II. A kora újkor története (XV.sz.-XVIII.sz.)
II. A kora újkor története (XV.sz.-XVIII.sz.)
Embedded Files
A földrajzi felfedezések sok változást indítottak el a gyarmatosító országokban. Megváltozott a hatalomhoz, az egyházhoz, a vagyonhoz fűződő viszony. A kereskedelemben, iparban vállalkozó polgárság egy része nagy vagyonra tett szert, és egy idő után változásokat követelt. A felvilágosodással, a forradalmakkal minden országban véget ért a feudalizmus rendszere.
A XV-XVII. században a vállalkozó kedvű hajósoknak köszönhetően feltárult az Európán kívüli világ. Ez az időszak a nagy földrajzi felfedezések kora. A sikeres expedíciókat segítette az iránytű használata és az egyre nagyobb vitorlás tengerjáró hajók építése. A fő céljuk a Távol-Kelet luxuscikkeivel való kereskedés volt.
Bár Kolumbusz a legismertebb felfedező, voltak sokan mások is. Nekik köszönhető, hogy új, tengeri útvonalak jöttek létre, amelyeken el lehetett jutni Afrikába, Ázsiába. Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát. Vasco da Gama Afrika megkerülésével eljutott Indiába. Magellán hajóinak sikerült körbehajózni a Földet. Ez az út bebizonyította, hogy a Föld gömbölyű.
A leghíresebb közülük az itáliai hajós, Kolumbusz Kristóf volt. Ő Indiába szeretett volna eljutni úgy, hogy Nyugat felé hajózik. Spanyol hajókkal indult el 1492-ben, de nem Indiába jutott, hanem Közép-Amerika partjainál kötött ki. Amerika felfedezése új korszakot nyitott a történelemben.
Kolumbusz élete végéig azt hitte, megtalálta az Indiába vezető utat. Az őslakókat ezért is nevezzük ma is indiánnak. Amerigo Vespucci volt az, aki később rájött arra, hogy egy új földrészt találtak, róla nevezték el Amerikának. Kolumbusz nevét egy kis közép-amerikai ország őrzi, Kolumbia.
Az első hajókat a bennszülöttek békésen, kíváncsian fogadták. Egy idő után viszont katonákkal, fegyverekkel érkeztek a gyarmatosítók, és megkezdték a területek kifosztását, az indiánok kiirtását.
VÁZLAT
Felfedezők és hódítók
I. Cél: új kereskedelmi útvonalak keresése:
dél felé: Afrika megkerülésével (Vasco da Gama: 1498)
nyugat felé: az Atlanti-óceánon át (Kolumbusz, 1492)
II. Feltételei
csillagászat: a Föld gömb alakú
iránytű, karavella
III. Kolumbusz útja 1492
· Indiába indult
3 hajó (Santa Maria, Nina, Pinta)
2 hónapig hajózott
1492-ben partot ért Közép-Amerikában
bennszülöttek: „indiánok”
IV. Magellán útja 1519-1522
nyugat felé indult el
egy vitorlása tért vissza
bebizonyította, hogy a Föld gömb alakú
10. lecke: Az Újvilág meghódítása
10. lecke: Az Újvilág meghódítása
A távoli területeket az európai hatalmak elfoglalták, a saját területüknek tekintették. Az európai országokat anyaországnak nevezzük, az elfoglalt területeket pedig gyarmatnak. A legfőbb gyarmatosítók először Spanyolország és Portugália voltak, később Anglia, Franciaország, Hollandia is nagy területeket szerzett.
A színek jelzik, melyik ország hol szerzett gyarmatokat. A narancssárga pl. a spanyol gyarmatokat jelzi.
Sok indián törzs él ma is az amerikai kontinensen.
