óvodáskorú és egy iskolás gyermek számára. A műszaki megoldások (szűrés, időkorlátozás) vagy a szülői felügyelet alkalmazása, noha önmagukban nem tekinthetők megoldásnak, hatékonyan segíthetik, hogy a kiskorúak csak az életkoruknak megfelelő tartalmakhoz férjenek hozzá.

Emellett a tudatosság növelése, a médiaműveltség fejlesztése segíthet abban, hogy a gyermekek megbirkózzanak az online kockázatokkal a pandémia idején is. A gyermekek online védelme, különösen a koronavírus okozta veszélyhelyzet idején, a pedagógus és a szülő szoros együttműködését igényli.

Az intenzívebb internethasználat az online kockázatokat is növeli. Ezek minimalizálása mellett fontos, hogy biztosítsuk a gyermekek internethasználathoz kapcsolódó, alapvető jogait: a szólásszabadság jogát, az információhoz való hozzáférés jogát, valamint a magánszféra biztonságához, a személyes adatok védelméhez való jogot.

A veszélyhelyzetben a tantermen kívüli, digitális oktatásra történő áttérés, valamint a karantén az online platformokat és közösségeket szinte nélkülözhetetlenné tette. Ezzel párhuzamosan a gyermekek online védelmére is nagyobb figyelemnek kell irányulnia.

A kiskorúak legtöbbször ugyanazon az eszközön érik el az internetet tanulási és szórakozási célra.

A digitális munkarend idején a képernyő előtt töltött időben nehezen különül el a „munkára” és a „szórakozásra” szánt idő.

Sokszor ugyanaz a platform szolgál a tanulás és a szórakozás tereként is.

A digitális munkarend újdonsága és szabályozatlansága miatt a gyerekek sokszor az online térben számukra eddig érvényes viselkedési normáikat viszik át a digitális oktatás terébe (chatelés stílusa a pedagógussal, trollkodás az online osztályteremben – például egymás vagy a tanár lenémítása, eltávolítása az online óráról).

A tudatos internethasználat elsajátítása, a kockázatok minimalizálása a digitális munkarend, a vegyes munkarend és a jelenléti oktatás idején egyaránt, egyformán fontos, és feladataiban, célkitűzéseiben ebből a szempontból nincs különbség.

A koronavírus okozta veszélyhelyzetben jelentősen növekvő online kockázatok:

· Káros tartalmak: A megnövekedett képernyőidő, a felügyelet nélküli internetezés következtében a gyermekek nagyobb eséllyel férnek hozzá olyan, az életkoruknak nem megfelelő vagy kifejezetten veszélyes tartalmakhoz, mint a gyűlöletbeszéd, az összeesküvés-elméletek vagy az öngyilkosságra buzdítás.

· Csökkenő moderálás: A online töltött idő megnövekedésével párhuzamosan több tartalom kerül fel, és a moderálás is nehézkesebb. A brit Internet Watch Foundation adatai alapján a legtöbb platformon megnőtt az automatikus moderálás aránya, így a gyermekek könnyebben érhetnek el erőszakos tartalmakat, vagy találkozhatnak gyűlöletbeszéddel a közösségimédia-platformokon.

· A tartalom és az információ hitelessége: A fokozottabb internethasználatból következően megnőhet az olyan célzott reklámtartalom mennyisége, amely például egészségtelen étkezésre ösztönöz vagy az életkornak nem megfelelő ajánlatokat hoz. A koronavírus okozta információs krízis során a legfiatalabbakat is elérheti a kifejezetten a járványhoz kapcsolódó „álhír-járvány”, az „infodémia” (például az influencerek tartalmain vagy a célzott hirdetéseken keresztül).

· Unalom és felügyelet nélkül töltött idő: A megnövekedett képernyőidő túlhasználattal, függőséggel kapcsolatos problémákat okozhat; a bezártság és az ingerszegény környezet fokozhatja az online világ túlzott elvárásainak való megfelelés kényszerét, például a FOMO-t, a folyamatos kimaradásérzést, a testképzavarokat és az állandó megosztás igényét (oversharing), valamint a túlságosan erős, aktív online jelenlétet.

