A nagypáholyok könyvtára

Magyarország Nagy-Oriense

Könyvtárát eredetileg az 1869 májusában alakult skót szertartású Corvin Mátyás páholy számára Thoma Mihály Ágoston pesti könyv- és zenemű-kereskedő alapította az általa adományozott művekkel. Amikor ugyanaz év decemberében a Humboldt páholy is megalakult második hazai skót szertartású páholyként, az adományozó e páholyra is kiterjesztette könyvadományának tulajdonjogát. A gyűjtemény végül ‒ 1871 júniusától ‒ a Magyarország Nagy-Oriense könyvtára is lett, mivel Thoma azt is kikötötte, hogy ha létrejön a hazai Nagy-Oriens, akkor a könyvtár annak tulajdonába kerüljön.1

1874-ben a vezetőség azt tapasztalta, hogy a tagság figyelmen kívül hagyja az alapszabály szabadkőművesi kiadványokra vonatkozó cikkelyeit, ezért Csáky Tivadar helyettes nagymester ezeket külön közzétette lapjukban:

145. czikk.
„Minden szabadkőmívesi munkának két példányát a szerző annak megjelenésétől számítandó 8 nap alatt a Nagy Orienshez köteles beküldeni. E példányok a Nagy-Oriens könyvtárában maradnak.”

146. czikk.
„Minden szabadkőmívesi dolgozat, mely nyomtatva vagy írásban az egyes páholyokban kiosztatik, 2 példányban a Nagy-Orienshez beküldendő, ennek könyvtára számára.”2

A gyűjtemény az 1876. augusztus 20-án Pesten, a Váci körút 45. számú épületben kialakított új páholyházba került.3 A november 25-én tartott közgyűlés úgy határozott, hogy mivel az új páholyház berendezése és kezelése a Nagy-Oriens feladata lett, a budapesti skót szertartású páholyok egy-egy tagjából páholyház-tisztikart kell felállítani, s a tisztségek között könyvtárnok is szerepelt.4

1877. február 3-án a Nagy-Oriens, saját könyvtárának javára, zártkörű bált rendezett a Vigadó kis termében.5

1878 végén könyvtárának értéke 2194 forint 95 krajcár volt.6

Az egyik, 1879 januári közlemény szerint a Nagy-Oriens tekintélyes könyvtárral rendelkezik, de az nem hozzáférhető minden nap, ezért majdnem használatlanul áll.7

A Szövetségtanács, 1879. április 6-i ülésén úgy határozott, hogy a Nagy-Oriens irodaigazgatója kapja meg a könyvtár egyik kulcsát, hogy könnyebb legyen a könyvtár használata.8

1879 novemberében a könyvtár 5 kötettel gyarapodott, ezek közül 4 szépirodalmi, 1 közegészségügyi témájú volt.9

A Szövetségtanács, 1879. december 14-i ülésén tudomásul vette a Nagy-Oriens könyvtárnokának, Goldziher Ignácnak az év folyamán beérkezett folyóiratokra és cserepéldányokra, továbbá a kezelése alatt álló könyvtár használatára vonatkozó jelentését. Goldziher egyben kérte, hogy fogadják el könyvtárnoki állásáról való lemondását, maga helyett Jónás Jánost, a Zur Arbeit páholy tagját javasolta.10

1880-ban Jónás János volt a Nagy-Oriens könyvtárosa.11

A Szövetségtanács 1884. február 5-i ülésén jóváhagyta, hogy Gyurgyik Gyula, mivel már hosszabb ideje foglalkozott a könyvtár rendezésével, elkérje Steiner Lajos könyvtárnoktól a könyvtár kulcsát és a hivatalos órákban kiadja használatra a könyveket. Erről minden páholyt értesítettek.12

1884 márciusára Gyurgyik Gyula teljesen rendezte a könyvtárt, most már lehetett kölcsönözni minden munkanapon délután 6 és 7 óra között. A könyvtárjegyzék kinyomtatható kézirata is elkészült.13

A Szövetségtanács, 1884. évi május 6-i ülésén elfogadta a könyvtár szabályzatát.14

Magyarországi Jánosrendű Nagypáholy

Az 1873. május 24-i tisztújításkor Müller Ede lett könyvtárnoknak megválasztva.15

Könyvtárának állománya az 1878/79. évben 193 kötet volt. A következő évben 54 kötettel gyarapodott, így az állomány 1879/80. év végén 247 darabból állt. Az ügykezelési bizottság jelentése szerint a könyvtárat igen kevesen használták.16 A Nagypáholy székhelye az V. kerületben József tér 1. szám alatt volt.17