Közép- és Dél-Amerikában három nagy indián kultúrát kell megemlíteni: az inka, az azték és a maja törzsek államát. Ezek a népek városokat, utakat, templomokat építettek, teraszokat alakítottak ki a hegyoldalon a mezőgazdaság számára. A hódítók számára az arany volt a legfőbb vonzereje ennek a területnek, de sok új növényt is megismertek és elvittek Európába innen. Az őslakókat keresztény hitre térítették, dolgoztatták, a termőterületen ültetvényeket alakítottak ki.. Amikor az őslakók száma csökkent, a munkaerő pótlására Afrikából hoztak fekete rabszolgákat.
Az Észak-Amerikában élő törzsek vadásznépek voltak, a prérin éltek, elsősorban bölényre vadásztak. Őket elkergették a törzsi területekről, rezervátumba zárták. A területeikre európai telepesek költöztek, farmokat alakítottak ki.
Az őslakó indiánok, az európai hódítók és a behurcolt afrikai rabszolgák népesítették be a kontinenst.
VÁZLAT
A felfedezések hatása
I. A világ felosztása
spanyoloké: Amerika
portugáloké: Afrika, India
II. A világkereskedelem kialakulása
központja: Európa
fő iránya: Atlanti-óceán
nemesfémek, új növények kerülnek Európába
III. Gyarmatosítás kezdete
Gyarmat: katonailag megszállt, gazdaságilag kizsákmányolt terület
IV. A felfedezések hatása Amerikában
Gyarmattá vált
A katolikus egyház térhódítása
A rabszolgaság elterjedése ( indiánokat, majd afrikai rabszolgákat dolgoztattak)
V. A felfedezések hatása Európában
Nemesfémek (arany) beáramlása
manufaktúrák, bérmunkások, munkamegosztás
cél: profit (haszon) termelése
bankok alapítása
VI. Véget ért a feudalizmus, kialakult a kapitalizmus, ez a kor az újkor (1492 – 1918)
A katolikus egyház megújítására indított mozgalmat nevezzük reformációnak. A célja visszatérni a krisztusi tanításokhoz. 1517. október 31-én kezdődött azzal, hogy Luther Márton kitűzte a wittembergi kapura 95 pontban a javaslatait. Sok híve lett az elveinek, de a katolikus egyház eretnekként üldözni kezdte őt.
Új keresztény egyházak jöttek létre és megkezdődtek a vallásháborúk. Csak sokára születtek meg a törvények, amik engedélyezték az új egyházak működését.
LUTHER MÁRTON: követői a lutheránusok vagy evangélikusok
KÁLVIN JÁNOS: követői a kálvinisták vagy reformátusok
A REFORMÁCIÓ ELTERJEDÉSE
lila: evangélikus
világoslila: református
sárga: katolikus
narancs : ortodox
barna: anglikán
ELLENREFORMÁCIÓ:
A katolikus egyház igyekezett a híveket visszatéríteni az anyaszentegyházhoz. Voltak erőszakos eszközei, pl. az inkvizíció.
Loyolai Ignác, a jezsuita rend alapítója
barokk templom
Károli Gáspár fordította magyar nyelvre a Bibliát (Vizsolyi Biblia)
A REFORMÁCIÓ
I. jelentése: megújulás, megújítás
Kezdete: Luther Márton fellépése 1517. Wittenberg, 95 pont
(Előzmények: gazdag egyház, búcsúcédula)
II. A reformáció irányzatai (protestáns egyházak)
lutheránusok = evangélikus egyház
kálvinisták = református egyház
Anglia, VIII.Henrik: anglikán egyház
III. A katolikus megújulás (ellenreformáció)
Eszközei:
jezsuita rend megalakítása
hitviták
barokk stílus
a művelődés fejlődése (iskolák, nyomdák)
bibliafordítások
IV. A reformáció következményei
Vallásüldözések (inkvizíció)
Vallásháborúk (1555.augsburgi vallásbéke)
Anglia gyarmatosított, és emiatt átalakult a gazdasága és a társadalma. A kereskedelemből meggazdagodó polgárság vállalkozni kezdett, manufaktúrák (bérmunkásokat foglalkoztató műhelyek) jöttek létre.
szakasz:
I. Károly királyi egyeduralmat tartott fenn, 1640-ben fellázadtak ellene, polgárháború kezdődött.
Balra egy királyt támogató nemes ("gavallér"), jobbra egy polgár, őket "kerekfejűnek" nevezték.
