A Határtalanul Program célja a magyar-magyar kapcsolatok építése, személyes kapcsolatok kialakítása, elmélyítése. A program a nemzetpolitikai célt fordítja le konkrét tapasztalatokra, azaz a Határtalanul a nemzeti összetartozás operatív programja.

A program keretében magyarországi iskolák tanulói az állam támogatásával osztálykiránduláson vesznek részt a szomszédos országok magyarlakta területein, így személyes tapasztalásokat szereznek a külhoni magyarságról.

Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával

HAT-KP-1-2022/1-000576 pályázat

1.      nap Utazás Martonvásárról Gyimesközéplokra

 A csoport korai indulással kezdte a programot. Utazásunk során megálltunk” Erdély kapujánál” ,  Király-hágónál, ahol Zajti Ferenc csoportkísérő beszélt a hely történelmi jelentőségéről. Szálláshelyünkre fáradtan, de izgatottan érkezett meg a csoport, majd szállásadónk, Szász Ágnes, Ági néni üdvözlése után  a diákok elfoglalták szobáikat. A vacsora után megbeszéltük a másnapi programot, és megterveztük  a kézműves foglakozások csoportjait és időpontjait. Közösen elkészítettük első koszorúnkat, amit a másnapi Ezeréves Határ meglátogatása során terveztük elhelyezni.

2.      A gyimesi csángó falusi életmód megismerése, kirándulás szekérrel, Kaliba-látogatás, tehénfejés, sajtkészítés, kaszálás, Ezeréves határ, kézműves foglalkozások

Második nap kora reggelén a diákok lelkesen készültek a Hargita meghódítására. Sok diákunk most ült életében először lovasszekéren. Az utazás közben a Gyimesközéplok múltjáról, jelenéről, jövőjéről beszélgettünk a lovaskocsi-hajtónkkal. A gyerekek szívesen  hallgatták meg a hajtó beszámolóját az erdélyi mindennapokról. Az út nagyobb részét gyalogosan tettük meg, közben folyamatosan meghallgattuk Ági néni ismertetőjét a helyi növény -és állatvilágról. A gyalogtúra után a Kalibába érkezve beszélgettünk a gazdákkal, megnéztük a legelőn és az istállóban lévő állatokat, megismerkedtünk a kaszálás alapjaival. Ezt követően a gyerekek csoportokban segítettek az ebéd előkészítésében. Volt aki a tüzet rakta meg a szalonnasütéshez, volt aki vajat köpült, volt aki a puliszkafőzésben segédkezett mások megterítették az asztalt, felvágták a kenyeret. Az ebéd mindenkinek jól esett, ezt követően megismerkedtünk a gyógynövényekkel,  gyűjtöttünk palástfüvet,  kankalint. A látogatás után hazafelé indultunk majd az Ezeréves határ felé vettük utunkat. A felújítások miatt ugyan a Rákóczi-vár romjaihoz közvetlenül nem tudtunk felsétálni, de  szerencsékre az Ezeréves határ egyik legjellemzőbb szimbóluma, a Monarchia legrégibb Őrháza nyitva volt. Megtekintettük az Őrházban található magángyűjteményt, és meghallgattunk egy kiváló előadást az Ezeréves határ és az Őrház történelméről. Megcsodáltuk a Kontumáci kápolna épületének maradványait Vacsora után  késő estig  kézműveskedtünk:  koszorúkat készítettünk, készültek  festmények  vászonra,akvarell- és műszaki rajzlapokra, festettünk kavicsokat és pólókat.

3.      Gyilkos-tó, Békás-szoros, Gyergyószentmiklós, Parajd, Korond, Farkaslaka, Székelyudvarhely

Harmadik napon meglátogattuk a Gyilkos-tavat, és a Békás szorost. Túráztunk a szoros hatalmas sziklái között. megismerkedtünk a hely földrajztörténeti jellegzetességeivel és  irodalmi  hagyományaival.

Ezt követően ellátogattunk a Parajdi sóbányába, meglátogattuk Korondot majd elhelyeztük a magunk által készített koszorút Tamási Áron szülőhelyén, Farkaslakán.  Szálláshelyünkön ismét kézműveskedéssel zártuk a napot.

