Tapasztalta-e, hogy bármilyen járművön utazva:
•induláskor hátra,
•fékezéskor előre esünk
•a kanyarban pedig kifelé dőlünk?
•merre megy a lufi ?
Vajon miért van ez így? Lásd szimuláció:
Forrás: https://www.vascak.cz/
Figyeljük meg mi történik ha a papír lapot:
•lassan húzzuk ki
•gyorsan húzzuk ki
Próbálja elvégezni a kísérletet!
Saját felvétel, kísérlet
Figyeljük meg mi történik ha:
•az almát a gördeszkára helyezzük és kis sebességgel nekilökjük a falnak
•a mackót a gördeszkára helyezzük és kis sebességgel nekilökjük a falnak
Figyeljük meg mi történik ha:
•tojás alatt levő hungarocell lemezt elég nagy sebességgel sikerül kiütni
Próbálja elvégezni a kísérletet !
A kísérletben a testek tehetetlenségét modellezzük egy hirtelen mozdulattal kibillentett tojás segítségével.
Saját felvétel, kísérlet
A tehetetlenség törvényét lejtős kísérleteinek tapasztalatai alapján már Galilei megfogalmazta „Discorsi” című könyvében:
„ … bármely sebesség, amelyre egy mozgó test szert tesz, szilárdan megmarad mindaddig, amíg a gyorsítás vagy a lassítás külső okait távol tartjuk. Ez (utóbbi) olyan feltétel, amely csak vízszintes síkon teljesül; ugyanis egy síkon ami lefelé lejt, mindig jelen van a gyorsító ok, míg felfelé haladásnál ott a lassítás; ebből következik, hogy a mozgás egy vízszintes síkon örökké tartó… ”
(idézet: Simonyi K. A fizika kultúrtörténete, 3.3.3 pont, 174 o.)
Newton I. törvénye: a tehetetlenség törvénye
Minden test mindaddig megtartja nyugalmi állapotát, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását, amíg más testekkel való kölcsönhatás annak megváltoztatására nem kényszeríti.
Következmény:
•a testek önmaguk képtelenek saját mozgásállapotuk megváltoztatására.
A testeknek ezt a tulajdonságát tehetetlenségnek nevezzük.
Ennek alapján Newton I. törvényének másik elnevezése: a tehetetlenség törvénye.
Test és környezete közötti olyan kölcsönhatást, amely alak- vagy mozgásállapot-változást okoz, erőhatásnak nevezzük.