Embedded Files
Phrynusok a 2 második legnépesen genusa a rendnek. A Phrynus exul-t (Indonézia) kivéve az összes faj újvilági, amely az Egyesült Államok déli részétől Dél-Amerika északi részéig trópusi és subtrópusi területeken megtalálhatóak. A fajok mérete 13- 40 mm-ig terjed. A legnagyobb faj a Haiti Phrynus longipes, a legkisebb a Phrynus eucharis. A Phrynus genus egyes fajait fajkomplexumnak tekintik hatalmas elterjedési területük miatt. A Paraphrynusok és Phrynusok a fogólábaik raptorális tüskéinek számában és elrendezésében eltérnek.
A genus fajai mind a nyirkos, páradús helyeket részesítik előnyben, az erdei fajok fák kérge vagy kövek alatt laknak, s vannak kifejezetten barlangi fajok. Ami azt jelenti, hogy csak és kizárólag barlangi populációk léteznek a fajból.
Kereskedelemben kb. 18 fajuk kapható, de többségében 5 faj van ami elterjedtebb.
Tartástechnológiájuk
Mivel a fajok mérete igen változatos így a adult egyedek elhelyezése párban a 0.5 literes tárolótól a 30x20x40 cm tárolóig változhat. Viszont mind relatív magas páratartalmat igényel. Én személy szerint minimális szellőzés mellett tartom ezt fent. Hőmérséklet igényük nappal 20-28 C fajtól függően. A Phrynusok egyesével nevelhetőek, de 2-3 instarig elég jól tolerálják egymást. Az egyetlen dokumentáltan terratoriális kannibál faj a P. longipes. Kolóniában tartható a P.marginemaculatus (nekem nem sikerült) és adult korban a P.maesiik is jól viselik a kisebb kolóniát. Alapjáraton adult egyedeket a longipest kivéve párban eredményesen tarthatóak.
Phrynus eucharis (Dominikai Köztársaság)
Sajnálatos módon ezen kívül még egy vállalhatatlan fotót találtam erről a ritka fajról. Tartása nem okozott problémát, viszont az 1 év alatt amíg a pár mindkét fele élt nem produkáltak szaporulatot.
Phrynus goesii (St Maartin és Guadelupe)
Először a St. Maartin-i populáció egy adult párja került hozzám, sajnos a hím fél év múlva vedlés után életét vesztette, így esélyem sem volt tenyészteni, rá egy évre lehetőségem lett a faj Guadeluperól származó populációjából egy adult párt szerezni. A két populáció mind méretre,színre és viselkedésre is teljesen más (2.fotó). A guadelupei pár 3 almot produkált nálam, s a mai napig örzök pár egyedet amit valószínűleg megint tenyészetben fogok ha beadulnak.
Phrynus longipes "red" (Dominikai Köztársoság)
A longipes ezen vörös változata a dominikai Altagracia tartományban honos. Az országban más tartományban is honos de az a tipikus színváltozat. Nekem jelenleg a kedvenc fajom, a testéhez képest retentő hosszú lábai vannak. Jelenleg 2.3 adult egyed, 10 db instar 3 növendék van a birtokomban. Az egyik nőstényem már petezsákot hordoz, de a másik kettő is párzott már. A faj kifejezetten szereti a nyirkos klímát, bőségesen locsolom náluk a talajt. Az étvágyuk nem kiemelkedő, de szívesen fogyasztanak bármit ami méretüknek megfelelő.
Phrynus maesii (Nicaragua)
2019 végén,2020 elején kezdtek elterjedni Európa szerte a fent nevezett állatok nicaraguai exportok révén. Mire hazánkba is kerültek belőle nálam már voltak kicsik ( WC nősténytől) Spanyolországból.
Phrynus sp. Nicaragua vagy Phrynus mexicanus néven. Itt tennék egy kis kitérőt, mert a mexicanus több okból is helytelen volt első blikkre. A mexicanus nem honos Nicaraguában, kettő a mexicanus nem Phrynus hanem Paraphrynus. S a behozott állatokon jó látszott, a Phrynus genus egyik határozó kulcsa.
Mivel Nicaraguaban jelen állás szerint 3 ostorlábú faj él amiből az egyik Paraphrynus a másik kettő faj maradt. Phrynus maesi és whitei. Közben több helyről láttam, hogy cf. whitei néven kezdet futni a dolog.
Viszont elkezdtem utána járni a dolgoknak, sajnos csak spanyol nyelven találtam szakirodalmat, s hát tudjuk a google fordító nem a barátod oly annyira.
