Embedded Files
Kísérlet:
Figyeljük meg mi történik a következő házilag is elkészíthető kísérleti eszközzel ha:
a könnyebb és nehezebb labdákra azonos erőt alkalmaztunk
Mi a látott kísérlet utáni következtetésünk ?
Saját felvétel, kísérlet
Kísérlet: A rugós erőmérő segítségével vizsgáljuk meg az erő testekre gyakorolt mozgásállapot-változtató hatását.
Saját képek, a TELEKI-ben elvégzett kísérlet
Látható, hogy a vízszintes asztalon az m tömegű test vízszintes irányú F erő hatására gyorsul!
Newton II. törvénye: a dinamika alapegyenlete. Az erő és a tömeg
A tehetetlenség törvénye szerint a testek mozgásállapotát csak más testekkel való kölcsönhatás változtathatja meg.
Nehezebb megváltoztatni annak a testnek a mozgásállapotát, amelynek nagyobb a „tehetetlensége”, nagyobb a tömege. (Tapasztalat)
A tehetetlenség mértéke: a tömeg.
skalármennyiség
a test tömege az illető anyagra jellemző állandó érték a klasszikus fizikában. (A relativitás elméletben a test tömege függ a sebességétől is)
A test a gyorsulása egyenesen arányos a testre ható F erővel és fordítottan arányos a test egy tulajdonságával, az m tehetetlen tömegével.
A testre ható külső erők eredője egyenlő a test tömegének és gyorsulásának szorzatával. Ez a dinamika alapegyenlete.
Az erőhatás mértéke: az erő, vektormennyiség !
jele: F; mértékegysége: N (Newton)
Az erőnek nagysága, iránya, hatásvonala es támadáspontja van
Ha a pontszerű testre ható erők eredője nulla, akkor a test mozgásállapota változatlan marad. Ekkor a test vagy nyugalomban van, vagy pedig egyenes vonalú egyenletes mozgást végez.
Két erő esetén, ha a test nyugalomban van, akkor a két erő egyenlő nagyságú és ellentétes irányú. Egy pontban ható több erő esetén a test nyugalomban van, ha a testre ható erők eredője nulla.
Lásd még szimulációval
Forrás: https://www.vascak.cz
Page updated
Google Sites
Report abuse