A parlament seregét Oliver Cromwell vezette. Híres mondása: "Bízzál Istenben, és tartsd szárazon a puskaport!" A katonáit a mellvértről "vasbordájúaknak" nevezték. A harc több évig tartott, végül Cromwell győzött.
I.Károlyt 1649-ben lefejezték
2.szakasz:
A király kivégzése után Anglia köztársaság lett, a hatalmat Cromwell szerezte meg, és haláláig egyeduralmat tartott fenn. Katonai diktatúrát vezetett be, és a kálvinista szigorú erkölcsöket és szokásokat követelte meg. Emiatt nem volt népszerű.
3. szakasz:
A halála után újra királyság lett, I. Károly fia került trónra, aki a régi módon akart uralkodni. Ezt a megerősödött vállalkozó nemesek és polgárok már nem tűrték el.
4. szakasz:
Ezért a parlament 1688-ban üresnek nyilvánította a trónt, és felajánlotta azt a holland Orániai Vilmosnak, aki hajlandó volt megosztani a hatalmát a parlamenttel. 1689-ben jött létre a „Jogok törvénye”: alkotmány, mely rögzítette az alkotmányos királyság működésének elveit.
Létrejött az alkotmányos királyság, aminek az a lényege, hogy nem a király kezében van minden hatalom. Ez a hatalommegosztás elve.
Az alkotmányos királyság jellemzői:
„A király uralkodik, de nem kormányoz!”
Törvényhozó hatalom: parlament = országgyűlés
Végrehajtó hatalom (a parlamentben hozott törvények végrehajtásáról gondoskodik): a kormány tagjai a miniszterek, a kormányfő a miniszterelnök
Bírói hatalom: a királytól és a parlamenttől független igazságszolgáltatás
A király szerepe: ellenőrzi a parlament és a kormány működését
vázlat
„Vasbordájúak” serege – forradalom Angliában
1640. angol polgári forradalom (célja a királyi egyeduralom megszüntetése)
1640. a parlament szembeszállt a királlyal ("kerekfejűek")
I. Károly hadserege: „gavallérok”
A parlament hadserege: „vasbordájúak"
vezetője: Cromwell Olivér "Bízzál Istenben, és tartsd szárazon a puskaport!"
A királyt kivégezték 1649
Köztársaság Angliában
Vezetője: Cromwell Olivér
Egyeduralmat vezet be
Cromwell halála után újra királyság lett
Alkotmányos királyság
Orániai Vilmos lett az új király
alkotmányban szabályozták a királyi hatalmat (1689)
Az alkotmányos királyság jellemzői:
„A király uralkodik, de nem kormányoz!”
