Terjesztésre az alábbi jó gyakorlatokat tartjuk érdemesnek, inkább téma szerint mint mobilitásonként csoportosítva:
A jól működő tanulási ökoszisztéma alapja egymás kölcsönös megismerése, aminek alapja (tanár és tanulói viszonylatban is) önmagunk jobb megismerése. Ebben segíthetnek diákmegismerési stratégiarendszer elemei (személyes, vagy csoportszintű irányított beszélgetések, kérdőív indirekt vagy nyílt-végű kérdésekkel, a hét diákja faliújság, ahol kedvenc tevékenységeket van lehetőség mindig valaki másnak képekkel bemutatni, illetve szabadidős csapatépítő tevékenységek, kiegészülve a tanulók tanórai megfigyelésével).
A tartalmat és nyelvet integráló nyelvtanulás (CLIL) módszerével jobban fel lehet készíteni a tanulókat arra, hogy nem csupán lefordítják anyanyelvüket más szavakkal, de egy másik kultúrába, gondolkodásmódba, civilizációba csöppennek, aminek megvannak a sajátos belső szokásai. Ezt autentikus anyagok használatával lehet a leginkább elérni. Az egyik legbőségesebb online forrása a CLIL módszert támogató tartalmaknak a CLILstore weboldal, ahol óratervvé összeszerkesztve és képi, videó, szöveg tartalmakkal, valamint feladatokkal kiegészítve rendkívül sok tantárgyhoz kapcsolódóan elérhetőek nyelvtanulási modulok. Téma és nehézségi szint szerint válogathatunk több ezer instant óraterv közül.
Kapcsolódóan főként a nyelvtanuláshoz, de akár más tárgyak tanulásához is rengeteg olyan online platform és applikáció van, amely segítheti a tanóra formális, vagy az egyéni informális tanulást is. Projektünk során az alábbiakkal ismerkedtünk meg és bátran ajánljuk mindet: Classflow, QR Generators, Glogster, Triptico, Quizlet, PB works, Tricider, Answergarden, Tagxedo, Primarypad, Padlet, trimino, Actionbound.
Ezek között van, ami a tanulásszervezésben, van ami a feladatkészítésben, gyakorlásban, vagy tesztelésben segít, de van ami a felefedező tanulást támogatja akár iskolán kívüli programoknál is.
A SAMR rövidítés azt a skálát jelöli ahol bekategorizálhatjuk IKT módszereinket. Fontos, hogy felismerjük milyen mélységben használjuk az online eszközöket. Mennyiben csupán a papíralapú tanulás helyettesítéséről, imitálásáról van szó (Substitution), vagy lehetővé tesz olyan új kreatív feladatformákat, amik az IKT eszközök nélkül lehetetlenek volnának (Redefinition). A cél az lehet, hogy valóban csak akkor használjuk a kütyüket, ha ténylegesen indokolt és hozzáad a tanuláshoz, mert a digitális eszközök használatának túlzásba vitele kontraproduktív is lehet.
Színes, informatív, élményszerűen kialakított környezetben a tanulás is jobban megy, ezért fontos az iskolai környezet megújítása, színesebbé, dekoratívabbá tétele, főként a tanulók munkáival, vagy akár saját kedvenc (dísz)tárgyaival. Ezt segítheti a „Tégy egy könyvet – végy egy könyvet!” sarok, a folyosókon a történelem kerettanterv követelményein alapuló évszámdekoráció, tanulói fotó és rajzkiállítás, fotók a nemzetközi utazásokról, kreatív, művészi munkák kiállítása, amik különböző tantárgyakhoz kapcsolódhatnak és a tanórákon készültek (makettek, versek, festmények).
Fontos, hogy az iskolai mókuskerékben megfáradt tanulók és tanáraik időnként szellemileg felfrissüljenek, ezt segíthetik az alábbi technikák:
• légzéstechnika
• meditáció
• autogén tréning
• koncentrációs gyakorlatok
• relaxációs gyakorlatok
• nyugtató hang- és rezgéstechnika
Szintén sokat segít, ha odafigyelünk a megfelelő órai időbeosztásra, tagolásra, fontos a levezetés is.
Ezen a területen nagyon jót tesz a gyakorlatiasság és a különböző tudományterületek lehetőség szerinti összekapcsolása akár projektmódszerrel, akár csoportmunkában. Minél több a kézzelfogható feladat, a tanulók által elvégezhető kísérlet, vagy térbeli segédeszközök használata, annál élményszerűbb és emlékezetesebb a tanulás folyamata.
A csoportok kialakítása után határozzunk meg szerepeket, majd időnként a csoport tagjainak "odébb kell adniuk eggyel" ezt a szerepet, így a munkafolyamat végére mindenki kipróbálhatta milyen írnoknak, szervezőnek stb. lenni. Ez a módszer növelheti a tudatosságot és a hatékonyságot. Egy másik módszer a tésztavár építés, ahol a csapat kohézióját és kudarctűrését lehet fejleszteni. Különböző alapanyagokból egy minél magasabb építményt kell létrehozni. A feladat lényege a kooperáció és a problémamegoldó-képesség, kreativitás fejlesztése. A csoportban, vagy osztályszinten történő megbeszélés, döntéshozatal, vagy vita rendszerező elve lehet a káosz helyett a "6 kalap módszere". A résztvevők különböző színű kalapot, vagy bármilyen egyéb tárgyat kapnak és a színeknek megfelelő szerep alapján kell hozzászólniuk a témához (szigorú tények, rendszerező, kreatív lehetőségek, veszélyek, pozitívumok, érzelmek). A színeket vita közben cserélhetik, így mindenki át tudja látni, gondolni az adott témát több oldalról.
Mindenképpen fontos a pozitív megerősítés, ne csak a hibákra hívjuk fel a figyelmet. Gyűjtessük tanulóinkkal az év során portfólióba munkáikat, így saját maguk is bemutathatják és értékelhetik fejlődésüket tanáraiknak és szüleiknek. Az éles helyzetekre pedig diákvizsgáztatókkal szimulált vizsgákkal lehet jól felkészülni, így csökkenthető a vizsgadrukk is.
Portfólió bemutatásáról videó:
"Student-led conferences: Empowerment and Ownership"
www.youtube.com/watch?v=L_WBSInDc2E