· Kockázatos online viselkedés: Az unalom és a felügyelet nélkül online töltött idő eredménye, hogy a gyermekek könnyebben vonódnak be nem biztonságos tevékenységekbe (például trollkodás, online kihívások, illetve szerencsejáték).

· Szexuális jellegű zsarolások, támadások: Megnő a szexuális jellegű online támadások veszélye is.

· Online zaklatás: Az online zaklatás évek óta a vezető online kockázatok között szerepel. Az unalom, a bezártság, a strukturálatlan idő ennek további erősödéséhez vezethet. A veszélyhelyzetben a fiatalabb gyerekek is megismerkedhetnek az online üzenetküldés, a játékok és az azonnali üzenetküldő szolgáltatások világával – ők azonban még tapasztalatlanabbak, ellenállási, megküzdési képességeik is gyengébbek, ezért fokozottabban kitettek az online zaklatásoknak.

· Személyes adatokkal történő visszaélések: A videókonferencia-eszközök és az e-learning-platformok használatának robbanásszerű növekedésével előtérbe kerültek az adatvédelmi kockázatok is, elsősorban ezen platformok (kiskorúak esetében különösen fontos) jogosulatlan adatgyűjtése, adatkezelése, adathasználata. Az ingyenes, szabadon hozzáférhető oktatási platformok számos, a magánszféra védelmével és az adatbiztonsággal kapcsolatos kérdést vetnek fel. Fontos megérteni, hogy a legtöbb ingyenes szolgáltatás esetében valójában a figyelmünkkel és a rólunk összegyűjtött személyes adatokkal fizetünk.

· Adathalászat, online becsapások, csalások, csaló nyereményjátékok: A kiber- biztonsági szakértők szerint rendkívüli módon megnőtt az iskolai rendszerek elleni támadások száma10. Az iskolák, diákok eszközei azért jó célpontok, mert gyengébb a védelmük és a felhasználói tudatosságuk is. A leggyakoribb támadástípusok az adathalászat (kéretlen vagy hamis üzeneteken keresztül a felhasználó önként adja meg adatait) és a rosszindulatú programok letöltésére csábító üzenetek.

· Egészségügyi, jólléti kockázatok: A képernyő-túlhasználat gyakori következménye az alvásritmus felborulása, testképzavarok, étkezési zavarok kialakulása.

· A felügyeleti eszközök korlátozottsága: A családtagok eltérő digitális kompetenciája, a háztartásokba kerülő új eszközök és a megnövekedett képernyőidő miatt szükségessé válhat a szülői felügyeleti eszközök alkalmazása. A magyar iskolákban működik tartalomszűrő rendszer, a műszaki szűrés otthoni lehetőségeiről azonban a magyar szülők több mint harmada nem is hallott, és mindössze 9–11%-uk alkalmaz az internetezéssel összefüggő technikai korlátozást. A szülői felügyeleti eszközök – például a Google Family Link – beállítása, használata nagyon nehézkes. Még pedagógusfórumokon is előfordul, hogy azt javasolják: az egyszerűség kedvéért a gyermek hamis életkort megadva regisztráljon egy-egy új alkalmazás használatához.

Fontos tudni, hogy az interneten a rengeteg hasznos információ, program, alkalmazás mellett számos problémás tartalom is megjelenik. Különbséget kell tenni az adott esetben a gyermek személyiségfejlődésére nézve kockázatos, káros és az illegális tartalmak között.

Bizonyos típusú tartalmak, például a gyermekpornográfia vagy a drogfogyasztásra csábítás, illegálisak. Az illegális tartalmakat a felhasználók jelenthetik a szolgáltatónak, akinek azt el kell távolítania.