A Nagypáholy oltalma alatt, az egyesülés előtt két évvel, 1884 közepén 25 páholy és 2 kör dolgozott, a szövetség tagjainak száma 1259 volt. A páholykönyvtárak állománya ekkor együttesen 6267 kötetet számlált.18

Magyarország Symbolikus Nagypáholya

Könyvtárának rendezése 1890 végére befejeződött, januártól kezdve minden hétköznap este 7 és 8 óra között a tagok rendelkezésére állt19 a Nagypáholy székhelyén, a VI. kerület Váczi körút 45. szám alatti páholyházban.20

A Magyarország Symbolikus Nagypáholya Szövetségtanácsának 1895. április 1-jei ülésén a nagymester bejelentette, hogy Szécskay István főkönyvtáros átvette elődjétől a Nagypáholy könyvtárát. A könyvtár állapotának megvizsgálására és a könyvkölcsönzési eljárás megállapítására egy háromtagú bizottság lett megbízva.21

1895 novemberétől a könyvtár minden szerdán és szombaton este fél 6-től 7 óráig tartott nyitva. Külön közleményben kérték azokat a páholytagokat, akiknél hat hétnél régebben volt kikölcsönzött könyv, hogy ebben az időben hozzák vissza, vagy juttassák el Szécskay István főkönyvtárosnak.22

A könyvtár helyett kapott a Podmaniczky utcában 1896-ban elkészült és június 21-én felavatott új páholyházban.23 Az új helyen is minden szerdán és szombaton este fél 6-tól 7 óráig lehetett igénybe venni. Ebben az időben hozhatták vissza a páholytagok a múlt évben kikölcsönzött köteteket, és adhatták át közvetlenül a főkönyvtárosnak, vagy visszajuttathatták Váradi Mór közvetítésével.24

A Szövetségtanács, 1900. február hó 5-i ülésén elhatározta, hogy a könyvtár s a felállíttatni rendelt szabadkőművesi múzeum berendezése és kezelése céljából tiszteletdíjas segédkönyvtárosi állást hoz létre.25 Székácsy István 1900 márciusa végéig látta el a főkönyvtárosi teendőket, őt áprilistól Koltai Virgil követte e tisztségben.26

A Szövetségtanács, 1901. április 1-jei ülésén elhatározta, hogy azokat a tagokat, akik a könyvtárból kikölcsönzött könyveket nem adják vissza, a Nagypáholy, Koltai Virgil főkönyvtáros jelentése alapján felszólítja kötelességeik teljesítésére.27

A Szövetségtanács 1901. október 14-i ülésén Koltai Virgil főkönyvtáros bejelentette, hogy a könyvtár jegyzéke elkészült, továbbá előterjesztette a könyvtár kezelési és használati ügyrendjét:28

„Szabályzat a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy könyvtárának kezeléséről és használatáról.
1. A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy könyvtárát a Nagygyűlés által 3-3 évre választott főkönyvtáros és a Nagypáholy által alkalmazott segédkönyvtáros tt.-ek kezelik, akik a könyvtár épségéért egyetemlegesen felelősek.
2. A könyvtárból könyveket vehetnek ki elismervény ellenében a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy védelme alatt dolgozó páholyok aktív tagjai. Minden fővárosi t. személyesen tartozik a könyvet a könyvtáros t.-től átvenni. A vidéki kel.-en lakó tt.-ek s akadályoztatásuk esetén a fővárosi tt.-ek is, megbízottak által vehetnek ki könyvet; ez esetben a megbízott t. állítja ki és írja alá az elismervényt, megjelölvén rajta, kinek a számára vette ki a könyvet.
3. A könyvtárból egyszerre csak egy művet lehet kivenni és pedig 6 hétre. Aki ezen időn túl is akarja a kivett művet használni, tartozik halasztást kérni; ha pedig ezt elmulasztja, a könyvtárost, a kisegítő t.-t küldi a könyvért, a kinek a kivevő tartozik 60 fillért fizetni.
4. Hírlapok, folyóiratok egyes számait valamint kötetlen műveket a könyvtárból kivenni nem lehet. Úgyszintén encyclopaediák vagy lexikonok s ezek egyes részei, rituálék, katekizmusok és névjegyzékek, kéziratok a könyvtárból ki nem adatnak.
5. Azon t., aki a könyvtárból kivett művet visszaadni nem tudja, tartozik az elveszett művet megvenni vagy megfelelő kárpótlást fizetni.
6. Fedezés előtt az egyes páholyok főmesterei tartoznak kérdést intézni a főkönyvtáros t.-hez, vajon az illető fedezni akaró teljesítette-e kötelességét a könyvtárral szemben?
7. A könyvtár minden munkanapon este 5‒8 óráig a tt. rendelkezésére nyitva áll. Július és augusztus hónapokban azonban a könyvtár zárva van. E szabályzat megtartása a szabadkőművesi fogadalommal vállalt kötelességek körébe tartozik s ennélfogva mindazon tt.-ek, a kik ez ellen vétettek, szabadkőművesi vétséget követnek el.
2520/901. Jóváhagyta a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy Szövetség tanácsa 1901. évi október hó 14-én tartott ülésében.”29

