A biztonsági elvárás kétféle lehet:

• • Adatvédelmi

  • Vagyonvédelmi

Egy államilag elismert szakmáról van szó a pénzügyi közvetítésnél. A pénzügyi szakma gyakorlási körülményeit szigorúan szabályozzák. 

A törvényi szabályozáson túl vannak banki szabályok, és vannak szabályai a pénzügyi központnak is. Gyakorlatilag 3 irányból szabályozzák a munkákat, és bármelyikük megszüntetheti az együttműködést, ha tevékenységünk nem konform a törvényi vagy a belső előírásokkal. 

A pénzügyi közvetítő jellemzően csak a folyamatok elején - pl. az ügylet adminisztrációs lapjának leadásáig- folyik bele. Így a további biztonsági kérdéseket érintő folyamatokat már teljes körűen a pénzintézet végzi. 

Azaz nem látunk a bankszámlájára, nyilván nem tudunk a pénzéhez sem hozzáférni, de nem látjuk a hitelfizetési problémáit sem. Panaszaival a későbbi fázisban hiába fordulna hozzánk. Ez a szakasz már olyan, mintha nélkülünk indította volna az ügyletet.

Adatvédelem:

• A folyamatok elején adatvédelmi tájékoztatást kell tenni. Enélkül nem lehet folytatni. Az adatvédelmi előírások minden szereplőre vonatkoznak.

• Aláírással kell a tájékoztatás meglétét igazolni, vagy online.

Titoktartás:
A titoktartás az adatvédelem körébe tartozik. A szereplők mindegyikére vonatkozik, az pénzügyi közvetítőre is. Ez az igénylő családtagjaira is vonatkozik, azaz hiába mutatkozik be családtagként valaki, felvilágosítást neki sem adhatunk.

Vagyonvédelem:

Egyik eleme, hogy a pénzügyi közvetítő nem vesz át pénzt, tilos. Nem is kér. Se a saját munkadíjára, sem előlegként, se költségekre. Semmit. Bármit is kell fizetni (pl. földhivatali költségek jelzáloghitelnél), az mindig a pénzintézettel közvetlenül kell intézni a közvetítő kihagyásával.

A közvetítő nem kap hozzáférést ügyfelek pl. bankszámlájához. Ez már banki hatáskör, és a bankbiztonság hatáskörébe tartozik, túl van a közvetítő feladatkörön. Szóval a közvetítő nem tudja kezelni pénzét, nem tud utalni. Ne is adja meg neki a számlahozzáférési adatokat.

A pénzügyi közvetítő szakma felügyelő hatósága a biztosításokhoz hasonlóan az MNB-hez tartozik. Egy átlagos közvetítő nincs velük kapcsolatban.
A közvetítéshez regisztráció szükséges.

https://intezmenykereso.mnb.hu/

A fenti linken név, cégnév alapján lehet keresni, és megtekinteni a jogosultságot.

A jogi feltételeknek megfelelőséget a pénzügyi központ is ellenőrzi. 

Az adminisztrációs előírással él az MNB, a pénzintézet és a pénzügyi központ is. Az MNB tartalmilag, a pénzintézet funkcionálisan, pénzügyi központ pedig elszámolás céljából. Ez néhány lap aláírását jelenti alapvetően.

Ez elkerülhetetlen a közvetített ügyleteknél, noha senki sem szeret ezzel foglalkozni.

Előfordul, hogy három dokumentumot kell előállítani. És ezekhez az adatokat el kell kérnünk.

1. Adatvédelmi

2. Termékösszehasonlítás (Pl. több banki hitelkínálat összeállítása)

3. Banki lejelentő lap 

Felmerül a gondolat, hogy olcsóbb-e valami egy bankban, mint közvetítőnél?  

• Ha a közvetítő számára rosszabb feltételeket adna a bank a közvetítőknek, akkor a közvetítés sikerét rontaná, ami elvenné a közvetítők kedvét, hogy az adott pénzintézettel foglalkozzanak. Ennek a bank irányából se lenne értelme, mert az értékesítési csatorna összeomlását okozná.

• Ha azonos feltételeket ad, még akkor is lehet olyan közvetítői hűségbónusz, amit a bankban nem kapnának meg, tehát már a közvetítő felé billenne a mérleg nyelve.

• Ha előnyöket (Pl. kamat, szerződéskötési, törlesztési, stb. kedvezmény.) is biztosít a a bank a közvetítőknek, akkor pedig még könnyebb lesz döntést hozni az ügyfeleknek, mert halmozható a banki és az esetleges közvetítői hűségkedvezmény.

Semmilyen néven.

Sokan tartanak attól, hogy a hitelközvetítővel történő együttműködés csak újabb kiadást jelent. Nincs ilyen kiadás. Se számlanyitásnál, se lakáshiteligénylésnél, stb.

A pénzügyi közvetítőnek ugyanis nem fizet az ügyfél, így ő nem is kér pénzt. Ezt az MNB is szabályozza azzal, hogy tiltja.
Jogosan gyanakszik azonban arra, hogy nem dolgoznak teljesen ingyen ezek az emberek. 

A banki termékek mögött van haszon. A bankok a szerződött közvetítőhálózattal megállapodik abban, hogy mennyit ad nekik ügyletenként. Nem kell félteni a bankokat a csődtől, ki tudják számolni, hogy mi fér bele nekik egy-egy szerzett ügylet után. (Ne feledjék, hogy itt nem fizetnek rendszeresen úgy mint egy alkalmazottnak, csak létrejött ügylet után... )