Károsnak, az egészséges személyiségfejlődést veszélyeztetőnek tekinthetők azok a tartalmak (vagy azok vizuális megjelenítése), amelyek alkalmasak lehetnek a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlődésének negatív befolyásolására.

A kockázatos, problematikus tartalmak ellen a leghatékonyabb védekezés a felhasználók tudatosságának növelése. Mindkét esetben hasznos lehet a tartalmakat valamelyik hotline szolgáltatónál jelenteni. A gyermekek esetében a káros tartalmak ellen a technikai védelem, szülői felügyeleti eszköz, gyermekvédelmi szűrőszoftver használható.

A digitális és a vegyes munkarendű oktatás idején – a fokozottabb online jelenlét miatt is megjelenhetnek ezek a tartalmak, hiszen az internet, szemben a valódi osztályteremmel, nem zárt, hanem nyitott tér, ahová könnyen „beszivárog” a külvilág.

A káros tartalmak felsorolásában és definiálásában a hotline szolgáltatók felsorolását követjük. Ezek azok a tartalmak, amelyeket a biztonsagosinternet.hu vagy az NMHH Internethotline oldalakon jelenteni lehet.

Hozzájárulás nélkül hozzáférhetővé tett tartalom: Olyan tartalom (személyes adat, fotó, videó), amelyet egy felhasználó engedélye nélkül tettek közzé az interneten.

Online zaklatás: Online zaklatást szenved el az a személy, aki többször is bántó, sértő üzeneteket kap az interneten keresztül, rendszeresen, tartósan háborgatják, megfélemlítik.

Pedofil tartalom: Olyan képek és videók, amelyek gyermekeket ábrázolnak meztelenül vagy félmeztelenül, szexuális helyzetben azért, hogy felkeltsék másban a nemi vágyat.

Rasszista, uszító tartalom: Olyan mondanivaló, amely valamely vallást, felekezetet, népcsoportot sért, vagy e csoportok tagjai elleni gyűlöletet kelt, erőszak elkövetésére sarkall.

Erőszakos tartalom: Az emberi méltóságot sértő, indokolatlanul, öncélúan vagy felkavaróan naturalista módon erőszakot ábrázoló, sokkoló tartalmak, például az állatkínzást, kivégzést ábrázoló vagy élőben bemutató felvételek.

Adathalász honlapok, vírusokkal, kém- és féregprogramokkal fertőzött tartalom: A felhasználóktól személyes adatokat gyűjtő, majd azokkal visszaélő weboldalak, vírusokkal, kém- és féregprogramokkal fertőzött tartalmak terjedését lehetővé tevő üzenetek.

Drogfogyasztásra csábító tartalom: Azok a – weboldalakon, csevegőszolgáltatáson vagy e-mailen keresztül történő – felhívások, amelyek kábítószer vagy új pszichoaktív anyag fogyasztására csábítanak, ezekkel kereskednek.

Terrorcselekményre felhívó, terrorizmust népszerűsítő, elősegítő tartalom: Azok a tartalmak, üzenetek, amelyekben vélhetően terrorcselekményre buzdítanak, illetve népszerűsítik vagy elősegítik a terrorizmust.

Egyéb, kiskorúakra veszélyes tartalom: Azok az egyéb káros, veszélyes vagy megtévesztő tartalmak tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek alkalmasak lehetnek a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlődésének negatív befolyásolására.

A gyermekek védelmét az online térben leginkább a tudatos médiahasználatra neveléssel segíthetjük. A tudatos internethasználat csökkentheti a zavaró, káros online tartalmaknak való kiszolgáltatottságot.

A szűrőprogramok ismerete és használata rengeteg veszélytől megóvhatja a gyermekeket. A gyermekvédelmi szűrőszoftverek szélesebb körű használatához fontos tudatosítani, hogy ezek a rendszerek nem a gyerek ellen, hanem az ő érdekében vannak – őt védjük velük.