4.      Madarasi-Hargita, Nyergestető, Szent Anna-tó, Csíkszereda, Csíksomlyó (könnyező Szűz Mária kegytemplom)

Negyedik napon a Nyergestetőn kezdtük utunkat. Történelmi előadást Zajti Ferenc tanár úr, irodalmi előadást Rezessyné Zsoldos Erika  tanárnő tartott. Megcsodáltuk a kopjafákat, elhelyeztük az általunk készített koszorút. Eztután a Madarasi Hargitához indultunk, útlezárás miatt azonban úti tervet kellett módosítanunk, így megnéztük a vulkáni kráterben található Szent Anna tavat. Kirándultunk, és meghallgattuk a helyhez fűződő irodalmi legendákat. Útközben megcsodáltuk Tusnádfürdőt, majd Csíksomlyó városában két templomot is megnéztünk: a Makovecz Imre által tervezett Millenniumi templomot és a csíksomlyói Kegytempolomot, valamint a távolból megnéztük a Csíksomlyói búcsú   helyszínét. A közeli borvíz forrásnál megtöltöttük kulacsainkat, és megnéztük a Barátok Feredője néven emlegetett népi fürdőt, beszélgettünk a helyiekkel.

5.      Ismerkedés régi mesterségekkel: Kovácsműhely és a bundavarró meglátogatása, Délután a Hidegségi Általános Iskola meglátogatása, közös játék, csángó táncház.

Az ötödik napon régi mesterségekkel ismerkedtünk meg: megnéztünk egy lópatkolást, majd megismerkedtünk a csángó bundák varrásának folyamatával. Akinek kedve volt, felpróbálhatta a csángó bundákat, illetve készíthetett díszes bundára való gombot is. Ezt követően meglátogattuk a Hidegségi Általános Iskolát, ahol a gyerekek lenyűgöző néptáncos műsorral készültek nekünk. Meghallgattuk a helyi Általános Iskola igazgatójának előadását, majd a  hidegségi és a martonvásári iskola jellegzetességeiről is beszélgettünk. A gyerekek könnyen megtalálták a hangot évfolyamtársaikkal, közös játék, focimeccs és táncház fűzte még szorosabbra a kapcsolatot közöttük.

6.      Hazautazás Gyimesközéplokról Martonvásárra, megállás Gyulafehérváron és Aradon

Élményekkel tele indultunk haza, távolról megcsodáltuk a Tordai hasadékot, elmeséltük a hozzá fűződő irodalmi legendákat. Útközben megálltunk Gyulafehérváron és megnéztük a Szent Mihály  Érseki Székesegyházat, rövid sétát tettünk a  Székesegyház körül. Ezt követően Aradon megkoszorúztuk az aradi emlékművet és a kora esti órákban érkeztünk meg Martonvásárra.

HAT-KP-1-2022/1-000609 PÁLYÁZAT

1.      nap: Utazás Martonvásárról Gyimesközéplokra

 A csoport korai indulással kezdte a programot. Utazásunk során megálltunk ”Erdély kapujánál”, Király-hágónál, ahol Balázsné Hornyák Edit csoportkísérő beszélt a hely történelmi jelentőségéről. Szálláshelyünkre fáradtan, de izgatottan érkezett meg a csoport, majd szállásadónk, Szász Ágnes, Ági néni üdvözlése után a diákok elfoglalták szobáikat. A vacsora után megbeszéltük a másnapi programot, és megterveztük a kézműves foglakozások csoportjait és időpontjait.

2.      nap: A gyimesi csángó falusi életmód megismerése, kirándulás szekérrel, Kaliba-látogatás, tehénfejés, sajtkészítés, kaszálás, kézműves foglalkozások

Második nap kora reggelén a diákok lelkesen készültek a Hargita meghódítására. Sok diákunk most ült életében először lovasszekéren. Az utazás közben Gyimesközéplok múltjáról, jelenéről, jövőjéről beszélgettünk a lovaskocsi-hajtónkkal. A gyerekek szívesen hallgatták meg a hajtó beszámolóját az erdélyi mindennapokról. Az út nagyobb részét gyalogosan tettük meg, közben folyamatosan meghallgattuk Ági néni ismertetőjét a helyi növény -és állatvilágról. A gyalogtúra után a Kalibába érkezve beszélgettünk a gazdákkal, megnéztük a legelőn és az istállóban lévő állatokat, megismerkedtünk a kaszálás alapjaival. Ezt követően a gyerekek csoportokban segítettek az ebéd előkészítésében. Volt, aki a tüzet rakta meg a szalonnasütéshez, volt, aki vajat köpült, volt, aki a puliszkafőzésben segédkezett, mások megterítették az asztalt, felvágták a kenyeret. Az ebéd mindenkinek jól esett, ezt követően megismerkedtünk a gyógynövényekkel, gyűjtöttünk palástfüvet, kankalint. A látogatás után hazafelé indultunk. Vacsora után késő estig kézműveskedtünk: koszorúkat készítettünk.