Az 1901. november hó 4-én tartott ülésén a Szövetségtanács hozzájárult ahhoz, hogy havonta 50-50 db művet beköttessen a könyvtár.30

A temesvári Losonczy páholy kérte a Nagypáholyt, hogy a Nagypáholy könyvtárában levő felesleges művek egy részét engedje át számára. A Szövetségtanács a kérést elfogadta, könyveket a temesvári páholy titkára választotta ki.31

A Nagypáholy könyvtárának rendezésekor számos duplumpéldány lett kiselejtezve. A könyvek iránt érdeklődő páholyok megbízottjai Ferenczy József főkönyvtárostól kérhették azokat a műveket, amelyekre saját könyvtáruk igényt tartott.32

A Szövetségtanács 1906. február 10-én tartott ülésén a Nagypáholy előterjesztésére elhatározta, hogy a Nagypáholy könyvtárában lévő fölösleges művek a vidéki páholyok között legyenek szétosztva.33

A Szövetségtanács 1906. október hó 6-i ülésén a Nagymester bejelentette, hogy a Nagypáholy páholyházának nagy étterme társalgóvá lesz átalakítva, s ebben a teremben kap helyet a könyvtár is.34

A Nagypáholy értesítette a védelme alatt dolgozó páholyokat, hogy Ferenczy József könyvtáros meggyógyult, így ismét átvette a nagypáholy könyvtárának kezelését, és munkanapokon d. u. 6‒8 óra közt a tagok rendelkezésére áll. A Nagypáholyház társalgó helyiségének felszerelése után a könyvtár is ott lesz elhelyezve.35

A Nagypáholy páholyházában kialakított társalgó-teremben az olvasni akaró tagok számára a szabadkőművesi lapokon kívül rendelkezésre állt az aktuális napi sajtó, meghatározott órákban a könyvtár is nyitva tartott.36

A Szövetségtanács, 1907. március 9-i ülésén úgy határozott, hogy a könyvtárban lévő felesleges könyveket a Nagypáholy adja át a jelentkező vidéki páholyoknak.37

1911-ben dr. Henyei Vilmos volt a főkönyvtárnok.38

A Nagypáholy 1914. évről szóló jelentése szerint a könyvtár kereken 6000, majdnem teljesen szabadkőműves vonatkozású könyvből állt. A jelentés így mutatta be a könyvtár tevékenységét: „A profán irodalomból leginkább bölcsészeti és pedagógiai könyvek vannak. A könyvtár látogatottsága évről-évre nő. Az 1912. évben 28 tv. kivett 56 drb. könyvet, az 1913. esztendőben 72 tv. 124 könyvet, az 1914. év első három hónapjában 50 tv. 132 könyvet. A könyvtár vasár- és ünnepnapok kivételével nyitva van minden este 6‒8-ig. A könyvtár helyiségében, a páholyház társalgójában 10 profán lap és magyar, német és spanyol szabadkőműves lapok állanak a testvérek rendelkezésére.”39

A könyvtár utóélete

A szabadkőművesség betiltását követően a könyvtári állományt, hosszabb hányódás után ‒ miniszteri rendeletre ‒ az Országos Széchényi Könyvtárba szállították.40 A múzeumi könyvtár azokat a könyveket, amelyek nem tartoztak gyűjtőkörébe, a harmincas évek közepén megvételre felajánlotta Stemmer Ödön antikváriusnak, ő azonban elállt az anyag megvételétől.41 Ez az anyag (1667 mű 3481 kötetben) végül örökletétként került 1938-ban a Képviselőházi Könyvtárba, s amelyet 1947 végén visszakapott az újra feltámadt Magyar Symbolikus Nagypáholy.42 Az állomány rendezése után a budapesti páholyházban a könyvtár újra megkezdte működését, 1949 végén hétköznaponként délután 3 és 6 óra között tartott nyitva. A könyvtár kezelője Mudrony Ferenc volt.43 A belügyminiszter 1950-ben betiltotta a páholyok működését, s ezzel az 1886-ban alapított páholykönyvtár megszűnt létezni.