A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság összegyűjtötte és táblázatba foglalta a jelenleg a piacon elérhető gyermekvédelmi szűrőszoftvereket. Ezek közül a használt platformok, nyelvtudás, illetve a gyermek életkora alapján érdemes választani.

A nagyobb technológiai szolgáltatók, illetve a mobilgyártók saját platformjaikhoz, valamint érintőképernyős eszközeikhez, játékkonzoljaikhoz is kínálnak ingyenes szülői felügyeleti megoldásokat (Google Családi kapcsolat, Microsoft Családbiztonság, Apple Családi megosztás).

A böngészőbeállítások lehetővé teszik a tartalomszűrést. A YouTube böngészőjében például beállítható a „Korlátozott mód”, amely szűri a felnőtt tartalmakat. A mobileszközre letölthető YouTube Kids alkalmazás szintén biztonságosabbá teszi a gyermekek számára a videók közti böngészést.

Nagyon fontos, hogy a 13 év alatti gyermekeket mindig korlátozott fiókkal, szülői ellenőrzési-betekintési lehetőségekkel regisztráljuk ezekre a felületekre a személyes adatok fokozottabb védelme és a gyermekek egészséges fejlődését veszélyeztető tartalomtól való védelem érdekében. Noha a közösségimédia-platformokon, például a Facebookon, Instagramon, TikTokon, Snapchaten a regisztráció korhatára 13 év, a szolgáltató fokozottan figyel a 13–18 éveseknek nyújtott tartalmakra: számos, potenciálisan veszélyes tartalom, illetve viselkedési lehetőség számukra nem elérhető. Ezért is fontos minden online felületen a valós életkor megadása. Ez az ajánló abban segít, hogyan állítsuk be a szabályos életkort.

Csak legális forrásból, hivatalos alkalmazásboltból töltsünk le új szoftvereket, alkalmazásokat – a nem legális, ingyenes forrásból származó fájlok sokszor vírust tartalmaznak vagy adathalászatra használják ezeket.

Gyermekbarát keresők: Léteznek olyan keresőprogramok, amelyeket gyerekek számára fejlesztettek, és kifejezetten gyermekbarát tartalmakat mutatnak, sok esetben az első néhány találatot akár moderátorok által válogatva. Ilyen például a Google-ra épített Kiddle, a Safe Search Kids vagy a német blinde-kuh keresőmotor. Magyar nyelven ilyen keresőprogram nem érhető el. A biztonságos keresési mód a Google beállításai között is megtalálható.

Szűrőszoftverekről, gyermekvédelemről további információt itt találhat.

Az internet megjelenésével sokkal gyorsabban, sokkal több információ jut el hozzánk, és ami még fontosabb, bárki megjelentethet tartalmat. A médiakörnyezetünk úgy változott, hogy a hagyományos, meghatározó médiaintézmények egyeduralma megszűnt, a közösségi média – nagyon sok felhasználó első számú hírforrása – pedig egyre nagyobb teret hódít.

Az online források hitelességének vizsgálata az oktatás során is fontos feladat.

A hamis, félrevezető tartalmak egy lehetséges felosztása a következő:

• Propaganda (manipulatív, érzelmekre épít, célja a politikai befolyásolás);

• Kattintásvadász (szenzációhajhász, igazságtartalma nem releváns, célja a kattintásból származó reklámbevétel);

• Szponzorált tartalom (semleges információnak vagy hírnek tűnik, de valójában reklám);

• Szatirikus, humoros tartalom;

• Hoax (a közösségi médiában gyorsan terjedő, öncélú hamis hír);

• Hiba, tévedés;

• Partizán tartalom (egyoldalú, ideológiai alapú szöveg);

• Összeesküvés-elmélet (konteó, vélt leleplezés, alternatív magyarázat részben vagy

• egészben megmagyarázhatatlan eseményekről, célja az elbizonytalanítás);

• Áltudományos tartalom (csodagyógymódok, oltásellenesség, a klímaváltozás tagadása stb.; célja befolyás és anyagi haszon szerzése);

• Álhír (teljes mértékben kitalált, megtévesztő tartalom).