3. nap: Szent Anna-tó; Nyergestető; Gyergyószentmiklós; Békás-szoros, Gyilkos-tó: 

A harmadik napon először megnéztük a vulkáni kráterben található Szent Anna-tavat. Kirándultunk, és meghallgattuk a helyhez fűződő irodalmi legendákat. Majd a Nyergestetőn folytattuk utunkat. Történelmi előadást Balázsné Hornyák Edit tanárnő, földrajzi előadást Csapó Tamás tanár úr tartott. Megcsodáltuk a kopjafákat, elhelyeztük az általunk készített koszorút. Kányádi Sándor: Nyergestető című versét Kovács Nóra Andrea 7.d osztályos tanuló szavalta el. Ezt követően meglátogattuk a Békás-szorost és a Gyilkos-tavat. Túráztunk a szoros hatalmas sziklái között. Megismerkedtünk a hely földrajztörténeti jellegzetességeivel és irodalmi hagyományaival.

4. nap: Ezeréves határ, Szováta: Medve-tó, Parajd, Korond, Farkaslaka, Székelyudvarhely, Csíkszereda, Csíksomlyó (könnyező Szűz Mária kegytemplom)

Negyedik napon az Ezeréves határ meglátogatásával kezdtük utunkat. A felújítások miatt ugyan a Rákóczi-vár romjaihoz közvetlenül nem tudtunk felsétálni, de szerencsénkre az Ezeréves határ egyik legjellemzőbb szimbóluma, a Monarchia legrégibb Őrháza nyitva volt. Megtekintettük az Őrházban található magángyűjteményt, és meghallgattunk egy kiváló előadást az Ezeréves határ és az Őrház történelméről. Megcsodáltuk a Kontumáci kápolna épületének maradványait. Ezt követően ellátogattunk Szovátára a Medve-tóhoz, majd a Parajdi sóbányába, meglátogattuk Korondot, majd elhelyeztük a magunk által készített koszorút Tamási Áron szülőhelyén, Farkaslakán.  Útközben megcsodáltuk Tusnádfürdőt, majd Csíksomlyó városában két templomot is megnéztünk: a Makovecz Imre által tervezett Millenniumi templomot és a csíksomlyói Kegytempolomot, valamint a távolból megnéztük a Csíksomlyói búcsú helyszínét.

5. nap: Ismerkedés régi mesterségekkel: Kovácsműhely és a bundavarró meglátogatása, Délután a Hidegségi Általános Iskola meglátogatása, közös játék, csángó táncház, esti kézműves foglalkozások

Az ötödik napon régi mesterségekkel ismerkedtünk meg: megnéztünk egy lópatkolást, majd megismerkedtünk a csángó bundák varrásának folyamatával. Akinek kedve volt, felpróbálhatta a csángó bundákat, illetve készíthetett díszes bundára való gombot is. Ezt követően meglátogattuk a Hidegségi Általános Iskolát, ahol a gyerekek lenyűgöző néptáncos műsorral készültek nekünk. A helyi Általános Iskola igazgatója által készített prezentációt a 7. osztály osztályfőnökének tolmácsolásában hallgattuk meg az igazgató úr egyéb elfoglaltsága miatt, majd a hidegségi és a martonvásári iskola jellegzetességeiről is beszélgettünk. Saját diákjaink és tanáraink népdalcsokorral és iskolánk névadójának, Beethoven: A mormotás fiú dala című művének eléneklésével örvendeztették meg a hidegségi gyerekeket és tanáraikat. A dalokat klarinéton és hegedűn játszó diákjaink kísérték. A gyerekek könnyen megtalálták a hangot évfolyamtársaikkal, közös játék, focimeccs és táncház fűzte még szorosabbra a kapcsolatot közöttük. Szálláshelyünkön ismét kézműveskedéssel zártuk a napot többek között kavicsfestéssel, papírvirágok készítésével.

6.  nap: Hazautazás Gyimesközéplokról Martonvásárra, megállás Gyulafehérváron és Aradon

Élményekkel tele indultunk haza, távolról megcsodáltuk a Tordai hasadékot, elmeséltük a hozzá fűződő irodalmi legendákat. Útközben megálltunk Gyulafehérváron és megnéztük a Szent Mihály Érseki Székesegyházat, rövid sétát tettünk a Székesegyház körül. Ezt követően Aradon megkoszorúztuk az aradi emlékművet és a kora esti órákban érkeztünk meg Martonvásárra.