Törvényhozó hatalom: parlament = országgyűlés
Végrehajtó hatalom a kormány (miniszterek, miniszterelnök)
Bírói hatalom: független igazságszolgáltatás
A király szerepe: ellenőrzi a parlament és a kormány működését
Franciaország: a Napkirály, XIV. Lajos trónra lép
új királyi központ: Versailles (verszáj) – Párizs mellett, barokk stílusú épület
Korlátlan királyi hatalom (abszolutizmus) kiépítése:
egy kézben van: kormányzás, törvényhozás, bíráskodás, hivatalrendszer, hadsereg, adók
modern hadsereg létrehozása: állandó szárazföldi hadsereg, hatalmas flotta építése, korszerű erődrendszer építése a francia-német határon
pénzügyek: hatalmas kiadások (háborúk, építkezések, udvartartás)
a fr. gazdaság fejlesztése: manufaktúrák, a belkereskedelem fejlesztése (az ország legyen önellátó)
gyarmatbirodalom
Utódai alatt Franciaország hanyatlott: kiürült a kincstár, katonai vereségek, éhínség a nép körében
Érdekességek:
XIV. Lajos reggeli napirendje
A Napkirály napirendje
Már a reggeli felkelés is eseményszámba ment: Fél nyolckor keltette az első kamarás, majd a király dajkája lépett hozzá, s csókkal köszöntötte - ezt a jogát élete végéig gyakorolhatta. Ezután az udvari orvos vizsgálta meg, végigdörzsölte a testét, s mivel erősen izzadt, ezért inget cserélt rajta. Miután mintegy negyed óra alatt királyi test is felébredt, a főkamarás bevezette az udvaroncokat (mindazokat, akiknek "nagy belépőjük" volt), s meghallgatták a királyi imát. Majd fél kilenc tájban kiszállt az ágyából, az első kamarás illatos vizet vagy borszeszt locsolt a király tenyerébe, hogy megmosakodhasson. Ezután felvette a papucsot és a házikabátot, a főborbély pedig levette a hálósapkát és a paróka viseléséhez alkalmatossá tette a haját (vagyis megfésülte), illetve kiválasztotta az aznapi parókát is. (A - nem teljesen megbízható - történelmi hagyomány szerint a paróka viseletét éppen XIV. Lajos vezette be, mert ezzel kívánta elfedni ritkuló haját.) Minden másnap meg is borotválta. E "kis felkelések" alkalmával a jelenlévők tapintatosan kérésekkel állhattak elő. 4 A következő helyszínre (WC) a királyok is általában gyalog jártak. Ám jelen esetben épp fordított a dolog, ugyanis a királyi terembe toltak be egy olyan üreges széket, mely bársonnyal volt borítva, alatta pedig fajanszedény rejtőzött - ezen ülve végezte egészségügyi dolgát. Ha kissé elhúzódott a "dolog", akkor a szék felső részén kiképzett alkalmatosság lehetővé tette, hogy írással vagy olvasással üsse el a király az időt. (Ez a szék a 17. századtól szolgálta a francia uralkodókat.) Miután fogadóképessé vált, az ajtónálló nemesek beengedték azokat az arisztokratákat, akik a "második belépő" birtokában voltak. Ekkor XIV. Lajos elfogyasztotta reggelijét, ami két csésze tea vagy leves volt. Majd a bebocsátottak beszélgethettek az uralkodóval, miközben az megvált hálókabátjától, s a nappali inget, majd sorban a többi ruhadarabot (térdnadrág, selyemharisnya, gyémántos csatú, magas sarkú cipő, zeke, kard rendszalag, kalap) is magára vette. A szigorú napirendhez időmérő eszközre is szükség volt, ezért a zsebórát, illetve a faliórákat az udvari főórás beállította. A műveletsort a közös ima zárta le.
Az amerikai függetlenségi háború
Előzmények:
13 angol gyarmat, angol kormányzás, magas adók és vámok
„bostoni teadélután”
1775-83. háború Angliával
az amerikai hadsereg vezetője George Washington
Anglia elismerte Amerika függetlenségét
Függetlenségi Nyilatkozat: 1776. július 4.
függetlenség kikiáltása
az USA megalakulása
1787. az USA Alkotmánya:
az USA szövetségi állam, elnökválasztás szabályai
államforma: polgári köztársaság
az 1. elnök: George Washington
ÁLLAMFORMÁK:
A felvilágosodás
A XVIII. sz. polgársága változást akart:
a születési előjogok (nemesi kiváltságok ) megszüntetése
rabszolgaság eltörlése
az alapvető emberi jogok járnak mindenkinek: az élethez
a szabadsághoz
a tulajdonhoz való jog
követelték a szólásszabadságot és a vallásszabadságot.
A felvilágosodás eszméi:
hatalommegosztás elve: külön kell választani a hatalmi ágakat, nem lehet egy kézben
népfelség elve: az uralkodó hatalma a néptől ered (le lehet mondatni)
tudományos világkép: megfigyelés, kísérletezés
„Merj a magad értelmére támaszkodni!”
Page updated
Google Sites
Report abuse