Tanácsok:

• Felnőttként gyakoroljuk az álhírek felismerését: nézzük meg a forrást, gondoljuk végig a megosztott információ célját! (Ha erős felindulást, felháborodást vagy nagy örömet vált ki, nagyobb a valószínűsége, hogy álhírrel van dolgunk.)

• Tanítsuk meg gyermekeinket a tény és a vélemény elkülönítésére!

• Keressük a megbízható információforrásokat, ne döntsünk megalapozatlan hír alapján!

• Tájékozódjunk minél többféle forrásból!

• Beszélgessünk sokat a gyerekekkel az online térben szerzett élményekről is!

Amennyiben többet szeretne tudni a témáról, látogassa meg a Digitális Gyermekvédelmi Stratégia oldalát!

Néhány segítő kérdés az információ hitelességének vizsgálatához:

Az információ hitelességének eldöntéséhez arra van szükség, hogy a médiahasználó fel tudjon tenni kérdéseket az információval kapcsolatban, és ezeket meg is válaszolja.

Ebben segít a FILTER betűszóval rövidített tényellenőrző kérdéssor:

F mint forrás: Ki a szerző, hol jelent meg? Hivatkozik-e forrásokra, szakértőkre, és

azok megbízhatók-e?

I mint időpont: Kiderül-e, mikor jelent meg az információ? Ha igen, aktuális-e még?

L mint logika: Észszerű-e, hogy az és úgy történt, amiről a cikk szól? Következetes-e a szöveg? Valós-e az összefüggés a benne foglalt megállapítások között?

T mint tényellenőrzés: Megbízható források által ellenőrzött, értékelt információkat közöl-e a cikk? Az információ valós tényeket közöl?

E mint emóciók: Milyen érzések kerítettek hatalmukba a cikk elolvasásakor? Dühössé tett? Fellelkesített? Vágyakozást keltett? Nem lehet, hogy a cikk csak ezt akarta elérni?

R mint részrehajlás: Nem maradt-e ki fontos információ? Nem lehet, hogy a szerző elfogult, és nem a teljes képet mutatja be, csak egy bizonyos nézőpontot támogat más nézőpontokkal szemben?

Az online információ hitelességével, álhírekkel kapcsolatban több magyar nyelvű online tananyag is elérhető. A DGYS Digitális Káprázatok tananyagcsomag jában több témakör is foglalkozik ezzel.

Kifejezetten a koronavírussal kapcsolatos álhírekkel foglalkozik az Urbanlegends.hu

13–15 éves diákoknak szóló online tanfolyama.

1. A szülőnek tisztában kell lennie az internethasználat előnyeivel, ugyanakkor képesnek kell lennie arra, hogy felismerje a kockázatokat és elkerülje az internethasználat veszélyeit.

2. Figyeljen arra, mivel foglalkozik gyermeke az interneten, ismerje meg az online módon folyó oktatás során és a szórakozás idején használt platformokat, tartalmakat.

3. Beszélgessen gyermekével az alábbi témákról:

a) a lehetséges online kockázatok;

b) a pozitív online viselkedés, együttműködés a közösséggel;

c) a mérlegelő gondolkodás fejlesztése, különösen az online testképpel és az álhírekkel kapcsolatban;

d) a kortárs nyomás, az online kapcsolattartás előnyei, nehézségei;

e) a technológia függőségre hajlamosító tényezői.

