Hegyiemberek Nightride

Post date: Jul 18, 2012 1:38:06 PM

Szombat éjjel, mialatt az eső elérte Budapestet, megtekertünk néhány hegyet egy speciális Nightride keretében. A Surly-vel mentem, amire felkerült a felpattintható hátsó sárvédő, illetve a nagy, akkus MagicShine lámpa is. A túra első része még síkon volt, de én csak a másodikra mentem el, ami kifejezetten a hegyeket célozta, és a Hősök teréről indult éjfélkor. Innen már eleve csak egy tucat bringás kelt útra az Andrássy úton. Legelőször a Várba mentünk fel, ez egyszerű volt, végül is a Clark Ádám térről Dísz térre feljutni nem több 2 kanyarnál. A Gellért-hegyet a szálloda felől támadtuk meg. Természetesen az egysebességessel a Műteremház mellett, illetve a Kelenhegyi BKV járta szakaszán csak kiállva tudtam felmenni, de nehezebbre számítottam.

Ahogy a Gellért-szobornál álldogáltunk, a horizonton jól látszott a vihar, ami éppen a város felé közeledett, csak percek kérdése volt, mikor kezd el esni. Ettől még szerencsére nem ment el a társaság kedve a folytatástól, de erősen nézegették a Köpönyeg.hu appon a viharradart, találgatva, hogy mennyi eséllyel ússzuk meg a megázást. A Moszkva tértől a Fogaskerekűig jutottunk, mikor megérkezett az eső, épp csak beálltunk egy fedett helyre, és hatalmas zivatar szakadt le az égből, az utakon nemsokára hömpölygött a víz. Vagy negyedóra múlva már csendesedett, és az immár csak hatfősre apadt társaság a javaslatomra útnak indult a János-hegy felé.

A Hűvösvölgyi és Nagykovácsi úton, "hátulról" érkeztünk meg a Szépjuhásznéhez, ezalatt már a szint egy részét is leküzdöttük, a János-hegyig már csak 150 m maradt. Ezen a szakaszon megint eleredt az eső. Szépjuhásznénál egy buszmegállóban vártuk be a többieket. A lelkesedés érezhetően apadt, de azért mindenki folytatta az utat felfelé. Ide már kellett a nagy lámpa is. Az eső végig esett, sőt egy-egy erdősebb részen köd is kialakult. A János-hegyi nyeregben a Libegő végállomásánál húzódtunk be az eresz alá. Itt már senkinek nem maradt kedve folytatni a kitűzött útvonalat, amiben a következő állomás a Hármashatár-hegy lett volna. Az Istenhegyi úton gurultunk le visszafogott tempóban - akinek addig nem ázott át teljesen a cipője, itt biztosan nem úszta meg. A Délitől már egyedül, az Alagúton és az Andrássy úton át mentem haza.

Hazafelé annyira szép volt a hajnali derengés, hogy lehoztam a fényképezőgépet, és eltekertem az M3-ashoz néhány fényképet készíteni.

Legközelebb jó időben biztosan kevesebb lesz az ácsorgás, és a terveknek megfelelően messzebbre is eljutunk.