Na de lássuk mit is mond a leírás a két fajról:
Phrynus maesii
felnőttek 17-21 mm hosszúak. Vörösesbarna test, a páncélon világos foltokkal. combcsontok 2-4, három világos folttal, csíkszerű. A chelicera bazális szegmense külső foggal. Carapace: kis szemgumó, az elülső határtól saját hosszának 0,75-szörösével választja el.
Phrynus whitei
felnőttek 17-21 mm hosszúak. Vörösbarna test, általában minden szemhármas belső szélén egy prelátus folttal, combcsontok 2-4, három világos folttal, csíkszerűen. A chelicera bazális szegmense külső foggal. Charapacho: mérsékelt szemgumó, amely az elülső határtól a hosszához hasonló távolságra választja el.
Amint látjátok nem sokra mentem vele, az állatok méretéből adódóan és a felszerelés hiányában a szemdomb távolságát mérni nem tudtam, a fogó lábak tüskéi is kicsit eltérnek de ez szintén nem vezet semmire, hisz csak az egyik faj állt rendelkezésemre. Egyetlen kiinduló és gyenge lábakon álló különbség a bizonyos "szemfolt" amit a leírásban irtak és hozzátették az " álltalában" kifejezést. Ergó vagy van vagy épp nincs. Viszont az álltalam eddig látott más országokban honos whiteik mind rendelkeztek "szemfoltal" aminek színárnyalata egyedenként változó lehet, de van.
Viszont nicaraguai egyedet sosem láttam, igy csak a gyanu maradt és az sp. Nicaragua vagy cf. whitei elnevezés.
Viszont múlt hét péntek este csoda történt, újabb nicaraguai Phrynus szállitmány érkezett, s szemfoltosak! A fogólábak tüskézete is eltér.
Szóval most jöttek a whiteik, és akkor az előzőek biztos, hogy maesiik.
Leírás kontra fotó (utolsó kép):
A maesi erős fényben barnásabb és a combok csíkozása is erősebb volt egy vedléssel ezelőtt ami visszakereshető az oldalon. A whitei ugyanezen csíkjai itt már egyátalán nem látszik, de van fiatalabb egyedem amin viszont igen csak ő túl nyugtalan volt még a fotózáshoz.
Egyébként szinte az összes Phrynus faj felnőtt korára " elveszti" ezeket a csíkokat, valamelyik folyamatosan vedlésenként halványabb még más fajoknál egy vedlést követően eltűnik teljesen.
Tartásuk és tenyésztésük probléma mentes.
Idősebb korban a teljes színezetük elvész.
Phrynus marginemaculatus (Dominikai Köztársaság)
Ez a faj a legismertebb Európában, kistesű, félénk, hirtelen. Tartása és tenyésztése nem okoz problémát, a i2 kicsik felnevelése már komolyabb gond lehet, táplálék szempontjából. A ifjoncok nagyon aprók, így eleség állatnak csak valami apró tesű csótány faj napos egyedei vagy trópusi fehér ászka felel meg. A csoki csótány napos kicsinyei is nagyok. Én ászkán neveltem őket 4 instaros korukig aztán jöttek a csótány bébik.
3 szaporulatom volt a fajtól, mindhárom 750ml -es dobozban jött létre, abban éltek a szülők párban.
Phrynus whitei (Nicaragua)
Fentebb beszéltem erről a fajról, sajnos csak 5 db jutott a birtokomba amiből 2 már elhullott. jelenleg 2 adult hímem van és egy sub nőstényem. Várok...
Viszont a maesii fajnál leírt sztorit kiegészíteném így évek múltával. Mindkét adult hím szemfoltjai eltüntek az előző vedlésnél. S sokkal jobban hasonlítanak a maesii idősebb egyszínű példányaira. Ha nem a sajátom, nem én nevelem és nincs egy sub nőstényem aki még mindig szemfoltos, simán rámondanám, hogy azok is maesiik.
Egyébként tartástechnológiailag nem tér el a két faj igénye.
Megfigyeléseim szerint a whiteik aktívabbak nappal is.
Phrynus sp.
Róla semmit sem tudok mondani, Paraphrynus mexicanus néven kerültek hozzám három i2 egyed...vagyis csak 1 mert 2 testvére holtan érkezett. Ő sem érte meg az adult kort, viszont ezen a képen is jól látszik, hogy nem Paraphrynus...
Page updated
Google Sites
Report abuse