Jelszavaink valának: Haza és Haladás

Isten őrizze meg e nemzetet minden gonosztól; Isten virassza fel e nemzetre a teljes felvirágzat szép napját!    (Kölcsey Ferenc, 1835)

Gróf Széchenyi István: a haladók vezetője, "A LEGNAGYOBB MAGYAR"

könyvei:  Hitel 1830, Világ 1831, Stádium 1833

politikai programja:

• közteherviselés

• mezőgazdaság tőkés átalakítása

• ősiség eltörlése és a feudális viszonyok megváltoztatása

• nemzeti érdekegyesítés

• önkéntes örökváltság

 Programja megvalósítását az arisztokrácia vezetésével a Habsburg Birodalmon belül képzelte el.

 gyakorlati alkotásai:

• Magyar Tudományos Akadémia

• Kaszinó

• lóversenyzés és lótenyésztés

• Lánchíd

• Duna és Tisza szabályozása

• út - és vasútépítés

• gőzhajózás

• gépipar beindítása stb.

Kossuth Lajos programja:

• Az 1832-36. évi ogy-n Zemplén megye követe

• Országgyűlési Tudósítások,  Törvényhatósági Tudósítások (ezért 1837-ben politikai pert indítottak ellene és börtönbe került)

• Szabadulása után a Pesti Hírlap szerkesztésével bízták meg. 

Politikai programja:

• kötelező örökváltság

• közteherviselés

• népképviselet

• önálló Magyarország

• érdekegyesítés  stb.

Gazdasági programja:

• önálló vámterület

• Védegylet (1844.)

 Programját a köznemesség vezetésével nemzeti érdekegyesítés útján kívánta megvalósítani.

Politikai helyzet a forradalom küszöbén

- 1848. február-március: forradalom európai nagyvárosokban ("népek tavasza")

- 1848. március 3-án a pozsonyi ogy-n elhangzott Kossuth ”Felirati beszéde”

- 1848. március 13-án Bécsben kitört a forradalom.

1848. MÁRCIUS 15. FORRADALOM PESTEN

célok: a 12 pont tartalmazta

A forradalom eredményei

1. az „áprilisi törvények”: 1848. április 11. (alkotmányként működik, alkotmányos királyság lett, V. Ferdinánd szentesítette)

-         jobbágyfelszabadítás (állami kártérítéssel)

-         jogegyenlőség (úriszék eltörlése)

-         választójog (tulajdonhoz kötve, 1/4 telek után)

-         közteherviselés (a nemes is adózik)

-         független, felelős kormány

-         népképviseleti országgyűlés

-         gyülekezési, sajtó és szólásszabadság megadása (polgári jogok)

-         nemzetőrség felállítása

-       unió Erdéllyel

-     stb.

2. felelős magyar kormány alakult

miniszterelnök: gróf Batthyány Lajos

miniszterek: Kossuth, Széchenyi, Deák, stb.

A szabadságharc:

1. támadás:

1848. szeptember 11-én Jellasics hadserege átlépte a magyar-horvát határt, megkezdődött a szabadságharc.

A Batthyány-kormány lemondott. Helyét 1848 szeptemberétől az OHB (Országos Honvédelmi Bizottmány) vette át, Kossuth elnökletével.

1848. szeptember 29-én a pákozdi csatában a magyar honvédsereg megállította Jellasics előrenyomulását, ezért  a horvát hadsereg elhagyta az országot. Hatására október 6-án kitört a második bécsi forradalom, de a schwechati csatában a magyarok vereséget szenvedtek és a császáriak ellentámadásba mentek át:

- feloszlatták a magyar országgyűlést,

- V. Ferdinánd helyett I. Ferenc József (1848-1916) lett az uralkodó,

2. támadás: 

Windischgratz ellentámadást indított, ezért a kormány feladta a Dunántúlt és Debrecenbe költözött.

1848-49. telén megkezdődött a magyar hadsereg felkészítése a tartós háborúra és az ellentámadásra

A tavaszi hadjárat:

1849. április-májusában kibontakozott a tavaszi hadjárat. 

Eredménye:

- sorozatos győzelmek

- Buda visszafoglalása

- Függetlenségi Nyilatkozat 1849. április 14-én (Debrecen, Nagytemplom)

• Magyarország független állam

• A Habsburg-ház trónfosztása

• Kossuth kormányzó-elnök

3. támadás: orosz katonai beavatkozás (Szent Szövetség, I. Miklós cár)

1849. július-augusztusában a magyar hadsereg összeroppant a katonai túlerővel szemben, ezért 1849. augusztus 13-án Görgey Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt.

 A vereség következményei:

- megtorlás (kivégzések, börtönbüntetések) Arad, 1849.okt.6. 

- a forradalom vívmányainak eltörlése (abszolutizmus)

- Magyarország beolvasztása a Habsburg Birodalomba

- tömeges emigráció (Kossuth pl.)

A dualizmus kora

AZ ÖNKÉNYURALOM ÉVEI



I. Előzmény: 1848-49. szabadságharc leverése, fegyverletétel (1849. aug.13. Világos)

II. Az osztrák önkényuralom időszaka: 1849-1867

• Haynau rémuralma: megtorlás, megfélemlítés

                 börtönbüntetések, kivégzések: Arad, 1849.okt.6.

• Bach-korszak: abszolutizmus, beolvasztás a birodalomba (megyerendszer megszüntetése, német nyelv használata)

                 a magyarok "válasza": összeesküvések, passzív ellenállás, emigráció

• Ausztria háborús vereségei (olasz, porosz háború): közeledés, egyezkedés

III. A kiegyezés: 1867

     eredménye: Osztrák-Magyar Monarchia

SUTORI