Felsősöknek

Maros Edit: Hűvösvölgyi suli

"A Hűvösvölgyi suli falai közt zajlik az élet. Míg egyesek – köztük a Kassai ikrek – épp az utolsó akadályokon szökkennek át, mások számára még csak most kezdődnek a gimnazista mindennapok. Dóri úgy dönt, hogy a búcsú érzését kihasználva tesz egy lépést az íróvá válás felé, és papírra (azaz monitorra… azaz egyelőre csak a fejében létező monitorra…) veti egy elsős hűvösvölgyis diák, Borbély Zsófi történetét. A színésznőnek készülő Zsófi a háta közepére sem kívánja az új iskolát, az új osztálytársait, és egyáltalán, az egész témától kiütést kap. Ám aztán a semmiből feltűnik egy szép mosolyú fiú, és egy csapásra minden megváltozik: minden színesebb lesz, és persze bonyolultabb. Tizenhárom évesen a kamaszkor első nagy csatáit vívja a szüleivel, és egyre több időt tölt a lovakért rajongó Grétivel, aki megérti a szívügyeket, sőt tökéletes stílustanácsadónak is bizonyul. Együtt próbálják kideríteni azt is, ki lehet az a titokzatos férfi, akinek a telefonja miatt kisebb botrány tört ki a Borbély családban. A megfejtés persze nem érkezik könnyen…"

Kép és szöveg forrása: https://moly.hu/konyvek/maros-edit-huvosvolgyi-suli-7

Sudár Balázs: Magyarok a honfoglalás korában

"A magyarság mint bármely más nép korai története homályba vész. Amióta hazánkban történelmet írnak, a múlt avatott és kevésbé avatott, tudományos felkészültségű vagy éppen művészi ihletésű búvárai számtalan eszközzel próbáltak már ezen időszak közelébe férkőzni. Kevés sikerrel históriánk kezdeti szakasza makacsul ellenáll a megismerésnek. Olyan ez, mint a születés: újra és újra megünnepeljük a napját, gondosan számon tartjuk, mégsem emlékszünk rá. Talán mások szüleink, idősebb ismerőseink elbeszéléseiből tudunk róla egyet s mást, már ha van, aki meséljen. És amit mondanak: vagy elhisszük, vagy nem. A történetek másokról is elhangozhattak, ki is színezhették őket. Ki tudja. A magyarság kezdeteiről számos tudomány fogalmaz meg véleményt a maga eszközeivel. A régész tárgyi emlékeket keres, a nyelvész nyelvek közötti összefüggéseket kutat, a történész újabb források után nyomoz, a meglévőket pedig megpróbálja jobban megérteni. Más történeti korok kutatása során esetleg dolgozhatnak külön is, egy nép őstörténete esetében azonban együtt kell működniük. Az őstörténet olyan, mint egy színes szalag: mindenféle fonalra ismeretre szükség van hozzá."

Forrás: https://helikon.libricsoport.hu/fooldal/konyvek/magyarok-honfoglalas-koraban-magyar-ostortenet-2/

Irene Adler: Sherlock, Lupin és Én (A Kobra bosszúja)

"A Sherlock, Lupin és én-sorozat 7. részében Irene visszatért az apjával Londonba, ahol újra találkozik két jó barátjával, Sherlockkal és Arsene-nel. De nincs ideje, hogy örüljön az újbóli találkozásnak, mert a ház törékeny békéjét különös esemény zavarja meg: Horatio Nelson, Adlerék nélkülözhetetlen főkomornyikja egyszerűen eltűnik, mindössze pársoros üzenetet hagy a családnak. Irene biztos benne, hogy a váratlan esemény mögött valami furcsaság rejtőzik, és elhatározza, hogy barátai segítségével nyomozni kezd. A főkomornyik eltűnése egy titokzatos bűncselekménnyel áll kapcsolatban, amely a londoni dokkokban történt. A rejtély gyökerei a távoli, varázslatos indiai gyarmatokra, egy törpékből álló indiai bérgyilkos szektához nyúlnak vissza…"

Forrás: https://moly.hu/konyvek/irene-adler-a-kobra-bosszuja

Kittenberger Kálmán: Utolsó afrikai vadászatom

"A "titokzatos" és „sötét” Afrika fogalmát lassanként száműzzük gondolatvilágunkból, s helyét a „megváltozott” Afrika képe foglalja el. A mintegy 25 évvel ezelőtti kiadásban ez a könyv már „A megváltozott Afrika” címet viselte. Pedig amikor jeles Afrika-vadászunk, Kittenberger Kálmán az utolsó afrikai elefántját meglőtte, akkor még éppen csak megkezdődött Afrika megváltozása. Sőt, épp az teszi a könyvet igazán érdekessé, – mi több: értékessé – számunkra, hogy a mai értelemben vett Afrikának azt az átmeneti időszakát tárja elénk, amikor a régi arculata már kezdett eltünedezni, de az új még nem alakult ki. (...)"

Forrás: https://moly.hu/konyvek/kittenberger-kalman-utolso-afrikai-vadaszatom

Jules Verne: Nemo kapitány

"Titokzatos, orsó alakú „óriás valami” nyugtalanítja a világtengerek hajósait. A szörnyeteg hol itt, hol ott bukkan fel a hullámok közül, és kisvártatva meglékelve süllyednek el az addig sérthetetlennek vélt hajóóriások. Pierre Aronnax professzor egy expedícióval elindul, hogy kiderítse a tengeri csodalény rejtélyét. Hajójuk hamarosan meg is ütközik a szörnnyel. A professzor és inasa a tengerbe zuhan. A titkot azonban így is sikerül kideríteni: a „szörny” nem egyéb, mint Nemo kapitány búvárhajója. Ennek a hajónak sokezer mérföldes tengermélyi útjáról, utasainak izgalmas kalandjairól, szerencsés meneküléséről szól Jules Verne egyik legérdekfeszítőbb, s amellett tudnivalókban is leggazdagabb regénye, a Nemo kapitány története a másik híres Verne-regényben, a Rejtelmes szigetben folytatódik."

Kép és szöveg forrása: https://moly.hu/konyvek/jules-verne-nemo-kapitany

Google Sites

Report abuse