Ostorlábúak Amblypygi

Az ostorlábúak (amblypygi) a pókszabásúak osztályának egyik rendje. Jelenleg 5 családja van, 17 genusa és 213 faja. Kereskedelemben ennek kb a 20%-val lehet találkozni. A rend 2 alrendre oszlik, az első Paleoamblypygids (Weygoldt, 1996). Ez az alrend a foszilis fajok gyűjtő rendje, különösebben nem érdemes hobbi szinten foglalkozni velük, bár érdekes lehet a több millió éves kövületek vizsgálata törzsfejlődés szempontjából ha valakit érdekel. Viszont amit mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy tartozik ide egy mai napig élő faj. A Paracharon caecus a Paracharontidae (Hansen, 1921) családból. Amely azért került ebbe a alrendbe mert páncél alakjában és a pedipalp részleteiben a Graeophonus anglicus Pocock, 1911-es karbon-kövületre hasonlít. Ez az élő ősi faj kb. 1 cm test hossza rendelkezik és termeszfészkekben él Bissau-guineában (Nyugat-Afrika). A legrégebbi fossziliális ostorlábú kora pontosan 313 millió év.

A második alrend a Euamblypygids (Weygoldt, 1996) amely 4 családot foglal magába.

Charinidae ( Charinus sp. Sarax sp. Weygoldtia sp. );

Charontidae ( Charon sp.; Catageus sp. );

Phrynichidae ( Damon sp.; Euphrynicus sp.; Musicodamon sp.; Phrynicodamon sp.; Phrynichus sp.; Trichodamon sp.; Xerophrynus sp. )

Phrynidae ( Acanthophrynus sp.; Heterophrynus sp.; Paraphrynus sp.; Phrynus sp. )

A legnagyobb faj számmal rendelkező genus a Charinus 95 fajjal, s ebből az acosta a legelterjedtebb, s rajta kivül még 1 faj szokott megjelenni kereskedelemben.

A második helyen a Phrynusz genus 38 fajjal, s ez a genus az amiből a legtöbb fajt lehet beszerezni.

Sarax genus 35 fajjal a 3. legfajgazdagabb, s ezzel elmondhatjuk, hogy a Charinidae család foglalja magába a fajok több mint 50% át. S legelterjedtebb földrajzilag, minden kontinensen jelen vannak.

A rend 6 genusza monotipikus.

Amit még fontosnak vélek megemlíteni a hobbi szempontjából, hogy az egyetlen Európában ( Görögország, Törökország, Olaszország) is honos ostorlábú fajt a Charinus genusból a Sarax genusba sorolták. Sarax (ex.Charinus) ioanniticus

Ostorlábúak morfológiája

A ostorlábúakat semmivel nem lehet összetéveszteni, 4 pár lábából az első pár tapogató lábá fejlődött, jóval hosszabb a járólábaknál és ostorszerű, az utolsó íztől bár milyen irányban képes hajlítani ( akár spirál alakot is képes lenne felvenni). Testük 2 részre tagolódik, elő - és utótestre. Fogólábuk mérete és formája genusonként/fajonként eltérő. A testfelépítésükről bővebb információ az alábbi linken olvasható angol nyelven.

https://drive.google.com/file/d/1bZb_b1O6vgoJizzCAE7nxR2m5Cy-3OIF/view?usp=drive_link

Természetes élőhelyük

Ezek a csodálatos lények egész Amerika területén, Afrikában, Ázsiában, Óceániában, Fülöp-szigeteken és Európában is jelen vannak (Görögország és Törökország)

Sok helyen barlangi póknak nevezik őket, pedig sok faj él erdőkben fák kérge alatt vagy kövek között, szikla hasadékokban, sőt az európai fajok a régi elhagyatott csatorna rendszerekben találhatóak. Minden élőhelyen 1-2 kivételel a rendkívűl párás helyeket részesítik előnyben.

Éjjeli állatok lévén szeretik a sötét helyeket, lapos testfelépítésüknek köszönhetően elképesztően szűk résekbe tudják magukat bepréselni ha út közben érné őket a nappal. Ehhez kapcsolódik egy tanulmány is miszerint képesek haza találni több tíz méterről is, akár éjjeleken át "gyalogolva".

Egy francia ismerősöm 2020-ban csinált két táblázatot ami az ostorlábúak élőhelyit foglalja magába. Az egyik országok szerint taglalja a másik fajonként.

https://jordancadiot.wixsite.com/jordancadiot/especes-d-amblypyges-par-pays?lang=en

https://jordancadiot.wixsite.com/jordancadiot/amblypyges-par-pays?lang=en

Itt jegyezném meg, hogy Jordan oldalán nagyon sok információ és még több hiánypótló fotó található az ostorlábúakról, Több link is fog az ő oldalához vezetni.

Plusz itt egy másik linkje Jordan oldalának ahol utazásai során természetes élőhely fotók készültek.

https://jordancadiot.wixsite.com/jordancadiot/in-situ?lang=en

Terráriumi elhelyezésük és tartástechnológia

Az ostorlábúak tartástechnológiailag nagyjából azonos igényűek, a páratartalom és a terrárium/doboz méret amit fajhoz kell igazítani. Ha terráriumnál maradunk akkor előnyös ha hátteres. Mindenképpen szükség van a tároló oldalához döntött fakérgekre, az se baj ha több van egymásnak döntve, mert szeretnek szűk helyeken/résekben bújni vélt vagy valós zaklatás esetén. Viszont ügyelni kell arra, hogy az állatnak legyen olyan hely ahol vedleni tud. A vedlést a kérgen kapaszkodva, fejjel lefelé végzi ( a mantisokhoz hasolóan) ezért olyan magasba kell lennie ( s alatta szabad térnek) ahol kényelmesen kibújhat a régi bőréből s nem akad fel semmibe. Mivel az ostorlábúak relatív hosszú életűek s adulás után is vedlenek ezért a végleges helyük egy nagyobb faj esetén minimum egy 30x30x30 terrárium, de inkább magasabb.

