4. információ

Szőnyi Benjámint (Alsónémedi, 1717. december 10. – Hódmezővásárhely, 1794. szeptember 14.) a debreceni kollégium elvégzését követően 1742-ben választották református lelkésznek Hódmezővásárhelyen. Szőnyi Debrecenben tagja volt a Maróthi György által alapított kántusnak, így elterjesztette a kóruséneklést Vásárhelyen is. 1743. szeptembertől két évig az odera-frankfurti, majd a leideni, végül az utrechti egyetemen hallgatott teológiát. Szőnyi 1745. szeptemberben érkezett vissza Hódmezővásárhelyre, ahol azután közel fél évszázadon át volt lelkész. Szőnyi Benjámin saját műveivel is gyarapította a könyvtár állományát: Szentek hegedűje (1762), Imádságok imádsága (1773), Gyermekek physikája (1774), Istennek trombitája (1790), Az újtestamentomi Énekek Éneke (1792), Verses krónika az 1753. évi lázongásról (1873).