Jegyzetek

1 AIGNER L. 1894. p. 34.
2 Hajnal, 1. évf. 12. sz. (1874. jún. 28.) p. 149.
3 Ellenőr, 8. évf. 220. sz. (1876. aug. 11.)
4 Hajnal, 3. évf. 12. sz. 1876. dec. 20. p. 165.
5 A Hon, 15. évf. 23. sz. (1877. jan. 25.) Reggeli kiadás
6 Hajnal, 5. évf. 10. sz. (1878. dec. 1.) p. 193.
7 Hajnal, 6. évf. 1. sz. (1879. jan. 1.) p. 19.
8 Hajnal, 6. évf. 5. sz. (1879. máj. 1.) p. 64‒65.
9 Hajnal, 6. évf. 12. sz. (1879. dec. 1.) p. 154.
10 Hajnal, 6. évf. 12. sz. (1879. dec. 1.) p. 153.
11 Kelet, 21. /34./ évf. 5. sz. (1909. márc. 15.) p. 129.
12 Hajnal, 11. évf. 2. sz. (1884. febr. 1.) p. 17.
13 Hajnal, 11. évf. 3. sz. (1884. márc. 1.) p. 49.
14 Hajnal, 11. évf. 5‒6. sz. (1884. máj. 1.) p. 71.
15 Der Orient, 1. Jg. nr. 4‒5. (1. Juli 1873.) p. 85.
16 Kelet, a Magyarországi Jánosrendi Nagypáholy hivatalos közlönye, 6. évf. 9. sz. (1880. nov. 1.) p. 98.
17 Budapesti czím- és lakjegyzék. 2. évf. 1882. p. 122.
18 Hajnal, 11. évf. 11. sz. (1884. nov. 1.) p. 140., 142.
19 Kelet, 2. /15./ évf. 12. sz. (1890. dec. 20.) p. 248‒249.
20 Budapesti czím- és lakjegyzék. 6. évf. 1890. p. 213.
21 Kelet, 7. /20./ évf. 4. sz. (1895. ápr. 15.) p. 105. ‒ Szécskay István (1851‒1905), polgári iskolai tanár, igazgató, a Deák Ferenc páholy tagja volt.
22 Kelet, 7. /20./ évf. 11. sz. (1895. nov. 20.) p. 247.
23 Kelet, 8. /21./ évf. 6‒7. sz. (1896. jún.‒júl.) p. 135.
24 Kelet, 8. /21./ évf. 12. sz. (1896. dec. 20.) p. 11.
25 Kelet, 12. /25./ évf. 2. sz. (1900. febr. 20.) p. 39.
26 Kelet, 12. /25./ évf. 3. sz. (1900. márc. 25.) p. 78. ‒ Koltai Virgil (1857‒1907), pedagógus, irodalomtörténész, műfordító, költő, újságíró, a Könyves Kálmán páholy tagja volt.
27 Kelet, 13. /26./ évf. 4. sz. (1901. ápr. 20.) p. 104.
28 Kelet, 13. /26./ évf. 10. sz. (1901. okt. 15.) p. 249.
29 Kelet, 13. /26./ évf. 10. sz. (1901. okt. 15.) p. 251‒252.
30 Kelet, 13. /26./ évf. 11. sz. (1901. nov. 20.) p. 279.
31 Kelet, 14. /27./ évf. 4. sz. (1902. ápr. 25.) p. 108.
32 Kelet, 14. /27./ évf. 11. sz. (1902. nov. 20.) p. 314.
33 Kelet, 18. /31./ évf. 2. sz. (1906. febr. 25.) p. 37.
34 Kelet, 18. /31./ évf. 10. sz. (1906. okt. 20.) p. 239.
35 Kelet, 18. /31./ évf. 11. sz. (1906. nov. 20.) p. 294.
36 Kelet, 19. /32./ évf. 2. sz. (1907. febr. 20.) p. 45.
37 Kelet, 19. /32./ évf. 3. sz. (1907. márc. 20.) p. 69.
38 Heti Szemle, 20. évf. 28. sz. (1911. júl. 12.) p. 3.
39 Kelet, 27. évf. 9. sz. (1915. okt.) p. 11‒12.
40 Magyar Könyvszemle, ÚF 28. köt. 1‒4. füz. (1920/21.) p. 141‒142.
41 STEMMER Ö. 1985. p. 259.
42 JÓNÁS K. ‒ VEREDY K. 1995. p. 191.
43 Kelet, 34. évf. 10. sz. (1949. dec. 1.) p. 4.