Összegzés

Célom az volt, hogy a dualizmuskori Magyarországra is vonatkozó könyvtártörténeti összefoglalásokból kimaradt kezdeti két, illetve az egyesült szabadkőműves nagypáholyi könyvtárra, a budapesti és a vidéki páholykönyvtárakra, továbbá a fővárosban és a vidéki településeken a páholyok, illetve a páholytagok által kezdeményezett, alapított, fenntartott vagy támogatott különböző típusú, többnyire az úgynevezett népkönyvtárakra vonatkozó adatokat összegyűjtsem, feldolgozzam, közreadjam. (A bécsi szabadkőművesek által működtetett, de az ausztriai törvények miatt Pozsonyban és Lajtaszentmiklóson bejegyzett páholyok adatai nem szerepelnek az összeállításban.) Az adatgyűjtést nagymértékben lehetővé tették az Arcanum Digitális Tudománytár, az Arcanum Kézikönyvtár és a Hungaricana adatbázisokban található információk, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményében őrzött szabadkőműves közlönyök, valamint az Interneten elérhető egyéb információk. Bizonyára még további adalékokat lehetne találni a fellelhető szabadkőművesi iratok teljeskörű feldolgozása során, de úgy gondolom, hogy összeállításom is megfelelő alapot nyújt ahhoz, hogy a magyarországi szabadkőművesség dualizmuskori könyvtári vonatkozású tevékenysége része lehessen a hazai könyvtártörténeti összefoglalásoknak.