Célszerű elhelyezni egy kérget úgy, hogy párhuzamos legyen a talajjal és minimum 20 cm-re legyen a talajtól ( semi/adult Damon fajok esetében). Kistestű fajoknál ( van i2-i5 közti nagyobb fajoknál) ez a párhuzamos kereg nem szükséges kenyelmesen levedlenek a szögben állított kergeken.

Minnél nagyobb a tároló annál konfortosabban lehet berendezni.

Nappal szobahőmérséklet megfelelő számukra (max 28C°) éjjel lemehet 18-20C° is.

Alapvetőleg a félhomályt kedvelik, a szoba egy sötétebb szegletébe helyezük a terráriumukat. Így nagy eséllyel nap közben is láthatjuk őket.

A vízigényuk túlnyomó többségét az eleségállatból nyerik, de isznak a terrárium vagy berendezesi targyakrol is ezért a spriccelés javalott a vizestál ellenében. S persze a legtöbb faj relatív magas páratartalom érzi otthonosan magát.

Most pedig egy régebben készült videó a témában, aztán kiegészítem a hallottakat pár gondolattal. Bocs ez a videó kicsit halk lesz.

Nos akkor a szellőzés kapcsán fűznék hozzá pár mondatot. A szellőzés továbbra is fontos. Viszont ami ennél is fontosabb az a te tevékenységed a gondozás terén. Lehet jóval kevesebb szellőzés is a tároló edényen, az sem probléma. Sőt egyes fajok kifejezetten szeretik a dunsztos környezett. Viszont itt lépsz be te a képbe, alkalmazkodsz a faj igényeihez a gondozás során. Nem kell nagy dologra gondoloni, Mikor megveszed az adott fajt figyeld meg őt és a tárolóban kialakított helyét. Minden nap nézzél rá, ne vedd le a dobozt csak nézz be az oldalán. Lásd mennyire nedves a talaj, vannak-e még vízcseppek a doboz oldalán, gomba, penész stb. S a megfigyeléseid szerint cselekedj. Adj több vagy kevesebb vizet, több moha, plusz 2 szellőző lyuk stb.

S végül a videóban beszélek a növendékek kis dobozáról, de nem mutattam meg. Igen jól látjátok ezek bizony savanyúságos vödrök. Ezen túlmenően persze más dobozokat is használok, például a Bra Plast 1.3 literes két oldalon nyílós dobozát állítva, vagy a új szülött fajokhoz a kerek magas 50-80 ml szószos dobozokat. Félliteres dobozokat, előre hállózot dobozokat. Adult állatoknál a 19x19x19 szintén Bar Plast dobozok, vagy az úgynevezett mosóporos dobozokat.

S itt lent egy újabb videó az alapokról, mindenképpen nézd meg ha ostorlábú tartásra adod a fejed.

Az ostorlábúak szaporodása.

Sokakban felmerül a gondolat ha már itt vannak eme csoda lények, akkor akár szaporodhatnának is... vagy ha a faj engedi a kolóniás tartást akkor ha felmerül, ha nem akkor is szaporodni fognak. Maradjunk annál, hogy szeretnénk tenyészteni, és összetesszük a párt. Én mindig a hímet teszem a nőstény dobozába. S megvárom az első találkozást, 15-30 percet figyelem őket, ha párzási szándékuk van akkor mindkét egyed remegni kezd. ilyenkor már nem szokott gond lenni. Nyugodtan ott hagyhatóak magukra. Ha mégis arra adnánk a fejünket, hogy végignézzük a párzást akkor számoljunk azzal, hogy 2-12 óra között is lehet. A párzási rituálé ugyan azon szakaszokból áll mint minden pókszabásúnál, udvarlás, tánc, spermatartó letétele, a nőstény belehúzása, eltávolodás. Az udvarlás egyben állapot felmérés is, könyen tünhet harcnak, ijeszgetésnek. Ne gondoljunk semmi rosszra. Az ostorlábúaknál sokszor az ismerkedő fázis azzal kezdődik, hogy egy azon fakéreg két oldalán állnak és csak az ostorlábakkal simogatják egymást, ergo mikor már szemtől- szembe vannak rég tudnak egymásól mindent.

A sikeres párzást követően a nőstény 2-8 hét múlva petezsákba helyezi a piciket amiket a hasa alatt hordoz 2.5-4 hónapig, majd amikor ez kiszakad előbújnak belőle a instar 1 picik és anyu utótestén egymásba kapaszkodva kb 1 hetet töltenek ott. Ezek után vedlenek ott még egyet, és szétszélednek a tárolóba. Itt várjunk 2-3 napot és lehet őket etetni.

S itt új fent Jordan oldalának egy linkjét osztanám meg veletek, ahol rendkívüli fotók és videók várnak vedlésről, a petezsák kialakulásáról egészen a felszakadásig. https://jordancadiot.wixsite.com/jordancadiot/articles?lang=en

Én is rendelkezem pár fotóval ami támában vág de közel sem olyan profi minőségűek mint a fent linkelt oldalon, de azért beszúrok párat.

Különböző fajok spermatartói, 2-3 fotó Palaga Máté barátom tulajdona.