4. Legyen biztos benne, hogy gyermeke tudja, hová forduljon, ha szükséges, és jelezze bizalmát.

5. Egyezzenek meg családi médiahasználati szabályokban, amelyek szükség esetén az online tanulást is szabályozzák.

6. Törekedjen kiegyensúlyozott „médiaétrendre”, ne vigye túlzásba az online tevékenységet.

7. Használjon szülői felügyeleti eszközöket, hogy támogassa gyermekét.

8. Segítse gyermeke online létét az alábbi módokon is:

a) Figyeljen a korhatár-besorolásokra a filmek, játékok és különösen a közösségi

média esetében.

b) Használjon szülői felügyeleti eszközöket és megbízható böngészőt.

c) Ismerje az egészséges személyiségfejlődést veszélyeztető tartalmak jelentési lehetőségeit, a nem kívánt kapcsolatok blokkolásának, jelentésének lehetőségét az online felületeken.

d) Bánjon óvatosan a gyermekek online tevékenységét ellenőrző alkalmazásokkal, hogy el ne veszítse gyermeke bizalmát. Ne kontrollálja túlságosan az online oktatást sem.

9. Tanítsa meg gyermekét az adatvédelmi beállítások személyre szabására.

10. Ne felejtse el, hogy a legtöbb online felület biztonságos, és a kiegyensúlyozott médiahasználat nem rejt veszélyeket.

A Biztonságban online a digitális oktatás idején című videó elérhető a Digitális Témahét YouTube-csatornáján.

A Digitális Gyermekvédelmi Stratégia honlapján számos oktatási anyag, szülőknek, pedagógusoknak szóló tájékoztató érhető el.

Biztonságban online – GY.I.K.: A családok felkészítésére elkészült egy, a szülők által leggyakrabban feltett kérdésekből és az ezekre adott válaszokból álló tájékoztatócsomag. A veszélyhelyzet idején elsősorban a képernyőidő növekedése (ezzel összefüggésben a nem megfelelő tartalmakhoz való hozzáférés), az online zaklatás (cyberbullying), a személyes adatok és a magánszféra védelme és a dezinformáció jelentett kockázatot.

Tájékoztatók szülők, családok számára: A koronavírus okozta veszélyhelyzet kezdetén váltak elérhetővé a Digitális Médiaműveltség Szülőknek Program keretében elkészített, a leggyakoribb online kockázatokat bemutató, letölthető anyagok.

A Digitális káprázatok tanórái elsősorban az iskolában tanító pedagógusoknak szeretnének kézzelfogható támogatást nyújtani a médiajelenségek és problémák tanulmányozásához. A témakörök között szerepel például a több forrásból történő tájékozódás, a hír és a vélemény elkülönítése, az internetfüggőségek és az online zaklatás is.

Kisfimek: A médiaműveltség (médiaintelligencia) fejlesztésére alkalmas tananyagokhoz több, a korosztálynak szóló tematikus kisfilm is készült. A négy kisfilm a következő témákat dolgozza fel: Likefüggőség, Dezinformáció, álhír, fake news, On-line zaklatás, Testképzavar.

A tudatos internethasználattal kapcsolatos ismeretszerzést, tájékozódást segítő tartalmak: A tudatos internethasználatot segítő annotált linkgyűjtemény száz megbízható, hasznos, releváns, magyar és angol nyelvű hivatkozást tartalmaz, amelyből az érdeklődő szülők, pedagógusok is tájékozódhatnak. A digitális gyermekvédelem nemzetközi szakirodalma iránt érdeklődők a legfrissebb kutatási eredmények köréből tájékozódhatnak.

A Safer Internet Program a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat vezetésével működő konzorcium, amely ingyenes internetbiztonsági oktatást kínál iskoláknak.

A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság több szolgáltatása is támogatja a tudatos médiahasználatot:

Gyerek a neten: a honlap egy szülőknek szóló, szótárformájú információs oldal, amelyen az Internet Hotline jogsegélyszolgálatának munkatársai adnak tájékoztatást.

A Para-kampány oldal az online kockázatok kezelésével foglalkozik.

Az NMHH három Bűvösvölgy Médiaértési Központot üzemeltet Budapesten, Debrecenben és Sopronban. A Bűvösvölgy honlapján számos, pedagógusoknak szóló anyag is megtalálható.